Magyar politeizmus

Fülszöveg

A vallások fejlődésének csúcspontja a monoteizmus - vallják a monoteisták «/lés más haladáspártiak. Ezek úgy vélik, az emberek ősi mitikus szemlélete az animizmus, amit a politeizmus követ, majd annak továbbfejlődött, letisztult s logikus következménye az egyistenhit. E szemlélet hívei a kultuszok terén is valamiféle fejlődésben gondolkodnak. Hiszik hogy, a kinyilatkozáson alapuló monoteizmus felsőbbrendű a mítoszokon alapuló többistenhitnél. De ahhoz, hogy ilyen megállapítást tegyenek, nemcsak hitre, hanem nagyfokú tudatlanságra is szükségük van. Nincsenek tisztában ugyanis a politeizmusok örökké megújuló formáival, nem ismerik fel a vélt monoteizmusok burkolt politeizmusát. Mert a vélt monoteizmus többnyire nem más, mint csökevényes politeizmus. Ha egyáltalán beszélhetünk a kultuszok, illetve a vallások fejlődéséről (inkább csak változásáról), akkor csak a mítoszok kultuszai ellenében létrejövő vallások (kereszténység, iszlám) megjelenése mondható annak. E két hiten kívül... Tovább

Fülszöveg

A vallások fejlődésének csúcspontja a monoteizmus - vallják a monoteisták «/lés más haladáspártiak. Ezek úgy vélik, az emberek ősi mitikus szemlélete az animizmus, amit a politeizmus követ, majd annak továbbfejlődött, letisztult s logikus következménye az egyistenhit. E szemlélet hívei a kultuszok terén is valamiféle fejlődésben gondolkodnak. Hiszik hogy, a kinyilatkozáson alapuló monoteizmus felsőbbrendű a mítoszokon alapuló többistenhitnél. De ahhoz, hogy ilyen megállapítást tegyenek, nemcsak hitre, hanem nagyfokú tudatlanságra is szükségük van. Nincsenek tisztában ugyanis a politeizmusok örökké megújuló formáival, nem ismerik fel a vélt monoteizmusok burkolt politeizmusát. Mert a vélt monoteizmus többnyire nem más, mint csökevényes politeizmus. Ha egyáltalán beszélhetünk a kultuszok, illetve a vallások fejlődéséről (inkább csak változásáról), akkor csak a mítoszok kultuszai ellenében létrejövő vallások (kereszténység, iszlám) megjelenése mondható annak. E két hiten kívül ugyanis minden más „vallás" csak kultusz. A vallásokkal ellentétben a kultuszoknak nincs térítő parancsa, tehát nincs » kultuszháború". Mert míg a vallásokat terjesztik, addig a kultusz önmagától terjed. A kultusznak nincsenek dogmái, ezáltal eretnekei sem. S nem ismerik a metafizikát és általában a transzcendentáliákat. Eredetileg a judaizmus is tiszta kultusz volt. Nem törődött a túlvilággal, metafizikákkal. Monoteizmusa pedig henoteizmus volt. Nem az „egy Istent" hirdette, hanem a neki kizárólagos törzsi egy istent. Egyáltalán nem tagadta más istenek létét, csak követésüket tiltotta. Mai monoteizmusa a kereszténység és az iszlám visszahatása. A judaizmus csak utólag vállalta el az ős szerepét, annak minden előnyével.
részlet a címadó cikkből
Bognár József Vissza