Új Ifjúsági Szemle 2005. ősz

Fülszöveg

Habár a felsőoktatási intézményeknek nagy szerepe lenne a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, a fogyatékos személyeknek - a társadalom egészére jellemző 10 %-kal szemben - megközelítőleg 1-2%-a tanult a főiskolákon, egyetemeken 1998-ban. A 2003-04-es oktatásstatisztikai évkönyv adatai alapján a hallgatói létszám tavaly már meghaladta a 400.000-et. Tapasztalatunk szerint a fogyatékossággal élő hallgatók száma ezzel párhuzamosan ugyancsak növekedett. Ezen növekedés ellenére azonban napjainkban még mindig igen alacsony a sérült hallgatók száma a felsőoktatásban... Az alacsony reprezentáció elsősorban a - fizikai és információs - akadálymentesítés területén tapasztalható elmaradásokkal magyarázható.

(Fogyatékkal élő hallgatók a felsőoktatásban)

A domináns kultúra egyre inkább magába olvasztotta a különböző szubkultúrák elemeit. Zártabbak lettek az egyes szubkultúrák, ahová egyre korábban kerülnek be a fiatalok. A zártságból adódott, hogy egyre fontosabbá vált a megszerzett kapcsolatrendszer, a tudás, értékek, amely elkülöníti a többi szubkultúrától. A szubkultúrák a politikai tiltakozás helyett inkább a társadalomban lévő értékek és normák változását szeretnék elérni. A másságot helyezik előtérbe és az elkülönülést.

(A turista mit tehet...)

A társadalom és a divat szimbiózisban, kölcsönhatásban léteznek. Korunk általános igényei a divatjelenségek többségében fellelhetők, illetve visszatükröződnek. Míg a társadalom élteti és táptalajt biztosít a divatnak, a divat érzékeny barométerként reagál a kor szokásaira, aktualitásaira, technikai vívmányaira és művészeti áramlataira. A divat kifejezi az adott társadalomra, kultúrára, történelmi helyzetekre, korra jellemző normákat és értékeket, melyek meghatározzák az emberek cselekvéseit és magatartásuk irányát.

(Skála kópé - S-modell) Vissza