Boccaccio száz elbeszélése

Előszó

A szentként tisztelt gazember

Egy gazdag franczia kereskedőnek több adósa volt Burgundiában. Mivel azonban a burgundokat jellemtelen, ravasz emberekként ismerte, tartozásainak behajtása végett az ügyvédjét küldte maga helyett, a kiről tudta, hogy tul fog járni a burgundok eszén. Az ügyvéd, a kit Ciapperellonak hivtak, jó pénzért nemcsak hamis okmányokat gyártott bárkinek szivesen, hanem hamis tanuzásra is bármikor kész volt, a mellett hamis kártyás, korhely, istenkáromló, a ki semmi büntől nem riadt vissza. Ez a Ciapperello el is utazott a kereskedő megbizásából Burgundiába. Ott két florenczi kereskedőnél szállott meg, a kik testvérek voltak s a párisi kereskedő iránt való tekintetből szivesen látták Ciapperellot, a ki azonnal hozzá látott a tartozások behajtásához. Azonban hirtelen súlyos beteg lett. Orvost hivattak, de a beteg állapota egyre rosszabbodott.
- Mit csinálunk ezzel az emberrel? - kérdezte a mellékszobában az egyik florenczi a másiktól. - Mit fog mondani a világ, ha ilyen állapotban kiteszszük az utczára. Másrészt pedig, a milyen istentelen gonosz ember, bizonyára nem fog akarni meggyónni, már pedig ha anélkül hal meg, nem fogják befogadni a temetőbe, hanem a temető árkába ássák el, mint egy kutyát. De ha meg is gyónnék, oly sok és oly nagy bünei vannak, hogy nem nyerne feloldozást. Mindenképpen ártana hirnevünknek és üzletünknek... Vissza