1.062.618

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Versek szebben (dedikált példány)

A klasszikus magyar líra válogatott költeményei ezerötszáznegyvenegytől ezerkilencszáztizennyolcig

Fülszöveg

Dr. Bodolay Géza 1923. november 22-én szüleien Pápán. A Pápai Református Kollégiumban végezte gimnáziumi tanulmányait, 1941-ben felvették a budapesti Eötvös Collégiumba és a Pázmány Péter Tudományegyetemre magyar-német szakos bölcsészhallgatónak. 1944-ben a német megszállással szembeforduló diákmozgalomban a Görgey zászlóalj egyik alapító tagja volt. majd 1945-től 1947-ig két évet szovjet fogságban töltött a zászlóalj többi tagjával együtt. Onnan 1947-ben jöttek haza, így részt vehetett a világ cserkészeinek moissoni jamboree-ján (Franciaország), mint a magyar regöscserkészek országos vezetőtisztje. 1948-ban fejezte be egyetemi tanulmányait és kinevezett középiskolai tanárként állt munkába. A pesti bölcsészkar dékáni titkára, majd az Oktatási Minisztériumban a bölcsészkarok berendelt előadója lett. Kérésére 1949 őszétől a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusává nevezték ki. Három fiatal egyetemi oktatótársával beszélgetett a kommunista... Tovább

Fülszöveg

Dr. Bodolay Géza 1923. november 22-én szüleien Pápán. A Pápai Református Kollégiumban végezte gimnáziumi tanulmányait, 1941-ben felvették a budapesti Eötvös Collégiumba és a Pázmány Péter Tudományegyetemre magyar-német szakos bölcsészhallgatónak. 1944-ben a német megszállással szembeforduló diákmozgalomban a Görgey zászlóalj egyik alapító tagja volt. majd 1945-től 1947-ig két évet szovjet fogságban töltött a zászlóalj többi tagjával együtt. Onnan 1947-ben jöttek haza, így részt vehetett a világ cserkészeinek moissoni jamboree-ján (Franciaország), mint a magyar regöscserkészek országos vezetőtisztje. 1948-ban fejezte be egyetemi tanulmányait és kinevezett középiskolai tanárként állt munkába. A pesti bölcsészkar dékáni titkára, majd az Oktatási Minisztériumban a bölcsészkarok berendelt előadója lett. Kérésére 1949 őszétől a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusává nevezték ki. Három fiatal egyetemi oktatótársával beszélgetett a kommunista diktatúrát megdöntő demokratikus magyar állam kialakításának lehetőségéről és terveiről. Ezért | társaival együtt letartóztatták és államellenes szervezkedés címén öt év börtönre (1950-54) és tíz év hivatalvesztésre ítélték. Szabadulása után két évet segédmunkásként dolgozott. 1956-tól 1973-ig gimnáziumi tanár volt az Arany János és a Rákóczi Ferenc Gimnáziumokban, ezt követően 1984-ig a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa, majd 1984-től 1988-ig docens a debreceni egyetem magyar irodalmi tanszékén. Közben a magyar nyelvoktatás lektoraként kiküldték a varsói egyetemre (1965-70). azután a szentpétervári egyetemen volt docens (1970-72), végül a berlini Humboldt egyetemén a magyar tanszék vendégprofesszora (1973-78). 1948-től bölcsészdoktor, 1965-től az irodalomtudomány kandidátusa. Könyvei mellett számos tudományos tanulmányt és cikkét írt. Tudományos munkáját jelenleg is folytatja. Kutatási területe: az 1848 előtti nyelvművelő és irodalmi diáktársaságok története; a reformkor irodalma; Pápa városának iskolatörténete cs irodalmi kapcsolatai; a hazai és külföldi magyar nyelvoktatás kérdései; fontos ügyének tekinti 15. köznyelvi magánhangzónk, a zárt e kiejtésbeli megőrzésének előmozdítását. A rendszerváltozás után közéleti szerepet is vállalt: a cserkészmozgalomban, a nemzeti ellenállók szövetségében. Legfőbb művei, Irodalmi diáktársaságok / 785-1848 (1963), Petőfi diáktársaságai (1973), A Pápai Kollégium története (társszerzőkkel, 1981). Petőfi Sándor, az üstökös csillag (1999), Vörösmarty vegyes prózai dolgozatai (Vörösmarty Kritikai kiadás, 1999), Vörösmarty, a pedagógus. Jókai és Pápa, Petőfi Pápán címmel tanulmányai jelentek még székesfehérvári és pápai ünnepi tanulmánykötetekben (2(H)I). Néhány nyelvészeti írása: Lehetne-e szebben? (Látóhatár 1975. február) Felvetettem, de elég-e ez? (Vasi Szemle, 1978), Néhány irányelv egy nemét nyelvű magyar nyelvkönyv leíró nyelvtanához: (Magyar Nyelv, 1979); A külföldi magyar nyelvoktatás néhány hangtani és alaktani kérdése (Nyelvtudományi Értesítő 1980.) Vissza

Tartalom

Előszó 5
Istenről, Istenhez,
gondolatok életről-halálról
Kölcsey Ferenc:
Himnusz 13
XVl. század
„Mindén népnek az ö nyelvén...
Sylvester János:
A magyar népnek 14
Kecskeméti Vég Mihály:
Mikoron Dávid (LV. zsoltár) 15
Szegedi Gergely:
Örül ml szívünk (CXXII. zsoltár) 17
Dávid Ferenc:
Adjunk hálát mindnyájan... 18
Balassi Bálint:
Bizonnyal esmérem. 19
Nincs már hová lennem ... 20
Mennyei seregek...(CXLVIII. zsoltár ) 21
Adj már csendességét... 22
Bocsásd még. Úristen 23
Kegyelmes Isten ... 24
XVII. SZÁZAD
„Tebenned bíztunk eleitől fogva... "
Szenci Molnár Albert:
Az Úr énnékem...(XXIII. zsoltár) 26
Szívemet hozzád emelem...(XXV. zsoltár.) 27
Perelj, Uram perlőimmel... (XXXV. zsoltár) 28
Mint a szép híves patakra...(XLII. zsoltár) 29
A Sionnak hegyén...(LXV. zsoltár) 30
Örvendj egész föld...(LXVI. zsoltár) 32
Tebenned bíztunk... (XC. zsoltár) 34
Úrnak szolgái mindnyájan... (CXXXIV. zsoltár) 35
XVlll. SZÁZAD
„Áldott magánosság, jövel!'
Faludi Ferenc:
A feszülethez 36
Barcsay Ábrahám:
Az igaz boldogságot hol leli még az ember 36
Baróti Szabó Dávid:
Felfordult világ 37
Verseghy Ferenc:
Az igazsághoz 38
Batsányi János:
Gyötrődés 39
Egy szerencsétlen ifjú sírjánál 39
Csokonai Vitéz Mihály:
A tihanyi ekhóhoz 40
A magánossághoz 41
XIX. SZÁZAD
„Mi dolgunk a világon?"
Berzsenyi Dániel:
Fohászkodás
Kölcsey Ferenc:
Csolnakon
Vanitatum vanitas ^6
Vörösmarty Mihály:
Hymnus 47
Gondolatok a könyvtárban 48
Bajza József:
Sóhajtás 51
„Egy gondolat bánt engemet... ~
Petőfi Sándor:
Én 51
Ha az Isten 52
Isten csodája 53
A XIX. század költői 54
Egy gondolat bánt engemet 55
Szüleim halálára 56
„Óh remélj, remélj egy jobb hazát..."
Arany János:
Fiamnak 57
Magányban 59
Széchenyi emlékezete 60
Epilógus 64
Vajda János:
Sirámok I. 66
Sirámok IX. 66
A vaáli erdőben 67
Őszi tájék 67
Magány 68
Az üstökös 69
Nádas tavon 69
Reviczky Gyula:
Petőn él 71
Arany Jánosnak 71
XX. SZÁZAT
„Az Úr Illésként elviszi mind... "
Ady Endre:
Kossuth halálának évfordulóján 73
Karácsony 74
Az Illés szekerén 75
„Ádám, hol vagy?" 75
Krisztus-kérészt az erdőn 75
Az Úr érkezése 77
Imádság háború után 7 7
A Sion-hegy alatt 70
Álmom: az Isten 79
Az Isten harsonája
„Mindén titok a nagy világon ..."
Hazamegyek a falumba 80
A magyar Méssiások 81
Ének a Visztulán 81
Jó Csönd-herceg előtt 82
Álom egy méhesről 82
Nekünk Mohács kéli 89
Én kifelé mégyék 83
Az Uraknak Ura 83
Hiszék hitetlenül Istenben 84
Isten drága pénze 85
Az Isten-kereső lárma 86
Egy kevésnyi jóságért 86
Hajlongni emerre, amarra 86
Dühödt, halálos harcban 87
Az Idő rostájában 88
„Most, mikor már nem térhetek vissza"
A Patyolat üzenete 89
Kis, karácsonyi ének 90
Két kuruc beszélget 90
A Kalota partján 91
Köszönöm, köszönöm, köszönöm 92
Istenhez hanyatló árnyék 92
A szétszóródás előtt 93
Babits Mihály:
Októbéri ájtatosság 93
Mi Atyánk 1914. 94
Fortissimo 95
Zsoltár gyermekhangra 97
Zsoltár férfihangra 98
Hazánkról és hazánkért
békéről, szabadságról
Vörösmarty Mihály:
Szózat 101
XVI.-XVII. SZÁZAD
„Két pogány közt egy hazáért"
Bornemisza Péter:
Siralmas énnéköm 102
Balassi Bálint:
Búcsúja hazájától 103
Zrinyi Miklós:
Szigeti veszedelem Invokáció 104
Szigeti veszedelem Péroráció 104
Ismeretlen kuruc költök:
Buga Jakab éneke 105
Csinom Palkó (részletek) 106
Megjártam a hadak útját 107
Rákóczi-nóta 108
XVIII. SZÁZAD
"Magyar! Hajnal hasad!"
Csokonai Vitéz Mihály:
Magyar! hajnal hasad! 110
Batsányi János:
A látó 111
Baróti Szabó Dávid:
Egy ledőlt diófához 112
A magyar ifjúsághoz 113
Magyarországnak hajdani szomorú sorsa 113
A magáéval élni nem tudóról 113
XIX. SZÁZAD
„A haza mindén előtt!"
Berzsenyi Dániel:
Búcsúzás Kemenesaljától 114
A magyarokhoz (Romlásnak indult...) I15
Kölcsey Ferenc:
Zrínyi dala 116
Huszt 117
Zrínyi második éneke 117
Emléklapra 118
Szép Erdély 118
Kisfaludy Károly:
Szülőföldem szép határa 118
Mohács 119
Vörösmarty Mihály:
Honszeretet 121
Országháza 122
Jóslat 123
Czuczor Gergely:
ítélőszék előtt 125
Bajza József:
Isten hozzád 125
„Haza csak ott van, hol jog is van!"
Eötvös József:
Búcsú I26
Én is szeretném 127
Petőfi Sándor:
Hazámban 128
A hazáról 129
A nép 130
A magyar nemzet 131
Magyar vagyok 132
A magyar ifjakhoz 133
Van-e egy marok föld 134
Szülőföldemen 135
„Hallottad a szót: rendületlenül?"
Tompa Mihály:
Levél egy kibujdosott barátom után 136
A madár, fiaihoz 139
A gólyához 140
Arany János:
A költő hazája 141
Rendületlenül 142
Kies ősz 143
1861 144
A régi panasz 145
Kozmopolita költészet 146
Vajda János:
A virrasztok 147
Lévay József:
Mikes 148
Tóth Kálmán:
Előre! 150
Szabolcska Mihály:
A Grand Caféban 151
XX. SZÁZAD
„Fölszállott a páva'
Ady Endre:
Góg és Magóg fia 152
Hazavágyás napfény-országból 152
A magyar Ugaron 153
A Gare de 1"Est-én 153
Hepehupás vén Szilágyban 154
Fölszállott a páva 155
Megáradt a Tisza 155
Az ős Kaján 156
A Duna vallomása 158
Magyar jakobinus dala 159
A téli Magyarország 160
Bujdosó kuruc rigmusa 160
Négy-öt magyar összehajol 161
Zilahi ember nótája 161
A föl-földobott kő 162
Csaba új népe 162
„Baljóslatú, bús nép a magyar
A magyar tanítókhoz 164
Dal a Hazugság-házról 165
A Perc-emberkék után 165
Ülj törvényt. Werbőczi! 166
Sípja régi babonának 167
Utálatos, szerelmes nációm 168
Üzenet amerikai véreimhöz 168
A Tél asztalánál 169
Véres panorámák tavaszán 169
A mesebeli János 170
Üdvözlet a győzőnek 171
Babits Mihály:
Itália 172
Juhász Gyula:
Magyar táj, magyar ecsettel 172
Szeged 173
Tiszai tájak 173
Várad 173
Embertársainkról, embertársainkhoz
nemzet, csatád, barátok, szerelem
Petőfi Sándor:
nemzeti dal 177
XVI-XVllI. SZÁZAD
„Forr a világ bús tengere... "
Balassi Bálint:
Borivóknak való 178
Idővel paloták 179
Egy katonaének 180
Batsányi János:
A franciaországi változásokra 181
Verseghy Ferenc:
A marsziliai ének 182
Csokonai Vitéz Mihály:
A Reményhez 184
Jövendölés az első oskoláról a Somogyban 185
XIX. SZÁZAD
„Béke! mennyeknek koronás leánya!"
Virág Benedek:
Békésség óhajtás 187
Kazinczy Ferenc:
A nagy titok 188
írói érdem 188
Berzsenyi Dániél:
Barátimhoz 188
A magyarokhoz (Forr a világ bús tengere) 189
„Lesz még egyszer ünnep a világon!"
Kölcsey Ferenc:
I1érvadsz 190
Vörösmarty Mihály:
A Guttenberg Albumba 190
Liszt Ferenchez 191
Az élő szobor 193
Keserű pohár 194
A merengőhöz 195
Az emberek 196
Előszó 193
A vén cigány 199
Magyarország címére 200
Czuczor Gergely:
Alföldi legény 201
Eötvös József:
Végrendelet 202
„Akkor is, ott is, örökre szeret"
Petőn Sándor:
Barátimhoz 202
Távolból 203
Füstbe ment terv 204
Egy estém otthon 205
István öcsémhez 206
hull a levél a virágról 207
A jó öreg Kocsmáros 207
Levél Arany Jánoshoz 208
Szeptember végén 210
Beszél a fákkal a bús őszi szél 211
"Sors, nyiss nekem tért!... "
ha férfi vagy, légy férfi 212
Nagykárolyban 213
Az ember 213
Sors, nyiss nekem tért! 214
Dalaim 215
Világosságot! 216
Itt benn vagyok a férfikor nyarában 217
Minek nevezzelek? 218
Szeretlek, kedvesem 219
Itt van az ősz, itt van újra 221
Az év végén 222
Európa csendes, újra csendes 223
Csatában 224
Pacsirtaszót hallok mégint 225
Szörnyű idő 226
„Az életet már megjártam..."
Arany János:
Válasz Petőfinek 226
Névnapi gondolatok 227
Évnapra 228
Leteszem a lantot 229
ősszel 230
Domokos napra 231
Emiényék 233
harminc év múlva 234
Vajda János:
húsz év múlva 235
XX. SZÁZAD
„ Dalol a tenger, és dalol a múlt"
Ady Endre:
Sirasson meg 236
Zsóka búcsúzója 237
Havasok és Riviéra 237
Héja-nász az avaron 230
Lédával a bálban 238
Séta bölcső-helyem körül 239
Egyedül a tengerrel 239
A bélyeges sereg 240
Csokonai Vitéz Mihály 241
„Magyar bolyba sodort léttel..."
A kürtösök szava 241
A grófi szérűn 242
Dózsa György unokája 243
A paraszt Nyár 243
Szeretném, ha szeretnének 244
Zúg-zeng a jégcimbalom 244
Magyar vétkek bíborban 245
Küldöm a frigy-ládát 246
Álmodik a nyomor 246
A fajok cirkuszában 247
A Tűz márciusa 248
Ének aratás előtt 249
„Ifjú szívekben élek s mindig tovább... "
A Tűz csiholója 249
Élet helyett órák 250
A hőkölés népe 251
Emlékezés egy nyár-éjszakára 251
Nótázó vén bakák 252
Ember az embertelenségben 253
Intés az őrzőkhöz 254
Kurucok így beszélnek 255
Krónikás ének 1918-ból 255
Ifjú szívekben élek 256
„Megállott, de lehet folytatni"
És mégis megvártalak 257
Vallomás a szerelemről 257
Őrizém a szemed 258
Nézz, Drágám, kincseimre 258
Intés szegény legényéknek 259
„Rabsorsom milyen mostoha..."
Babits Mihály:
Messze... messze... 259
Játszottam a kezével 260
Május huszonhárom Rákospalotán 26 I
Juhász Gyula:
A muszka 262
Magyar nyár 19 18 263
Kosztolányi Dezső:
Ének Virág Benedekről 264
Üllői úti fák 265
Tanár az én apám 266.
A szegény kisgyermek panaszaiból
A húgomat a bánat eljegyezte 266
Menj, kisgyerek 267
Tóth Árpád:
Rímes, furcsa játék 267
Szent nyomorék, riadj! 268
Heltai Jenő:
Csavargó 269
Szép Ernő:
Pitypang 270
Gyóni Géza:
Csak egy éjszakára 271
Záradék
a zengzetesebb és változatosabb köznyelvi
magyar kiejtés egyes szabályszerűségeiről
Ady Endre:
Üzenet egykori iskolámba 274
Helyesírási és kiejtési magyarázatok 275
Betűrendes mutató 281
Tartalom 287
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem