Topográfia II.

Tartalom

4. A topográfiai felmérés műszerei 5
4.1 A mérőasztal felszerelés 5
41.1 A mérőasztal 7
411.1 A műszerállvány 7
411.2 A középszerkezet 7
411.3 A rajztábla 8
41.2 Tahimé teres vonalzó 9
412.1 A vonalzó 9
412.2 A müszeroszlop a magassági körrel 11
412.3 A távcső 11
41.3 A tájoló 12
41.4 Tahiméteres lécek 13
41.5 Az irányszálas vonalzó 13
41.6 A magasság- és távmérő műszer 14
41.7 A távcsöves vonalzó 14
41.8 A MOM gyártmányú mérőasztal felszerelés 15
4.2. A mérőasztal felszerelés vizsgálata és igazitása 18
42.1 A rajztábla és a középszerkezet vizsgálata 19
42.2 A rajzoló és felrakó berendezés vizsgálata 21
422.1 A párhuzamosító vonalzó vizsgálata 21
422.2 A lépték vonalzó vizsgálata 22
42.3 Az irányzó rész vizsgálata 23
423.1 A függőleges iránysik vizsgálata 23
423.2 Az alhidádé libella vizsgálata és igazitása 23
423.3 A szintezőlibella vizsgálata 24
423.4 A függőleges iránysik és a vonalzók párhuzamosságának a vizsgálata 26
423.3 A tájoló vizsgálata 27
42.4 A távolság és magasságmérő optikai berendezés vizsgálata 28
424.1 Az optikai távmérő vizsgálata 28
424.2 A magasságmérő berendezés vizsgálata 28
4.3 A mérőasztal felállitása 30
43.1 A pontra-állás 31
43.2 A mérőasztallap vizszintessé tétele 34
43.3 A mérőasztal tájolása 33
433.1 Ismert pontról Ismert pontra való tájékozás 35
433.2 Tájékozás tájolóval 38
4.4 Irányzások és mérések végrehajtása a mérőasztal felszereléssel 40
44.1 Mérések egyszerű irányszálas tahiméter elvén működő mérőasztal felszereléssel 41
441.1 Magasságkülönbség kiszámítására szolgáló táblázatok, eszközök, nomogramok 46
44.2 Mérések a redukáló tahiméterek élvén működő tahiméteres vonalzóval 53
442.1 A tangens-eljárás 53
442.2 Szakaszosan változó száltávolsági eljárás 57
442.3 Szintezés tahiméteres vonalzóval 62
5. Vizszintes értelmű grafikus pontsüritési eljárások 65
5.1 Iránymetszések 66
51.1 Grafikus előmetszés 66
51.2 Grafikus oldalmetszés 68
51.3 Az oldalmetszés és előmetszés megbizhatósága 71
51.4 Grafikus hátrametszés 73
514.1 Bessel-féle hátrametszés 75
514.2 Az oleátás hátrametszés 81
514.3 A Lehmann-féle hátrametszés 82
514.4 A Bohnenberger-féle hátrametszés 85
51.5 A Hansen-féle feladatok 87
5.2 Pontsűrítés irányzással és távméréssel 92
52.1 Pöláris mérés 92
52.2 Grafikus sokszögelés 93
522.1 Minden törésponton való felállással végzett sokszögelés 94
522.2 Ugróállásos sokszögelés 98
522.3 Hosszmérés nélküli sokszögelés 101
522.4 Beillesztett vagy nem tájékozott sokszögvonal 101
522.5 Sokszögvonalak kiegyenlítése 102
5.3 Ivmetszés 105
6. A topográfiai felmérésben alkalmazott magasságmérési eljárások 109
6.1 Szintezés
61.1 A szintezés elve, topográfiai felhasználása 110
61.2 Szintezési vonalak záróhibája és kiegyenlítése 112
6.2 Trigonometriai magasságmérés 117
62.1 A trigonometriai magasságmérés elve 117
62.2 A topográfiai felmérésben használt trigonometriai magasságmérési eljárások 121
622.1 Trigonometriai magassági előremérés 121
622.2 Trigonometriai magassági hátramérés 123
622.3 Trigonometriai magassági vonal 125
62.3 Trigonometriai magasságmérések kiegyenlítése 127
623.1 Trigonometriai magassági előremérés és hátramérés kiegyenlítése 127
623.2 Trigonometriai magassági vonal kiegyenlítése 130
62.4 A trigonometriai magasságmérés megbízhatósága 132
6.3 Tahi méteres magasságmérés 133
63.1 Tahiméteres magasságmérés elve 133
63.2 Tahiméteres magasságmérés alkalmazása 134
632.1 Tahiméteres magasságmérés poláris pontmeghatározással egybekapcsolva 134
632.2 Tahiméteres magasságmérés sokszögeléssel egybekapcsolva 134
632.3 Tahiméteres magassági vonal 135
6323.1 A tahiméteres magassági vonalak záróhibája és kiegyenlítése 135
6.4 Fizikai magasságmérés 139
64.1 A barométeres magasságmérés elve 139
64.2 Paulin-féle barométer 140
64.3 A barométeres magasságmérésben alkalmazott javitások 142
643.1 Középhőmérséklet miatti javitás 142
643.2 Légnyomás változása miatti javitás 144
64.4 barométeres magasságmérés módszerei 143
64.5 A barométeres magasságmérés szabályai 147
64.6 A barométeres magasságmérés megbízhatósága 148
7. A topográfiai felmérés módszerei 153
7.1 A grafikus felmérés 133
71.1 Az adatgyűjtés és munkarészei 134
711.1 Az alappontok pontleirásai 155
711.2 A koordináta jegyzek 155
711.3 A felhasználható térképanyag 156
7113.1 A kéknyomat készitése 156
711.4 Az egyéb, begyűjtött anyag 157
711.5 Kisebb méretarányú térkép vagy vázlat 157
71.2 Szerkesztés és irodai előkészítés 158
712.1 A szelvénysarokpontok koordinátáinak a kiszámítása 158
712.2 A szelvénysarokpontok, vízszintes alappontok felrakása 162
71.3 A helyszíni előkészítő munka 163
713.1 A szemrevételezés és az alappontok felkeresése 164
713.2 Jel-állitás 165
713.3 Munkaterv és meghatározási terv készítésed 166
71.4 Alappontsürités és magassági megalapozás 170
71.5 Részletfelmérés 171
715.1 Az álláspont kiválasztása, meghatározása 172
715.2 Részletpontok kiválasztása 174
715.3 Részletpontok bemérése és a síkrajz kirajzolása 181
715.4 Szintvonalrajz készitése 184
715.5 A részletezés és ellenőrzés 191
71.6 Felmérési térkép kirajzolása, mellékletek vezetése 192
716.1 A felmérési térkép 192
716.2 Mellékletek 193
71.7 A felmérési térkép teljes elkészítése, leadása 197
7.2 Foto topográfiai felmérési eljárások 199
72.1 Illesztőpontok meghatározása 201
721.1 Illesztőpont fogalma9 fajtái 201
721.2 Illesztőpont meghatározás módjai 202
7212.1 Illesztőpontok előrejelölése 202
7212.2 Illesztőpontok utólagos meghatározása 215
72122.1 Az illesztőpontok kiválasztása a légifényképen 214
72122.2 A helyszíni munkák 216
7212.5 Illesztőpontok meghatározása térképek alapján 219
72.2 Kombinált felmérés 219
722.1 Alkalmazási területe 219
722.2 A kombinált felméréshez szükséges munkarészek 221
722.3 A kombinált felmérés végrehajtása 222
7223.1 A munkarészek ellenőrzése, a konstrukció vizsgálata 222
7223.2 A felmérési munka 223
7223.3 A fototérkép kirajzolása 226
7223.4 Ellenőrző terepbejárás, a munka leadása 226
72.3 Univerzális felmérés 227
723.1 Elve, alkalmazási területe és módjai 227
723.2 Univerzális felmérési eljárás utólagos minősítéssel 229
723.3 Univerzális felmérés előzetes minősítéssel 231
72.4 Differenciált-felmérési eljárás 233
724.1 Elve, alkalmazási területe 233
724.2 A felmérés végrehajtása 233
7.3 Numerikus felmérés 235
73.1 A numerikus felmérés elve 235
73.2 A numerikus felmérés munkafázisai 235
732.1 Adatgyűjtés, előkészítés, helyszíni szemrevételezés 235
732.2 Az alappontsürités 235
732.3 A részlet-felmérés 236
7323.1 A mérési vázlat és idomváz 237
7323.2 A részletpontok mérése 238
732.4 A térképezés 240
7324.1 A pontok felrakása 240
7324.2 A felmérési térkép kirajzolása 240
7324.3 Ellenőrző terepbejárás 241
7.4 Topográfiai térképek helyesbítése 241
8. A topográfiai térképek pontossági előirásai és felhasználási lehetőségei 247
8.1 A topográfiai térképek készítésének folyamata 247
8.2 A topográfiai térképek pontossági előirásai 248
8.3 A topográfiai térképek felhasználási lehetőségei 252
83.1 A topográfiai térképek felhasználása tájékozódásra 253
83.2 Geodéziai adatok meghatározása 254
832.1 Alapfelületi földrajzi koordináták meghatározási 254
832.2 Sikkoordináták meghatározása 256
832.3 Abszolút magasság .meghatározása 258
832.4 Irányszög, azimut meghatározása 259
83.3 Távolságok meghatározása 260
83.4 Területmeghatározás 263
83.5 Adatok rögzitése 263
83.6 Lejtőszög meghatározása, semleges vonal tervezése 264
83.7 Terepszelvények szerkesztése, földmunka várható mennyiségének a meghatározása 265

Témakörök