Böjti szelek és más szatirikus írások

Fülszöveg

Csupa jókedvű gúny, mulatságos történet - így jellemezte a korabeli sajtó a Böjti szelek-et. Társadalmi-erkölcsi vonatkozásaiban: érdekes és izgalmas írás, amely nemcsak szívébe talál az olvasónak, de szíven is találja őt. Színességét és feszültségét Hollós Korvin Lajos örökké replikázó egyéniségétől nyeri.
E kötet többi darabja is megannyi éles nyelvű, tréfás replika a fonákságokra, melyek az írót mindig szinte személyes kihívásokként késztették visszavágásra. Karcolat, kabarészám, paródia: csupa gyors, alkalmi visszavágás a kor aktuális "odavágásaira". Sok túlzást is találunk ezekben az írásokban, de hát ez több mint kétezer éves hagyománya a szatírának, s a túlzások keserűségét feloldja a nevetés.
Hollós Korvin Lajos szatirikus írásai egyébként sem holmi reménytelenül gyarló emberiség kinevetését célozzák. Ő ugyanis épp azért vagdalkozik, mert nem tartja hiábavalónak. Mélységesen bízik az esendő ember fejlődésében. Vendég a Paradicsomban című komédiájában a Neandervölgyi Ember így szól az ő rút majomfejét kinevető Évához.
E majomfej tudós fejeknek őse,
s ha élne ön, meglátná, mily erősre,
mily bölcsre, szépre változik a tettben,
az alkotó, merész évezredekben.
Ez az alapvető, lírai bizakodás teszi időállóvá, érvényessé Hollós Korvin Lajos mégoly alkalmi gúnyolódásait is. Helyénvaló tehát az elöljáróban idézett jellemzés ilyetén megfordítása: nemcsak szíven találja, de szívébe is talál az olvasónak. Vissza