Molnár-C. Pál, a könyvművész

Fülszöveg

Molnár-C. Pál „boldog festőnek" nevezte magát emlékirataiban. Valóban, életöröm és hit sugárzik színeiből és formáiból, legyen az mesélő kedv és olykor bölcs mosoly. Szerencse is kísérte, a főiskolán töltött első világháborús évektől és a háború utáni svájci és párizsi évek lehetőségeitől kezdve.
A húszas évek közepén a nagypolgári /:.s/-sajíóvállalat il-UÍ ' lusztrátora lett. A gazdasági világválság előtti évtized a háború
győztes országaiban, főként Franciaországban és az Egyesült Jjg bj Államokban az „art deco" boldog korszaka volt. Drága és finom anyagokból készült, a szecesszió és a korai avantgarde szellemét egyáltalán nem apró, hanem igen tisztes pénzre váltó iparművészet és lakberendezés, valamint egy kissé felületes, de annál kellemesebb látványt nyújtó képzőművészet jellemezte az 1925-ös párizsi díszítőművészeti (urt.s décoratifa) világkiállítást, amelyre a kicsivé lett, a háborúban a vesztesek közt szereplő Magyarországot meg se hívták. Pedig itt is volt nagypolgárság... Tovább

Fülszöveg

Molnár-C. Pál „boldog festőnek" nevezte magát emlékirataiban. Valóban, életöröm és hit sugárzik színeiből és formáiból, legyen az mesélő kedv és olykor bölcs mosoly. Szerencse is kísérte, a főiskolán töltött első világháborús évektől és a háború utáni svájci és párizsi évek lehetőségeitől kezdve.
A húszas évek közepén a nagypolgári /:.s/-sajíóvállalat il-UÍ ' lusztrátora lett. A gazdasági világválság előtti évtized a háború
győztes országaiban, főként Franciaországban és az Egyesült Jjg bj Államokban az „art deco" boldog korszaka volt. Drága és finom anyagokból készült, a szecesszió és a korai avantgarde szellemét egyáltalán nem apró, hanem igen tisztes pénzre váltó iparművészet és lakberendezés, valamint egy kissé felületes, de annál kellemesebb látványt nyújtó képzőművészet jellemezte az 1925-ös párizsi díszítőművészeti (urt.s décoratifa) világkiállítást, amelyre a kicsivé lett, a háborúban a vesztesek közt szereplő Magyarországot meg se hívták. Pedig itt is volt nagypolgárság és az ő ízlésüket kiszolgáló művészet, bár szerényebb eszközökkel élve - például a sajtógrafika lehetőségeivel. Ezt művelte egy időn át Molnár-G. Pál, könnyedén és szellemesen, épp annyira franciásan, amennyit a trianoni sokk után a közönség elviselt. ,
A harmincas évektől kezdve egyben nemzetközi hírű grafikus és könyvművész is lett, nem csupán festő. Bár 1945 után elsősorban egyházi feladatokat kapott, az antikváriumok állandó slágere lett néhány korábbi fametszetes könyve, vagy az 1955-ös Magyarország-útikönyv (az első szép könyv a maga nemében akkortájt) vagy a színesen illusztrált Cellini-önéletrajz 1957-ből. A magyar polgár az 1920 utáni fél évszázadban az ő műveiben lelhetett hasonló örömre, mint a párizsi vagy New York-i a maga „art deco"-csodáiban - amelyek egyre inkább divatba jöttek a nemzetközi és a hazai műtárgypiacon A múlt század végén tapasztalt századfordulós nosztalgia ma már - jogosan -
a nyolcvan év előtti világra is átsugárzik.
Székely András Vissza