Előszó
Olimpiára - jó esetben - négyévenként, világbajnokságra ennél sűrűbben, rangadókra pedig majd' minden héten sor kerül. De ha a sporttól elvonatkoztatunk, akkor rekordokat döntünk (vagy csak ostromlunk) a nap minden órájában és percében is. Egyes rekordokat hamar megdöntenek, mások pedig megdönthetetlennek tűnnek. Willbur Wright 1903-ban, a világ első motoros repülőgépével hihetetlenül hosszú - 61 métert repült. Mire az erről szóló hír befutott az újságok szerkesztőségeibe, legépelték, kiszedték, hasábokba tördelték és kinyomtatták - az öccse megdöntötte a rekordot 62 méterrel. Hat évtized elteltével pedig az ember a Holdra lépett, de a Wright fivérek ugyanúgy bevonultak a történelmünkbe, mint Armstrongék. A kínai nagy fal építőinek rekordjai viszont már kétezer éves.
A biztosítási szakmának is vannak rekordjai, mint minden olyan intézménynek, amelynek gazdag a történelme. Rekordméretű szakmai vitát lehetne rendezni arról, hogy hol és mikor kötötték az első biztosítást: Mezopotámiában vagy a Lloyd fivérek Themze-parti kávézójában? (Ami persze kikötői kocsma volt, csak a szemérmes szakmatörténet magasztalta kávéméréssé!)
A rekordok a mi szakmánkban is hamar megdöntetnek.
A kávézóból világbirodalommá nőtt Lloyd's londoni székházában, egy üvegbura alatt ma is látható a cég főkönyve, benne a biztosítástörténet sokáig legnagyobb kárkifizetésére utaló bejegyzéssel: TITANIC-1912. Ezt a rekordot azóta nem csak egy északi-tengeri olajfúró torony katasztrófája döntötte meg, hanem Hollywood is. A nemrégiben bemutatott Titanic című film, amelyben a hajókatasztrófa csak amolyan díszletként szolgált - kétszer annyiba került, mint az egykori kár a Lloyd's-nak.
Ellentétben a hírlapszerkesztőkkel, kötetünk szerzői azt vallják: még egy tegnapi, azóta talán megdöntött rekord is izgalmas lehet. Rekord-összeállításunk adatait és tényeit nem auditálták jó nevű, nemzetközi könyvvizsgáló cégek; a hitelességét a szerzők, no meg a források garantálják.
A "nemzetközi" rekordokat a könyvtárak és levéltárak kimeríthetetlen tárházából merítettük, de segítségünkre volt a kollektív szakmai emlékezet is. Az egyetemes adatokat igyekszünk kiegészíteni a jelenlegi hazai biztosítók és nagy tekintélyű tulajdonosaik rekordjaival, leg-jeivel is. Itt sajnos, bizonyos "szemérmességgel" találkozhatunk, pedig - a szerzők és a szerkesztő meggyőződése szerint - dinamikusan fejlődő biztosítási piacunkon naponta dőlnek meg a rekordok. Eredménycentrikus világunkban nem árt néha a szokatlan vagy tréfás rekordokat is rögzíteni, hiszen mindez csak a biztosítási szakma sokszínűségét és életközelségét bizonyítja.
Az ún. elsőbbségi rekordokat már nyilván nem lehet megdönteni, de a többit igen! Rekordlistánkat nem véstük kőbe, a leghagyományosabb nyomdai eszközökkel tettük közzé. S ne feledjük a sportújságszerkesztő Murphy törvényét: a rekordokat általában lapzárta után döntik meg!
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal