1.066.283

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Faipari anyagismeret III.

A faipari szakközépiskola III. osztálya számára

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 169 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-10-5929-4
Megjegyzés: Tankönyvi szám: 28845/III.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A földön ismeretes anyagokat két nagy csoportra oszthatjuk: a szervetlen (anorganikus) és a szerves (organikus) anyagok csoportjára. Először főle a legegyszerűbb szervetlen anyagok és vegyületek... Tovább

Előszó

A földön ismeretes anyagokat két nagy csoportra oszthatjuk: a szervetlen (anorganikus) és a szerves (organikus) anyagok csoportjára. Először főle a legegyszerűbb szervetlen anyagok és vegyületek váltak ismeretessé, a szerves vegyületek elkülönítése csak a XVII. században sikerült. Egyes mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatban már ezt megelőzően is állitottak elő szerves vegyületeket (pl. cukortartalmú levek erjesztésével alkoholos italokat), de nem tiszta állapotban. A XVI. században fedezték fel a benzoesavat és a borostyánkőssavat. A XVII. század második felében Scheele fedezett fel több más, a természetben előforduló, ill. képződő vegyületeket fedeztek fel, és mivel tulajdonságaik lényegesen különböztek az eddig ismert "ásványi" szervetlen anyagoktó, megkülönböztetésül bevezették a szerves vegyületek fogalmát.
Mivel az első szerves vegyületeket állati vagy növényi szervezetekből nyerték, sokáig az a nézet uralkodott, hogy szerves vegyületeket csak élő szervezet tud előállítani, keletkezésükhöz "életerő" szükséges. Liebig és Wöhler tudósok munkája nyomán bizonyosodott be, hogy az "életerő"-elmélet nem helytálló. A szerves kémia fejlődését gátló vitalista elméletet Wöhler forradalmi felfedezése döntötte meg. 1824-ben a diciánt (szervetlen vegyület) mesterséges úton hidrolizissel oxálsavvá (sóskasavvá), majd 1828-ban az ammónium-cianátot karbamiddá alakította át.
Ezek után a vegyületeket összetételük alapján csoportosították, szerves vegyületeknek azokat a vegyületeket tekintették, amelyek szenet tartalmaznak. Így a szerves kémia a szén vegyületeivel, a szervetlen kémia pedig a többi elem vegyületeivel foglalkozik.
Természetesen a határvonal nem egészen éles a szervetlen és a szerves kémia között. A szervetlen vegyületek között is találhatunk szénnel alkotott vegyületeket, pl.: szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO2), szénsav (H2CO3), ciánsav (HOCN), valamint ezek sói.
A szénvegyületeknek a többi elem vegyületeitől való ilyen elválasztása - a szerves vegyületek igen nagy száma miatt - feltétlenül indokolt. Jelenlegi ismereteink szerint a szerves vegyületek száma meghaladja a 2 millióit, és ezen vegyületek legnagyobbrészt ipari eljárásokkal állítják elő szintetikus reakciókkal. A szervetlen vegyületek száma kb. 50 ezerre becsülhető. Vissza

Tartalom

Bevezetés (Történeti áttekintés)3
Szerves kémiai alapfogalmak és vegyülettípusok5
A szerves vegyületek összetétel, elemzése és szerkezetének megállapítása5
A szénvegyületek szerkezetének alapelvei5
A szénvegyületek felosztása7
A szénhidrogének felosztása. A telített és a telítetlen kötés8
Az alkánok10
Az alkének16
Az alkinek (acetilének)24
A cikloalkánok26
Az aromás szénhidrogének27
Az alkoholok31
A telített alkoholok32
A telítetlen alkoholok32
A többértékű alkoholok33
A fenolok34
A krezolok34
Az aldehidek35
A ketonok36
Az éterek36
A karbonsavak37
A nitrilek39
Az észterek39
A szénhidrátok42
Az aromás nitrovegyületek44
A műanyagok45
A polimerizáció48
A polietilén49
A polipropilén52
A poli (vinil-klorid)53
A poli (vinil-acetát)57
A poli (vinil-alkohol)57
A poli (vinil-éter)59
A poli (metakrilsav-észter)59
A polisztirol60
A műgumi66
A polikondenzáció67
A fenolgyanták (fenoplasztok)68
Az amingyanták (aminoplasztok)70
A poliészterek72
A poliamidok74
Az epoxigyanták75
A szilikonok75
A poliaddició76
A poliuretánok77
A természetes alapú műanyagok78
A cellulózszármazékok78
A kazein alapú műanyagok79
A kaucsukszármazékok79
A faiparban használatos műanyagok kémiai szerkezetéből eredő tulajdonságaik és felhasználhatóságuk80
A felületbevonó anyagok85
A felületkezelés poliészterlakkal86
A felületkezelés poliuretánlakkal91
A felületkezelés nitrolakkal92
A felületkezelés alkidgyantákkal94
A felületkezelés alkid-amin-gyantákkal96
A felületkezelés poliakrilátlakkal97
A papírlaminát-bevonatok97
A szerkezeti anyagok106
A vázanyagok107
Az alkatelemek, a szerelvények115
A kárpitosiparban alkalmazott műanyagok123
A műanyag hevederek124
A lágy műanyag habok124
A gumiszőr127
A műbőr129
A szintetikus bútorszövetek130
A műanyag sportszerek130
Vegyes faipari termékek műanyagból132
Az egyéb rendeltetésű műanyagok134
A gépalkatrészek134
A tárolóedények135
A csomagolófóliák136
A műanyagok feldolgozása138
A műanyag-feldolgozásban használatos segédanyagok140
A töltő- és vázanyagok140
A katalizátorok és a stabilizátorok141
Az oldószer, a lágyítók141
A szinezőanyagok142
A csusztatóanyagok143
Az emulgátorok143
A habosítóanyagok143
A műanyagok feldolgozási módszerei144
Az öntőeljárás144
A mártóeljárás145
A rotációs eljárás145
A nyomósajtolás145
A fröccsöntés146
Az extrudálás148
A szinterezés149
A habosítás149
A műanyagok kötése150
A forró gázos hegesztés150
A ragasztás151
A ragasztóanyagok feldolgozása151
A természetes alapú ragasztók152
A mesterséges alapú ragasztók153
A ragasztási eljárások157
A felületkezelő anyagok feldolgozása159
A mártólakkozás160
Az öntőlakkozás160
A hengeres lakkfelhordás161
A szórólakkozás161
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem