Biztonságtechnikai, környezetvédelmi és minőségbiztosítási alapismeretek

Tartalom

1. BEVEZETÉS 9
2. MUNKAVÉDELEM 11
2.1 a munkavédelem célja, fogalma, területei, feladatai 12
2.1.1 A munkavédelem célja: 12
2.1.2 A munkavédelem fogalma 13
2.1.3 A munkavédelem területei 14
2.1.4 A munkavédelem feladatai 15
2.2 A munkavédelem jogi szabályozása 16
2.2.1 Munkavédelmi törvény 16
2.2.2 Az állam egyes munkavédelmi feladatai 18
2.2.3 A munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés 19
2.2.4 A biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok 20
2.2.5 A munkáltató egyes munkavédelmi kötelezettségei 21
2.2.6 A munkavállalókra vonatkozó kötelezettségek 24
2.2.7 A munkavállalók egyes munkavédelmi jogai és kötelezettségei 26
2.2.8 Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések 27
2.3 A munkapszichológia tárgya, alapjai 28
2.3.1 A személyiség szerepe a munkabiztonságban 31
2.3.2 Az egyéni baleseti veszélyeztetettség 32
2.3.3 A munkabiztonság és az akarati folyamatok kapcsolata 33
2.3.4 Az alkalmazkodás szerepe a munkabiztonságban 34
2.3 .5 Kollektíva és a munkabiztonság 37
2.4 A munkaélettan alapfogalmai 38
2.4.1 A munkaélettan tárgya 38
2.4.2 Az izommunka, az alapenergia-forgalom és munkaenergia-forgalom 39
2.4.3 Statikus terhelés és dinamikus izommunka 40
2.4.4 Az izommunka ésszerűsítése a hatásfok javításával 44
2.4.5 A bonyolult munkavégzés mentális alapjai 52
2.5 A munkakörnyezet kialakításának jelentőségű a munkavédelemben 54
2.5.1 Az ember - gép - környezet, mint rendszer. Az ergonómia 54
2.5.2 Klímatényezők, légszennyeződés 56
2.5.3 A helyiségek természetes és mesterséges szellőzése 56
2.5.4 A munkahelyek zajterhelése. Vibrációs hatás 58
2.5.5 Vibrációs ártalmak 59
2.6 Felhasznált és ajánlott irodalom 61
2.7 Ellenőrző kérdések 62
2.8 Tárgymutató 63
3. A VILLAMOSSÁG BIZTONSÁGTECHNIKÁJA 65
3.1 A műszaki jogszabályozás gyakorlata az európai unióban 67
3.1.1 A nemzetközi szabványosítás szervezetei: 67
3.1 2 A szabványosítás magyar szervezete, a szabványok alkalmazása 68
3.2 veszélyforrások és a biztonságos munkavégzés 69
3.2.1 A biztonságos munkavégzés feltételei 71
3 .3 A villamos áram élettani hatásai 74
3.3.1 Az izmokra és idegekre gyakorolt közvetlen hatás 74
3.3.2 A szívműködésben okozott zavarok 75
3.3. 3 A vegyi hatás 75
3.3.4 Melegedés, égetés 75
3.4 Az áramütés műszaki körülményei 75
3.4.1 A baleset kimenetelét befolyásoló tényezők 75
3.4.2 Áramkörből mentés 76
3.4.3 Eszköz nélküli újraélesztés 76
3.5 Kisfeszültségű (1000 V-nál nem nagyobb váltakozó feszültségű) erősáramú villamos berendezések közvetett érintés elleni védelme 77
3.5.1 Érintésvédelmi törpefeszültség SELV (Safety extra-low voltage) 79
3.5.2 Védelem a táplálás önműködő lekapcsolásával 79
3.6 Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok 82
3.7 Létesítés biztonságtechnikai vonatkozásai U< 1000 V 83
3.7.1 A villamos berendezések hőhatása és tűzkeltése elleni védelem 84
3.7.2 A villamos szerkezetek túláramvédelme 84
3.7.3 Túlfeszültségvédelem 85
3.7.4 Feszültségcsökkenés-védelem 86
3.7.5 Leválasztás, kikapcsolás 86
3.8 Felhasznált és ajánlott irodalom 87
3.9 Ellenőrző kérdések 88
3.10 Tárgymutató 89
4. KÖRNYEZETVÉDELEM 91
4.1 A környezeti gondolkodás fejlődése 93
4.2 Az EU fontosabb környezetjogi alapelvei 96
4.2.1 A fenntartható fejlődés elve, fejlesztési lehetőségek a fenntartható fejlődés érdekében 97
4.2.2 A fenntartható társadalom alapelvei 97
4.2.3 A fenntartható ipar fontosabb alapelvei 97
4.2.4 Az EU döntéshozó szervezetei 98
4.3 a föld fontosabb környezeti problémái 99
4.3.1 A népesség számának növekedése 99
4.3.2 A sztratoszférikus ózon csökkenése 99
4.3.3 Savasodás 101
4.3.4 A biodiverzitás csökkenése 102
4.3.5 Az üvegházhatás fokozódása 102
4.3.6 Erdőpusztulás 104
4.3.7 Hulladékprobléma 104
4.3 8 Lehetőségek a megoldásra 104
4.4 A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS típusai 106
4.4.1 A vizek fontosabb szennyező anyagai 106
4.4.2 Talajszennyezés 108
4.4.3 A légkör antropogén eredetű szennyező anyagai 109
4.4.4 Zajszennyezés 110
4.5 Energiatakarékosság szerepe a környezetszennyezés csökkentésében 112
4.6 A megújuló energiaforrások növelésének hatásai 116
4.6.1 A napelemek 118
4.6.2 A geotermikus energia 119
4.6.3 Szélenergia 120
4.6.4 Biomassza 120
4.6.5 A megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségei 122
4.7 A környezeti szabályozás eszközei 123
4.7.1 A közvetlen, vagy törvényi szabályozás 123
4.7.2 Közvetett, vagy gazdasági szabályozás 123
4.8 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK 126
4.8.1 Az EMAS és ISO 14001 kialakulása 126
4.8 .2 A KIR bevezetésének előnyei a vállalat számára 127
4.8.3 Az EMAS rendszer építőkövei 127
4.8.4 Az ISO 14001 szabvány felépítése 129
4.9 felhasznált és ajánlott irodalom 134
4.10 Ellenőrző kérdések 135
4.11 Tárgymutató 136
5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAPISMERETEK 139
5.1 A minőségbiztosítás alapfogalmai 140
5.1.1 A minőség értelmezése 140
5.1.2 A vevők csoportosítása, igényeik megállapítása 140
5.1.3 A minőség megvalósításának fejlődése 144
5.1.4 A minőségellenőrzés, a minőségszabályozás, a minőségbiztosítás és a
minőségirányítás értelmezése 146
5.2 A minőségügyi RENDSZEREK és szabványaik 155
5.2.1 A minőségügyi rendszer fogalma 155
5.2.2 Az ISO 9000 szabványsorozat felépítése 157
5.2.3 Az ISO 9000-es sorozat sajátosságai és alkalmazási lehetőségei 162
5.2.4 A minőségügyi rendszerek bevezetésének módszere 164
5 .3 A minőség és megbízhatóság kapcsolata 167
5.3.1 A termék megbízhatóság értékelése 168
5.3.2 Az alapvető megbízhatósági program-tevékenységek 171
5.4 A teljes körű minőségirányítás (TQM) elvi kérdései 173
5.4.1 A teljes körű minőségirányítás fogalma 173
5.4.2 A minőségdíjak célja 176
5.5 Felhasznált és ajánlott irodalom 178
5.6 Ellenőrző kérdések 179
5.7 Tárgymutató 180

Témakörök