Útmutató részletes állattenyésztés második évfolyam számára

Előszó

Részlet a könyvből:

Szarvasmarhatenyésztés
I. Foglalkozás
A szarvasmarhatenyésztés jelentősége
A szarvasmarha az ember legfontosabb háziállata, mert termelésében többoldalú, mint bármelyik más háziállatunk.
Évente 2000-10 000 liter, egyes rekordtermelésű tehenek évi 18 000 liter tejet termelnek, amely könnyű emészthetősége, nagy táplálóanyagtartalma és kellemes íze miatt az emberek legfontosabb tápláléka. Tejből készült termékek (vaj, sajt, túró) és ezek melléktermékei (savó, író) értékes tápszerek és fontos ipari nyersanyagok. Levágása után és borjaival sok és értékes húst szolgáltat. Hazai húsfogyasztásunk több mint 50%-át szarvasmarha húsa adja. Vágósúlya 42-60%. Húsa nagy tápértékű. A gerincen és combokon lévő izmok kitűnő pecsenyét szolgáltatnak. Húsa mellett az ember elfogyasztja a szutyakot, a szívet, tüdőt, májat, sőt az előgyomrokat. A velőscsontból és farokból tápláló levest főznek. A szarvasmarha testének azok a részei, amelyek táplálkozásra nem alkalmasak, ipari feldolgozásra kerülnek. A vérből albumint, tápszereket, a faggyúból margarint, gyertyát szappant stb. nyernek. A kisebb csontokból csontliszt, műtrágya készül. A nagyobb csontokat esernyő, késnyelek készítésére használják. A belek kolbászfélék töltésére szolgálnak és edények légmentes elzárására is felhasználják. Bőréből cipőtalp, szíjak, cipőbőr, bútorbőr stb. készül. A szarvakból fésűket, gombokat, hajcsatokat, késnyeleket készítenek, a hulladékból pedig részint takarmányt részint műtrágyát. Belső mirigyeiből pajzsmirigy, agyfüggelék stb. gyógyszerek készülnek. A szopósborjak ojtógyomrából a sajtojtót készítik. Vissza