Felsőrendű mérések

Tartalom

A jegyzetben alkalmazott jelölések és rövidítések 3
4. Felsőgeodéziai mérések 5
4.1 Felsőrendű vízszintes alapponthálózat 6
41.1 A háromszögelés alapelve, célja, tagozódása 6
41.2 A felsőrendű háromszögelés munkaütemei 9
412.1 A tervezés 9
4121.1 A tervezés alapelvei 9
4121.2 A tervezés végrehajtása 19
412.2 A szemlélés végrehajtása 22
4122.1 A felsőrendű háromszögelési pontok törzskönyve 23
412.3 A pontok megjelölése 24
4123.1 Az árbóc 25
4123.2 Az egyszerű gúla 26
4123.3 Az állványos gúla 27
4123.4 Egyéb gúlatípusok, Illés-féle
gúla 28
4123.5 As állványos gúlák szilárdsága 32
4123.6 Állandó jellegű építmények, mint
háromszögelési pontok 33
4123.7 A háromszögelési pontok állandósítása 37
412.4 Az észlelés 41
4124.1 Általánosságok 41
4124.2 A felsőrendű szögmérésekre használt teodolitok 41
4124.3 Fényvetítő készülékek 48
4124.4 Az észlelés módszerei 52
41 244.1 Iránymérés 53
41 244.2 Szögmérés 54
4124.5 Az észlelés hibaforrásai 59
41 245.1 Műszerhibák 59
41 245.2 Személyi hibák 62
41 245.3 A mérés külső körülményeinek hatása a pontosságra 63
4124.6 Az észlelés előkészítése 64
4124.7 Az észlelés végrehajtása 66
4124.8 As észlelés megbízhatóságának
mérlegelése. Pontossági adatok 69
4124.9 Az észlelési eredmények összeállítása 72
41 249.1 A számítási munka tagozódása 72
41 249.2 A mérési jegyzőkönyv 72
41 249.3 A külpontossági elemek számítása 73
41 249.4 Állomáskiegyenlítések,
horizontzárások és összeforgatások. A szögkivonat 75
4.2 Az alapvonal és as alapvonalfejlesztő hálózat 77
42.1 A tervezés 77
421.1 Az alapvonal tervezésének általános szempontjai 77
421.2 Az alapvonalmérő berendezések 78
421.3 As alapvonalfejlesztő hálózat tervezése 81
42.2 Az alapvonal szemlélése és kitűzése 84
42.3 Az alapvonal állandósítása 85
42.4 Az alapvonal és a fejlesztőhálózat mérése 87
424.1 Az alapvonalmérés előkészítése 87
424.2 Az alapvonalmérés végrehajtása 89
42.5 Az alapvonal hosszának a kiszámítása és a
fejlesztőhálósat kiegyenlítése 90
42.6 k A távolságmérés újabb módszerei 92
426.1 A fizikai távmérők elve és csoportosítása 92
426.2 Elektro-optikai távmérők 93
426.3 Elektro-mágneses távmérők 98
4.3 Az elsőrendű háromszögelési pontok koordinátáinak számítása 107
43.1 A számítási műveletek sorrendje 107
431.1 Az alapfelület megválasztása 107
431.2 A szögmérési eredmények átvitele az
ellipszoidra 108
431.3 Az alapvonal hosszának redukálása az
ellipszoidra 110
431.4 A csillagászati adatok redukálása az
ellipszoidra 111
431.5 A szögfelesleg számítása 111
431.6 A háromszögek ellipszoidikus oldalhosszának számítása 112
431.7 A csillagászati kiindulópont 114
431.8 Az ellipszoidikus koordináták számítása 116
4318.1 Az alaphálózatok kiegyenlítése 116
43 181.1 A kiegyenlítés általános feladata 116
43 181.2 A kiegyenlítés módszereinek osztályozása 117
43 181.3 A kiegyenlítés feltételi egyenleteinek csoportosítása és tartalma 118
43 181.4 A láncolatváz kiegyenlítése 121
4318.2 A kitöltőhálózat kiegyenlítése 122
4318.3 Az elsőrendű kitöltőhálózat levezetése harmadrendű hálózatból 125
43.2 Országos és kontinentális hálózatok összekapcsolása 128
4.4 Felsőrendű magasságmérések 138
44.1 Felsőrendű szintezés 139
441.1 A szintezési hálózat tagozódása 139
441.2 Magyaország szintezési hálózata 141
441.3 A felsőrendű szintezési hálózat létesítése 142
4413.1 Tervezés, szemlélés 142
4413.2 A szintezési pontok állandósítása 144
4413.3 A mérés 150
44 133.1 A felsőrendű szintezés műszerei 150
44 133.2 A szintezés hibaforrásai 153
44 133.3 A szintezés módszere és végrehajtása 157
44 133.4 A számítás 158
441.4 A szintezés megbízhatósági mérőszámai 159
44.2 Trigonometriai magasságmérés 162
Tárgymutató 165

Témakörök