A hegedüjáték és tanítási módszere (rossz állapotú)

Tartalom

I. Történelmi rész.
A hegedű eredete 1
A vonó fejlődése 13
A hegedűkészítés története 16
A hegedűtanítás története és a hegedűjáték történelmi fejlődése 20
A római iskola 21
A páduai iskola 22
A piamonti iskola 27
Egyéb olasz mesterek 28
Német iskolák 29
A mannheimi iskola 30
A bécsi iskola 31
Régi magyar hegedűsök 32
Magyarországon él5 mesterek 32
A prágai iskola 33
A párizsi iskola 33
A belga iskola 35
Egyéb mesterek 36
A klasszikus művek ápolása 37
A régi hegedűiskolákról 37
A hegedűtanítás legújabb módszerei
A fogások rendsasere 40
A fekvések tanulása az áthelyezés (transzponálás) alapján 42
A kvintfogás és a 24 kézfekvés 42
A vonóvezetés fiziológiája 43
A begedűjáték technikájának alapelvei 44
A természetes vonóvezetés alapelvei 45
Záró megjegyzések a hegedütanitás legújabb módszereiről 46
II. Gyakorlati rész.
A) Általános tanítási tudnivalók.
A hegedűtanító mint nevelő 47
A tanítói tekintélyről 47
A hegedütanitó mint zenész 48
A tanító mint hegedűs 48
A kezdő tanuló életkoráról és megkívánható tulajdonságairól 49
A kiképzéshez szükséges idő és ennek beosztása 50
A tanító álláspontja a feladatát bemutató növendékkel mmka 50
A magyarázat 51
B) A hangszer, ennek részei, segédszerei és ezek ápolása.
A hegedű részei 52
A vonó részei 62
A hegedű egyes részeinek tüzetesebb megismertetése 52
A húrok 54
A vonó réminek behatóbb megismertetése 57
A gyanta 57
A hangtompító 58
A hangolás 58
A normál a 59
B) Testtartás, hegedű- és vonótartás, vonókezelés.
A felső végtag anatómiája.
A hegedű tartása 60
Kar-, kéz- és ujjtartás 61
A felső végtag anatómiája 62
A felső végtag függesztő készüléke 63
A felkar 63
Az alkar 65
A kéz 66
Az ízületekről 68
A vállízűlet 70
A könyökízület 70
A kéz ízületei 71
A felső végtag izmai 73
A bal kar tartása 76
A bal kéz csuklója 76
A bal kéz hüvelykujja 77
A bal kéz helyes tartása 78
A jobb kar tartása 79
A vonó tartása és vezetése 81
A jobb kés csuklója 88
A fölfelé és a lefelé való vonás különbözősége 85
Az izületekben végbevihető mozgások gyakorlása 87
A vonóvezetés befolyása a hang erősségére 89
A hegedűjáték higiéniája 89
D) A bal kéz technikája.
Az ujjakról 91
Az intonálásról általánosságban. A hallás képzése 93
A kromatikus hangok intonálása 94
Különböző hangközök intonálása 95
Irányadó tényezők as intonálásnál 97
As intonálási elmélet tárgyalásának oka és célja 97
Az intonálás elmélete 98
Hangtani tudnivalók 98
A 12-fokú egyenletesen temperált hangolás 100
A Pythagoras-féle rendszer 100
A Didymos-féle rendszer 104
A Pythagoras és Didymos rendszere közt való különbség 110
A harmónikus hangrendszer vagy az abszolút tiszta intonálás 111
Az abszolút tiszta intonálás jogosultsága [az elméletben és
akadályai a gyakorlatban 112
A kettősfogások intonálása. Kombinációs hangok 115
Az 53-fokú egyenletes temperálás 117
Melyik hang magasabb: cisz-e vagy desz? 120
A hangsorok és a hangközök az abszolút tisztaságszempontjából 121
Hangrokonság 129
Az enharmónia és as abszolút tisztaság 130
A fogások bistosságáról 131
A fogás méreteinek arányai 132
As abszolút tiszta intonálásnál mutatkozó ellentét az elmélet
és gyakorlat közt 134
Záró megjegyzések az intonálásról 139
A természetes, Pythagoras-féle és temperált hangközök
összehasonlító táblázata 145
A harmónikus hangrendszer táblázata 146
Ujjgyakorlatok. Hangsorok 147
A fekvések 152
A fekvések táblázata 155
A fekvések összekötése (Csúszás) 157
Kettős-, hármas és négyesfogások a vonókezelés szempontból 165
Könnyű kettősfogások gyakorlási módja 165
A kettősfogások tisztaságának ellenőrzése 166
Nehezebb kettősfogások 186
Különböző fekvésekben levő kettősfogások összekötése 173
Az üveghangok. (Flageolet) 174
Az üveghangok táblázata 177
Mesterséges üveghangok 180
Kettős üveghangok 181
Az üveghangok művészi becséről 183
A pizzicato 184
A vibrálás 188
A trilla 190
Az ujjrendről 192
Az első fekvés ujjrendje 192
A többi fekvés ujjrendje Í99
A hangsorok és a tört hármashangzatok ujjrendje 204
A kromatikus skálák ujjrendje 207
A tercskálák ujjrendje 208
Ujjrend különböző kettésfogásoknái 209
Az oktávák, decimák és prímek ujjrendje 211
Ujjrend az enharmónia szempontjából 212
A szűkített hetedhangzatok ujjrendjéről 213
A szűkített hetedhangzatok ujjrendje tört akkordoknál 213
A szűkített hetedhangzatok ujjrendje az egy húron való játszásnál 214
A szűkített hetedhangzatok ujjrendje kettős-, hármas- és négyes
fogásoknál 215
Záró észrevételek az ujjrendről 216
E) A jobb kéz technikája.
A vonókezelés mint az előadás értelmi tényezője 217
Hangképzés 217
A vonóhúzás megkezdése 220
Vonóbeosztás 221
A vonásnemek 222
A hosszú kötött vonás. (Legato) 223
A hosszú lökött vonás. (Détaché) 226
A gyorsan lökött vonás. (Martelé) 227
A kötve lökött vonás. (Staccato) 228
A repülő staccato. (Staccato volant) 230
Az ugratott vonás. (Spiccato) 231
A tremolo 232
A saltato 233
Az ugratott arpeggio 234
As ugratott staccato. (Ricochet) 235
Vegyes vonásnemek 235
A vonásnemek jelei 237
Egyéb jelek magyarázata 238
F) A tanfolyam.
Általános megjegyzések 238
Az első leckék. (Előkészítő fok) 239
A második év 243
Kiegészítő gyakorlatok az első fekvésben 244
Miként gyakoroljunk? 245
A második-hetedik fekvés. (Alsó fok) 246
A fél fekvés 249
A további tananyag beosztása 250
A fekvések összekötése. (Közép fok) 251
A magasabb kiképzés. (Felső fok) 252
G) Rendszeres tanterv 10 évfolyamban, a hegedüjáték kezdetétől a legfelsőbb kiképzésig.
I-ső évfolyam. (Megfelel az Orsz. Magy. Kir. Zeneakadémia
gyakorló-iskolai tanfolyam I-ső osztályának) 257
II-ik ,, 257
III-ik ,, (Megfelel az Orsz Magy. Kir. Zeneakadémia előkészítő tanfolyam I-ső
osztályának) 258
IV-ik ,, 259
V-ik ,, 360
VI-ik ,, 260
VII-ik ,, (Megfelel az Orsz. Magy. Kir. Zeneakadémia akadémiai tanfolyam I-ső
osztályának) 261
VIII-ik ,, 262
IX-ik ,, 262
X-ik ,, 263
III. Zeneelméleti rész.
A hang, ennek eredete és különbözése 264
A hang sajátságairól 264
A hangmagasság fogalmáról 264
A hangszínezet fogalmáról 265
A négy sajátság és rendszerünk 266
A) A hangmagasság.
A hangrendszer és ennek felosztása 266
A hangrendszer kiépítése fölfelé a háromszor vont c-ig 268
A nyolcadokról. (Oktávák) 268
E nyolcadok folytatása a c3-től fölfelé 269
A nyolcadok folytatása lefelé 269
A hangjegyek. (Kóták) 270
A hangjegy alakja és olvasásának főszabálya 270
A vonalrendszer 271
A hangjegyrendszer elemeinek tanitási módja 272
A többi hang hangjegyei A pótvonalak 273
Az öt vonal fölött használt pótvonalak alkalmazása 274
Az öt vonal alatt használt pótvonalak alkalmazása 275
Az F-kulcs 276
A C-kulcs és fajai 278
Egyidöben játszandó több hang (ú. n. többesfogások írása és olvasása) 279
A hangrendszer kiegészítése. A származékhangok 280
A származékhangok nevei 281
Két hang közt való magassági különbség mérése 282
Fél- és egészhangnyi távolság 282
A származékhangok jelzése a hangjegyirásban 28S
A hangsor (skála) 285
A távolságok szerepe a dallamban 285
Dúr és moll 286
A dúr-skála szerkezete és fokai 286
A skála nyolc fokának magyar és latinos műnevei 287
A C-dúr transzpoziciói 288
A keresztes dúr-skálák és keresztekről 289
A keresztes skálák és keresztek rendje 290
Bés dúr-skálák és bés hangjaik 290
A dúr-skálák száma 291
A dúr-skálák ötödköre 292
Módosító jelek 292
A moll-skála alapformája és szerkezete 294
Az a-moll transzpoziciói 295
Rokonság bizonyos dúr- és moll-skálák közt. az u n. parhuzamosság (parallelizmus) 295
A moll skálák száma és nevei 297
Egy figyelemre méltó elterés a dúr- és moll-skálák közt 298
A melódikos moll szerkezete és összehasonlítása a harmónikus mollal 298
A kromatikus skála 300
Magyar skála 300
Hangnem. Uralkodó és átmeneti hangnemek 301
Az uralkodó hangnem feltüntetése. (Hangnemjelzés) 301
Az uralkodó hangnem végleges megállapítása és a darab címéül
való alkalmazása 302
Új skálák mint átmeneti hangnemek 303
A hét törzs- és öt származékhang összes lehetséges és használatos leírási
módjai és nevei 304
Enharmónikus táblázat 305
A hangközök vagy intervallumok 306
Hangközök megállapítása a névrend szempontjából 307
A fokszám megállapítása a hangköz megfordításánál 308
Az oktáván túl fekvő hangközök fokszámának megállapítása 309
A hangköznek teljes - névrend és távolság szempontjából való
megállapításáról általában 310
A hangköz teljes megállapításának részletei 310
Tiszta hangközök 311
Nagy hangközök 312
A kis hangközök 312
A szűkített hangközök 313
A bövitett hangközök 313
Kétszer szűkített és kétszer bővitett hangközök 314
A távolsági viszony alakulása a hangköz megfordításakor 314
Rövid összefoglalása a hangközmegállapító szabályoknak 315
Enharmónikus hangközök 316
Kis félhang, nagy félhang 316
Az egynevü dúr és moll hangközeinek összehasonlítása 317
B) Hangtartósság, gyorsaság.
Általános és viszonylagos időmérték 318
A darab tempója. Ennek jelentősége 318
A viszonylagos időmérték kötöttsége 318
Rendes hangjegyértéket 319
Rendes hangjegyértékeink táblázata 321
A kétszeres. (Korális hangjegy) 321
A nyujtó pont 321
A nyújtó kötés 322
A szünetjelekről 322
Az ütem 324
Az ütemjelzés. Ütemelőzők 324
Ütemfajok 325
Az ütemes felosztás haszna 325
A gerendacsoportok és hasznuk 325
A rendkívüli értékek 326
Leggyakoribb rendkívüli értékcsoportjaink 328
Az általános időmértékről részletesen 331
A darab gyorsaságának megállapítása a tempó és ütemjelzés segítségével 332
A megállapított gyorsaságnak (tempó) a darabon végig való betartása 333
A számolás. Megosztott és összevont számolás 333
Ütemelőzőknél való számolás. A dobbantás 335
Az eddig tárgyalt tempójelzés határozatlan voltáról 336
A metronom. (Ütemmérő) 336
Különösségek a szünetjeleknél 337
Különösségek a hangjegyeknél, értékük megrövidülése. Kötött és nem-kötött hangok 338
Tagolás, tagoló jelek 338
A kötött játékmód jelzése 338
A nem-kötött játékmódnak pauzákkal való jelzése. Portato, staccato és staccatissimo 338
A szünetjelnek az előtte álló hangjegyre való értékrövidítő hatása 389
A nem-kötött játéknak pontokkal és vesszőkkel való jelzése 339
A nem-kötött játékformák a hegedűs szempontjából 340
Hangjegyértékek megrövidülésének egyéb esetei 341
A tagoló jelek hatásának kiterjesztése 343
A módosító jelekről részletesen. Az uralkodó módosító jelek
hatásának terjedelme 343
Átmeneti módositók és hatásuk terjedelme 343
Az uralkodó módosító jelek hatásának megsemmisítés, vagyis korlátozása 344
Az átmeneti módosító jelek hatásának megszüntetése 345
Rövidített írásmód az értékek, értékcsoportok és ütemekre nézve 347
Egy a negyednél kisebb értékű hangjegyek ismétlésénél előforduló külön
rövidítő írásmód 348
Váltakozó hangok ismétlésének rövidített külön írásmódja 349
A szakasz-ismétlöjel 349
A Da Capo és Dal Segno 350
Rövidítések a szünetjelek kiírásánál 350
Különösségek a tempónál. Állandó, mozgó tempó 351
A mozgó tempójelzés műszavai 351
A korona. (Fermáta) 352
A stringendo végén levő pesante 853
Az állandó tempójelzés többféle módja 353
Ki nem írt tempók 354
Régi és új táncok tempói 354
Előadási tradíciók a tempó körül 354
C) Az erősség. (Dinamika.)
Az erősség alkalmazásának három főmódja: állandó, mozgó és súlyszerű erősség 356
Az állandó erősség jelzése 356
A mozgó erősség főjelei 356
A súly főjelei 357
Az állandó erősség zenei jelentősége 357
A mozgó erősség zenei jelentősége 357
A súlyszerű erősség zenei jelentősége 357
Az állandó erősség általános - uralkodó - szerepe a darabban 358
Az erősség fajai 358
A ritmikus súly 358
Kettős és hármas súlycsoportok 359
A kettős és hármas súlycsoportok hangjegyekben 359
A ritmikus erősség uralma egész zenénkben 359
A hármas súlycsoportok külön szabálya 360
Tárgyalási rend a ritmikus erősség további fejtegetésében 360
A ritmikus erősség a főidőkből álló összetett ütemekben 360
Súlycsoportok kitüntetés közös gerendákba való foglalás által 362
A ritmikus erősség szabályai, midőn a főidők alidőkre oszlanak 362
Kivételességek az ütembeli erősségnél. Szinkopák 364
A szinkopák súlyainak fokai 365
Két vagy több súlycsoportnak egy gerendacsoportba való foglalása 365
Az ütemerősség az őt főidős ütemekben 366
A ritmikus erősség a rendkívüli értékcsoportokban 368
A ritmikus erősség és a szünetjelek 368
A metrum és a szűkebb értelemben vett ritmus sz6 jelentése 369
A mozgó erősségi jelek hatásának terjedelme 369
A crescendo eljátszása 369
A decrescendo eljátszása 370
A morgó erősség szabályszerű alkalmasát módija, vagy a rendes dallami erősség 371
A mozgó erősség szabadabb (a dallamiránytól független) alkalmazása 372
Crescendo és decrescendo egymás után való alkalmazása az egy
irányban haladó dallamban 373
Az alkalmi erősség, jelei és erőfoka 373
Az alkalmi erősség szereplésének főbb esetei 373
Az uralkodó erősség 375
A ki nem írt uralkodó erősség megállapítása régi müveknél 375
A négyféle erősség együttes szereplésének szabályai 376
A ritmikus súlyok szabályszerű fokainak a gyakorlatban való kitüntetése 379
A frazirozás 381
A cifrázatok 394
A mellékhang. A cifrázatok egyes fajainak tárgyalási rendje 384
A lépő hosszú előke 385
A lépő rövid előke 386
A páránytrilla 337
A mordent 389
A parányzó 389
A parányzó eljátszása 390
A parányzó két rajzjegye 392
Az átfogó 392
A trilla 393
A trilla egyszerű befejezése 398
A trilla zárópáros befejezése 394
A régiek trillája 395
Trillalánc 395
A trilla megállítása - befejezése - a főhang értéke közben 396
Különös kezdések a trillánál 397
A trilla különös befejezései 398
A régi trillának egy ritkább rajzjele 399
Cifrázati jelek fölött vagy alatt álló módosító jelek 399
Más ritkább cifrázatok 400
Záré észrevételek a cifrázatokról 401
D) A hangszínezet.
A vonó kápája, csúcsa, közepe és az egész vonóval játszott hang színezete 403
A többi játékmódból eredő hangszínezetek 403
Függelék.
Műszótár, a leghasználatosabb idegen zenei műszavaknak és jelentésüknek jegyzéke 405
Név- és tárgymutató.
Névmutató 410
Tárgymutató 414

Témakörök