Rimaszombat és vidéke a török hódoltság korában

Előszó

A népünk történetéből merített tapasztalatok útmutatást adnak szerencsésebb jövőnk megteremtéséhez. Történelmünk némelyik szakasza azonban ma sem eléggé ismert, elsősorban az oszmán-török hódoltság kora.
Hazánk másfél évszázadon keresztül az Oszmán Birodalomhoz tartozott és szakadatlan véres háborúk színterévé vált. Két nagyhatalom, a Habsburg és az Oszmán, két teljesen eltérő feudális rendszer és két ideológia, a keresztény és a mohamedán, folytatott ádáz harcot hazánk területén.
Az oszmán-török uralom mély nyomokat hagyott nemcsak hazánk, hanem Kelet-Közép-Európa történetében is. A hódoltsági területeken és a széles határvidéken a kimerítő háborúk következtében teljesen elakadt a gazdasági és kulturális fejlődés. A hanyatlás egészen az 1848-as forradalmi korszakig tartott, és hazánk messze lemaradt az általános európai fejlődés mögött. Ezért a hódoltsági korszak objektív megismerése történelmi kutatásaink fontos feladata. E tárgyilagos megismeréshez az egykorú történelmi írásos emlékek két csoportja szolgál: a hazai és a török források. A kettő lényegesen különbözik ugyan, mégis kölcsönösen kiegészíti egymást.
A hazai források főleg a politikai és háborús eseményekhez szolgáltatnak bőséges információt. Aránylag kis részük tartalmaz konkrét adatokat gazdasági problémákról és a meghódoltatott nép, főleg a jobbágyság életéről, hézagos és elfogult, sokszor ellentmondó felvilágosítást nyújtanak a hosszabb időre vagy tartósan török uralom alá jutott nép életének alakulásáról, gazdasági és társadalmi fejlődéséről vagy hanyatlásáról.
Azok a történelmi források, amelyeket az Oszmán Birodalom hagyott hátra, merőben más jellegűek. Vissza