1.062.859

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vállalati szakszervezeti vezető testületek kézikönyve

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Táncsics Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 249 oldal
Sorozatcím: A Szakszervezeti Aktivisták Kézikönyve
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-320-001-6
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E kézikönyv célja a nagyobb létszámú vállalati, gyáregységi, üzemi, intézményi, hivatali szakszervezeti szervek, vezető testületek munkájának segítése, a munka színvonalának emelése,... Tovább

Előszó

E kézikönyv célja a nagyobb létszámú vállalati, gyáregységi, üzemi, intézményi, hivatali szakszervezeti szervek, vezető testületek munkájának segítése, a munka színvonalának emelése, hatékonyságának növelése. Szocializmust építő társadalmunk fejlődésében, gazdaságirányítási rendszerünkben - ehhez alkalmazkodva, s egyben ezt segítve, a szakszervezeti mozgalomban is - jelentős fejlődés ment végbe az utóbbi időben. A szakszervezetek vállalati, intézményi stb. szerveinek feladata, önállósága, felelőssége megnövekedett. A szocializmus építésének előrehaladásával összefüggő feladatok megoldása fokozott követelményeket támaszt az alapszervezeti szakszervezeti munkával szemben is.
A szakszervezetek felsőbb szervei - társadalmunk igényei szerint - az eddigieknél több, erőteljesebb munkát, színvonalasabb mozgalmi munkastílust követelnek meg az alapszervezetektől. Ezért is vált szükségessé, hogy az alapszervezetek vezető szervei számára kézikönyvben összefoglaljuk azokat az alapelveket, amelyek szakszervezeti mozgalmunkat és a szakszervezeteknek a társadalomban betöltött funkcióját a fejlődés jelenlegi szakaszán meghatározzák, összegezzük azokat a főbb feladatokat, a gyakorlatban bevált módszereket, melyeknek ismeretét a szakszervezeti tagság a választott alapszervi vezető testületektől, a szakszervezeti bizottságoktól stb. joggal elvárja. Vissza

Tartalom

Bevezető 5
A szakszervezetek helye, szerepe és feladatai a szocialista építés időszakában 9
A szakszervezetek a szocializmusban 10
A párt és a szakszervezetek viszonya 11
A szocialista állani és a szakszervezetek viszonya 16
A szakszervezetek törvényben biztosított jogai 18
A szakszervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenysége a szocializmusban 20
A szakszervezetek politikai nevelő, felvilágosító munkája a munkáshatalom erősítése érdekében 23
II. A vállalati, hivatali, intézményi szakszervezeti szervek főbb feladatai 27
A szakszervezeti bizottságok feladatai a termelési-gazdasági célkitűzések kialakításába 28
A dolgozók bevonása a termelési-gazdasági célkitűzések kialakításába 28
A vállalati szakszervezeti szervek részvétele a tervezésben 30
Részvétel a gazdasági tevékenység folyamatában esedékes intézkedések kidolgozásában 31
A szakszervezeti bizottságok feladatai a termelési-gazdasági tájékoztatás és tájékozódás megszervezésében 33
A szakszervezeti bizottságok tájékozódása 34
A szakszervezeti bizottságok tájékoztató tevékenysége 34
Feladatok a gazdasági célkitűzések megvalósításának segítésében 35
A szocialista munkaverseny- és újítómozgalom 37
A munkaerő-gazdálkodás, a szakmai képzés és. továbbképzés segítése 39
Á termelési, műszaki propaganda és agitáció 40
A termelési és műszaki agitáció főbb módszerei 42
Feladatok a dolgozók életszínvonalának, élet- és munkakörülményeinek fejlesztése terén 42
Feladatok a vállalati bérpolitika és bérgazdálkodás terén 43
A bérpolitika szerepe és a személyi jövedelmek szabályozása 43
Feladatok a béren kívüli juttatások területén 45
A béren kívüli juttatások költségeinek fedezete a vállalatoknál 47
A munkásellátás 48
Az üzemi étkeztetés 48
A gyermekintézmények 49
A munkásszállások 50
A kereskedelem társadalmi ellenőrzése 50
A részletfizetéses tüzelőakció szervezése 51
A lakásépítkezés segítése 51
A vállalati és a szakszervezeti szervek feladatai a munka- és egészségvédelem fejlesztésében, szabályozásában 52
A vállalati műszaki-gazdasági szervek főbb munkavédelmi kötelezettségei 52
A szakszervezeti bizottságok legfontosabb munkavédelmi feladatai 55
A vállalati szakszervezeti szervek társadalombiztosítási és üdültetési feladatai 57
A társadalombiztosítási tanács megválasztása, szervezete 58
Az üzemi kifizetőhely munkájának ellenőrzése, segítése 59
A csökkent munkaképességűek foglalkoztatása 60
Az üdültetés segítése és ellenőrzése 61
A vállalati szakszervezeti szervek politikai nevelő, mozgósító tevékenysége, agitációs, propaganda- és kulturális feladata 61
A szakszervezeti 'bizottságok és a politikai nevelő munka 62
Mozgósítás a munkahelyi feladatokra 65
A politikai tömegoktatás és a tudatformálás 66
A munkahelyi légkör szerepe a tudatformálásban 68
Az egész tagság nevelése a kulturális nevelés révén 69
A kulturális nevelő munka főbb területei és a szakszervezeti bizottságok feladatai 70
A közoktatást segítő tevékenység 70
A könyv, az ismeretterjesztés 71
A szakmai képzést segítő szakszervezeti tevékenység 72
A művészetek és a tudatformálás 73
A vállalati szakszervezeti szervek testnevelési és sportfeladatai 73
III. A szakszervezetek szervezeti felépítése, a különböző szervek közötti munkamegosztás, a hatáskörök, jogkörök, feladatok elhatárolása 77
A szakszervezeti mozgalom legfelsőbb szervei 80
A Magyar Szakszervezetek Országos Kongresszusa 80
A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) 80
A SZOT elnöksége 81
A SZOT titkársága 82
Az országos szakmai irányítószervek működése 83
Az iparági szakszervezeti kongresszus 83
A szakszervezet központi vezetősége 84
A szakszervezet elnöksége 85
A szakszervezeti mozgalom középszervei 85
A szakszervezetek megyei (fővárosi) küldöttértekezlete 86
A szakszervezetek megyei tanácsa (szmt) 86
A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége 87
Az egyes iparági-ágazati szakszervezetek középszervei 87
Az egyes szakszervezetek megyei (területi) küldöttértekezletei 87
Megyei (területi) bizottság 88
Járási bizottság 88
Szakmaközi bizottság 88
A vállalati szakszervezeti (intézményi, hivatali, gyáregységi, üzemi, telephelyi, műhely-, osztály- stb.) szervek szervezeti felépítése 89
A szakszervezeti alapszervezet fogalma 89
Az alapszervezet felépítése 90
Szakszervezeti tanácsok 90
Szakszervezeti bizottságok 91
Műhely-, osztály-, munkahelyi bizottságok 91
Vezető bizalmi 92
Szakszervezeti-csoport 92
Munkabizottságok 92
A számvizsgáló bizottságok 93
A választott szakszervezeti szervek apparátusai 94
A szakszervezetek törvényben biztosított jogai 94
A vállalati (üzemi, intézményi, hivatali) szakszervezeti szervek jogai 99
Véleményezési és javaslattételi jog 100
A gazdasági vezetők tevékenységének szakszervezeti véleményezése 102
A gazdasági vezetőkről alkotott szakszervezeti vélemény előkészítésének módja 103
Egyetértési jog 105
Közös szabályozás és döntés joga 108
önálló szabályozás, döntés joga 109
A kifogásolási (vétó-)jog 112
Ellenőrzési jog 116
Jóváhagyási jog 119
Eljárási, képviseleti jog 119
A különböző szintű vállalati szakszervezeti szervek feladata, jogainak, hatáskörének elhatárolása, a közöttük levő munkamegosztás 121
A taggyűlés szerepe a szervezeti életben, a napirend összeállítása, a taggyűlés előkészítése, levezetése 123
A taggyűlés szerepe, jog- és hatásköre 123
A felsőbb szakszervezeti szervek taggyűlésekkel kapcsolatos feladatai 126
A taggyűlések előkészítése 126
A taggyűlés lefolyása, (beszámolója 127
A szakszervezeti tanácsok 127
Trösztök, ipari nagyvállalatok szakszervezeti tanácsai 129
Vállalati, intézményi, hivatali szakszervezeti tanács 131
A gyáregységi, üzemi szakszervezeti tanács 132
A szakszervezeti bizottság 133
A szakszervezeti bizottságok szerepe ott, ahol nincs szakszervezeti tanács 134
A szakszervezeti bizottság szerepe ott, ahol szakszervezeti tanács is működik 135
Műhely-, osztály-, munkahelyi bizottságok (vezető bizalmiak) 136
A szakszervezeti csoportok szervezeti kerete, működése, hatásköre 137
A szakszervezeti bizalmi 138
A szakszervezeti bizalmiakkal való foglalkozás 139
A tagszervező munka, tagfelvétel 141
A tagdíjfizetési készség 142
Az alapszervezet mozgalmi adatainak nyilvántartása, felhasználása és továbbítása 143
A szakszervezeti tagok jogai és kötelességei 146
Fegyelmi eljárás és a tagság megszűnése 147
A vállalati (üzemi, intézményi, hivatali) szakszervezeti szervek pénzgazdálkodása 148
IV. A vezető-irányító munka fogalma és fő követelményei általában és a szakszervezeti mozgalomban 151
A vezető-irányító munka fogalma 152
A vezető-irányító munka célja 152
A vezetés-irányítás módja 152
A kollektív és az egyszemélyi vezetés 152
Az elvi és az operatív vezetés-irányítás 153
A vezető fogalma 155
Vezetés és szervezés 155
A vezető-irányító tevékenység továbbfejlesztésének fontossága 156
A szakszervezeti elvi és gyakorlati vezető tevékenység főbb alkotóelemei 157
Az adott terület, a megoldandó probléma ismerete 157
A megismert tények elemzése, a sokoldalú, körültekintő véleménycsere után a következtetések levonása 160
A feladatok kialakítása 160
A választott testületek ülései, a határozathozatal 165
A végrehajtás, a munka megszervezése 170
A határozatok, állásfoglalások ismerete 175
Az egyes tisztségviselők szerepe a határozatok végrehajtásában 177
A kádermunka szerepe a vezetésben 177
A szervezet kiépítése 178
A dologi és anyagi feltételek biztosítása 179
Tájékoztatás - információ 180
A felsőbb szerveknek küldött tájékoztatás (SZOT, központi vezetőség, szmt, megyei bizottság) 180
A választott vezető testületek tagjainak tájékoztatása és tájékozottsága 181
A helyi pártszervezet tájékoztatása 181
A lefelé irányuló. tájékoztatás jelentősége 181
A végrehajtás rendszere és konkrét ellenőrzése, a tapasztalatok értékelése 182
Beszámolási kötelezettség, beszámoltatás 183
A kollektív vezetés 183
A testület kollektív munkája 185
Kollektív vezetés - egyszemélyi felelősség 186
A szakszervezeti bizottság titkárának személye 137
Hogyan szervezze munkáját az szb-titkár 187
Az szb-titkár saját munkaprogramja 189
A választott testületen belüli munkamegosztás 193
A többségi elv 194
A visszahívás, felmentés joga 198
A mozgalmi munkastílus 200
A mozgalmi ügyintézés 200
A vállalati szakszervezeti szervek kapcsolatai 200
Kapcsolat a felsőbb szakszervezeti szervekkel 200
Kapcsolat a pártszervekkel 201
A KISZ-szervezetekkel való együttműködés 202
Kapcsolat a gazdasági vezetéssel 203
V. A szakszervezetek működési, szervezés- és káderpolitikai elvei 204
A demokratikus centralizmus főbb kérdései 205
Az iparági-ágazati szervezkedési elv érvényesülése 205
A különböző rétegekkel való foglalkozás jelentősége és szükségessége az alapszervezetekben 207
A szakszervezet vállalati (üzemi, intézményi, hivatali) szerveinek választási rendszere 211
A választások előkészítése 212
A szakszervezeti mozgalomban végzett munka jelentősége 214
A szakszervezeti munka elismerése és megbecsülése 214
A társadalmi munka szerepe és fontossága 215
A kádermunka jelentősége és helye a szakszervezetek tevékenységében 218
Mi a káderpolitika 217
Mi a kádermunka 217
A káderkiválasztás alapelvei 218
A szakmai hozzáértés összetevői a szakszervezeti mozgalomban 219
A vezetőkészség 220
Bizalom és őszinteség a kádermunkában 221
A szakszervezeti bizottságok feladatai a káderek kiválasztásában és nevelésében 222
A kádernevelés követelményei 222
A kádernevelés lehetőségei, szervezeti formái és módszerei az alapszervezetekben 222
A szakszervezeti tagok, aktivisták, tisztségviselők képzésének és továbbképzésének rendszere 223
A szakszervezeti tagság politikai oktatásának szervezése 225
A szakszervezeti bizalmiak rendszeres képzése, továbbképzése 226
A műhely-, az osztálybizottság tagjainak oktatása 228
A szakszervezeti bizottsági titkárok és tagok oktatása 228
Függelék 229
Tárgymutató 237
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem