Fülszöveg
Első felvonás:
A faluvégén bucsuznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája: a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' nem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért.
Második felvonás: A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a fracziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz - a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet és a szép franczia királyleány kérésére...
Tovább
Fülszöveg
Első felvonás:
A faluvégén bucsuznak a leányok a hadba induló huszároktól. A háromszínű lobogóra a piros pántlikát Iluska, a falu legszebb virágszála, köti rá. Szegény Iluskát halálra kinozza gonosz mostohája: a kis árvának egyedüli öröme, minden boldogsága Kukoricza Jancsinak, a derék bojtárlegénynek szerelme. De ennek az idyllnek is vége szakad. A gonosz mostoha pénzért felbéreli a falu csőszét, hogy hajtsa a tilosba Jancsi nyáját és mikor ez megtörténik: Jancsinak menekülnie kell a nép dühe és a reá váró büntetés elől. Bucsut vesz Iluskájától, felcsap huszárnak és megy világot látni, de megigéri szerelmesének, hogy soh' nem feledkezik el róla és száz halálból is vissza jön érette, kis menyasszonyáért.
Második felvonás: A franczia király udvarában nagy a szomorúság: a török megnyerte a csatát, veszendőbe a fracziák királyának koronája, országa. Ekkor megérkezik hős huszáraival János vitéz - a ki sok hőstettéért nyerte ezt a nevet és a szép franczia királyleány kérésére vállalkozik az ország megmentésére. Harcba indul és elkergeti, leveri a tatárt. A franczia király hálából felajánlja neki országa felét és leánya kezét. De János vitéz - általános álmélkodásra - visszautasítja a királylány kezét: Iluskájára gondol, hozzá vágyik vissza a szíve, lelke. Furulyaszó hallatszik: porlepte, szomorú huszár érkezik. Bagó, a trombitás, a ki meghozza a dermesztő hirt Jancsi falujából, hogy Iluska nincs többé. A gonosz mostoha rossz bánásmódja halálba kergette. El hoz egy rózsát Jancsinak, azt a rózsát, a melyik Iluska sírján nőtt. Jancsi - megtört szívvel, kinzó fájdalommal lelkében - bucsut vesz a franczia király udvarától és elindul Bagóval, hgoy a halálban felkeressék szivük közös szerelmét: Iluskát.
Harmadik felvonás: Jancsi és Bagó vándorutjukban elérkeznek az Élet tavához. A gonosz mostoha, mint rut boszorkány, megkisérli Jancsit elcsalni a tó környékéről, de Jancsi a tündérek énekéből megtudja, hgy hol van és hogy itt feltalálhatja elveszett Iluskáját. Az Iluska sirján nőtt rózsaszálat bedobja az Élet tavába, a tóból virágok, rózsák nőnek és előtünik a tündérek birodalma, a hol Iluska a tündérkirálynő. A két szerelmes boldogan talál egymásra és Jancsit rábija Iluska, maradjon meg Tündérországban a tündérek királyának. Jancsi beleegyezik, de mikor a távozó Bagó szomoru nótája felcsendül a furulyán, nem bir magával és utánna rohan, haza: szép Magyarországba. Iluska sem maradhat, hasztalan kérlelik a tündérek, Jancsija után siet és együtt, egymást átölelve, örök szerelemben egyesülve, érkeznek haza, estének idején, a faluvége, Iluska jól ismert kis házába. Bagó pedig siratva a maga elveszett boldogságát, lepihen a patak partjára.
Magyar Színpad
1904. november 18.
Vissza