Kettesek a tóban

Fülszöveg

Harminckilenc éves volt már, amikor 1964-ben első kötete megjelent. A fővárosban született költő ekkor egy évtizede Pécselyen lakott már feleségével, aki munkatársa is volt, s három gyermekével. Kilenc faluból álló körzet betegeit gyógyították a balaton-felvidéki falvakban.
Szigorló orvos korában a Bibó István vezette intézetben dolgozott, ahol megismerkedett a szociográfiával. Egy tanulmányát 1949-ben a Válasz utolsó száma közölte.
Szülővárosában nem kapott állást. Három évig a veszprémi kórházban tevékenykedett. Onnét küldték ki, abba a szétszórt kis falvakból álló körzetbe, ahol nyugdíjas koráig dolgozott. Orvosi felszerelése igencsak hiányos volt. Ha volt némi szabad ideje, receptekre írta kezdő verssorait és más feljegyzéseit.
Tihanyban egy orvosi körútja során találkozott Illyés Gyulával. Megmutatta néhány versét, ami után az akkor magányban élő költő-barátságába fogadta.
Első kötetéhez Illyés írt bevezetőt. A másodikat Weöres Sándor vitte be, s tette az egyik kiadó asztalára.
A kor ízlésvilágát - a szocreált - képviselő, a hatalmat gátlástalanul szolgáló lektorok vonakodva fogadták el írásait. A parasztság szenvedéstörténetéről szóló szociográfiai kötete csak a rendszer összeomlása után jelenhetett meg. Hazafias verseit a költő éveken át saját költségén nyomtattatta ki. Verskártyák formájában terjesztette.
Napló- és memoárírás kivételével az irodalom minden műfaját művelte, amiről jelen kötete is tanúskodik.
A költő hite szerint nem csak a zsarnokság ítélendő el, de azok is, akik önként annak szolgálatába szegődnek, s kis előnyökért, díjakért élősködnek a társadalomban.
Az igazi szabadság nem az, amit megadnak nekünk kegyesen, hanem amit bármennyi hátrányt szenvedve is, ki tudunk vívni a magunk számára. Vissza