Biztonsági és regionális tanulmányok I.

Egyetemi jegyzet

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Gazdag Ferenc: Biztonsági és regionális tanulmányok I. ' összes példány

Kiadó:	Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	331 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv 300 példányban jelent meg.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nehéz feladat akárcsak hozzávetőleges leltárt is készíteni mindarról, ami 1989 után Európában történt. A XX. század utolsó évtizede alapjaiban forgatta fel kontinensünk politikai tájképét. A változások a hajdani kommunista tábor területén kezdődtek, de a keleti dezintegrálódás egyöntetűen megkönnyebbüléssel fogadott folyamata nem hagyta érintetlenül a kontinens nyugati felét sem. A szovjet birodalom nyugati peremvidékén kezdődött bomlási folyamat hihetetlen erővel tört utat magának, sorra döntötte romba a magukat az emberi fejlődés letéteményesének tartó kommunista rendszereket, s szétrobbantotta az általuk létrehozott struktúrákat is. 1991 folyamán eltűnt a Varsói Szerződés, eltűnt a KGST, sőt maga a Szovjetunió is, s a hajdani vasfüggöny keleti oldalán egész népek keresik történelmi helyüket és történelmi identitásukat. A történelmi helykeresés egyik paradox mozzanata az egyidejű előre és hátratekintés. A romokon minden nép a jövőjét kívánja építeni, miközben lázas igyekezettel keresi ehhez a történelmi mintákat, s a szerves fejlődés elveszített szálait. Ehhez pedig hátratekintenek, amit annál is könnyebb megtenni, mert a bipolaritásra épült nemzetközi struktúrák bomlása úgy tűnik egyfajta történelmi visszaforgatást is tartalmaz, amely nem állt meg a jaltai rendszer felszedésénél, hanem eljutott az első világháborút lezáró versaillesi békerendszer, sőt Oroszország esetében az októberi forradalom örökségének felbontásához is.
Kétségtelenül a legnagyobb történelmi látványosságnak a Szovjetunió szétesése bizonyult. A világtörténelem nem ismer ilyen gyors szétesésre példát, s arra sem, hogy egy birodalom után ennyire kevés - hogy Francois Furet fordulatával éljek - történelmi léptékkel mérhető eredmény maradjon fenn. A napóleoni időszakra például naponta emlékeztethet bennünket a Code Civile, de meglehetősen nehéz lenne maradandó teljesítményt említeni a sztálini, vagy a brezsnyevi időszakból. 1987-ben Gorbacsov beszélt ugyan a problémákról - elsősorban a fegyverkezési verseny gazdaságot rongáló hatásairól -, de a birodalom erejét még a Nyugat sem vitatta. Négy évvel később a korábban rettegett világhatalom megszűnt létezni, s pereméről függetlenné vált államok váltak le. Vissza

Tartalom

I. fejezet
1. A NATO Kibővülés folyamata és problémái - a magyar nézőpont 9
1.1. Az ÚJ nemzetközi biztonsági rend körvonalai 1989-1998 9
1.2. A 90-es évek biztonságpolitikai helyzetének fő elemei 16
2. A NATO reakciója az új biztonsági környezetre 20
2.1. Az útkeresés időszaka 22
2.2. A lehetőségek és a válaszok 27
2.2.1. A katonai struktúra átalakítása 28
2.2.2. Az új feladatok keresése 33
2.2.3. Új termékek a piacon 34
2.2.4. A NACC és a PíP 36
2.3. A tagállamok törekvései 41
2.4. A változás folytatódik 49
3. A NATO és Oroszország, illetve Ukrajna kapcsolata 50
3.1. A NATO-orosz kapcsolatok a madridi csúcsig 50
3.2. A NATO és Ukrajna kapcsolatai 61
4. A NATO és közép-európai országok 66
5. A NATO szerepe Madrid után 71
5.1. Az intézményi változásokra ható tényezők 73
5.2. Az új biztonsági kihívások 76
5.3. A szövetség alkalmazkodása 80
5.3.1. Az új missziók 81
5.3.2. A bővítés 84
5.3.3. A NATO új szervei 87
5.3.4. NATO-EBEÉ párhuzamok 89
5.3.5. A NATO és Európa új viszonya 91
6. Specifikus magyar szempontok. A Magyar Köztársaság NATO politikája 96
6.1. Az Antall kormány és a NATO 100
6.2. A Horn kabinet és a NATO 102
6.3. Népszavazás a NATO tagságról 104
6.4. A NATO tagsági felkészülést bonyolító adminisztráció 105
6.5. Magyarország részvétele a PfP programokban 106
6.6. Magvarország részvétele az IFOR-ban és az SFOR-ban 107
6.7. A Magyar Honvédség felkészülése 108
6.8. Magyar elvárások a tagsággal kapcsolatban 109
7. A NATO és a nemzeti védelmi tervezés 112
7.1. Mit értünk védelmi 113
7.2. A védelmi tervezés lényege 117
7.3. A védelmi tervezés működésének modellje 116
7.4. A biztonsági környezet hatása a védelmi tervezésre 122
7.5. A NATO védelmi tervezése 127
7.6. A NATO védelmi tervezés folyamata 128
7.7. Nemzeti és NATO tervezés 131
7.8. Problémák, megoldások 132
8. A polgári szükségállapot-tervezés újszerű megközelítése a NATO-ban 137
8.1. A témakör aktualitása, a NATO belső reformjai és bővítése, valamint az új katonai stratégiai koncepció kihatása a témára 137
8.2. A polgári szükségállapot tervezés újszerű megközelítése 139
8.3. A polgári szükségállapot tervezésének fogalma, céljai és intézményei 141
8.4. A polgári szükségállapot tervezési kérdőív lényege és felépítése 145
8.5. A válságkezelési intézkedések és a válságiroda 146
8.6. Bevonás a katasztrófa esetén történő segítségnyújtásba 148
8.7. Polgári szükségállapot tervezés a békepartnerség keretében 149
8.8. A Stockholmi Konferencia javaslatai 150
8.9. Alapvető okmányok felsorolása 152
8.10. Összegzés, tapasztalatok és javasolt tennivalók 153
II. fejezet
1. Délre tekintve - a mediterrán térség biztonsági kihívásai és kezelésük mechanizmusa 155
Bevezetés 155
1.1. A Mediterráneum: a megosztott térség 159
1.2. A Mediterráneum és az új kihívások 164
1.2.1. Az Európai Unió és a Maghreb 171
1.2.11. A régi biztonsági kapcsolat 172
1.2.12. ... és az új 175
1.2.2. A gazdasági tényező 177
1.2.21. A gazdasági gyengeség okai 178
1.2.3. Az Európai Unió regionális politikája 188
1.3. A migráció mint biztonsági tényező 191
1.3.1. A demográfiai robbanás háttere 195
1.3.2. Az európai migránsok mutatói 197
1.4. A regionális kockázatok forrásai 202
1.4.1. Az iszlám kihívás 206
1.4.2. Az iszlám mint belső fenyegetés 216
1.5. A proliferáció problémája 222
1.5.1. Katonai kihívások 224
1.5.2. Nemzetközi motivációk 227
1.5.3. Regionális motivációk 229
1.5.4. A katonai tényező szerepe az észak-afrikai országok biztonságában 232
1.5.41 Egyiptom 237
1.5.42 Tunézia 239
1.5.43 Marokkó 241
1.5.44 Algéria 244
1.5.45 Mauritánia 246
1.5.46 Líbia 248
1.5.5. A tömegpusztító eszközök és a Nyugat biztonsága 251
1.6. A NATO mediterrán kezdeményezés 252
1.6.1. A kezdeményezés előzményei 258
1.6.2. Viták a szövetségen belül 261
1.6.3. A kiválasztás szempontjai 264
1.6.4. Az együttműködés területei 267
1.6.5. Főbb tanulságok 268
1.7. Multilaterális kezdeményezések 270
1.7.1. Európai Unió: Euro-mediterrán partnerség 271
1.7.2. A Közel-Keleti és Észak-Afrikai Gazdasági Találkozók (MENA) 275
1.7.3. Az EBESZ és a mediterrán 277
1.7.4. Az "öt plusz öt" együttműködés 278
1.7.5. Mediterrán Fórum 279
1.7.6. A fegyverzet-ellenőrzési és regionális biztonsági munkacsoport (ACRS) 280
1.7.7. A Nyugat-európai Unió 280
1.7.8. Az ENSZ szerepe és a nem európai regionális szervezetek 281
1.7.9. A szervezetek egymáshoz való viszonya: verseny vagy kiegészítés 284
1.8. Tanulságok 286
2. Az európai biztonsági rendszer keleti dimenziója: A független államok közössége, Oroszország, Ukrajna 289
2.1. A Független Államok Közössége 289
2.1.1. A FÁK létrejöttének előzményei 289
2.1.2. A FÁK születése 290
2.1.3. A FÁK, mint regionális rendszer 291
2.1.4. A biztonságpolitikai dimenzió 293
2.1.5. Az orosz FÁK-koncepció 295
2.2. Új nemzeti külpolitikák 297
2.2.1. Oroszország 297
2.2.11 Az új orosz külpolitikai koncepció eszmevilága 297
2.2.12 Az új orosz külpolitikai koncepció 298
2.2.13 Európa helye az orosz külpolitikában 299
2.2.14 Orosz Közép-Kelet-Európa politika 300
2.2.15 A NATO-bővítéssel kapcsolatos orosz politika 301
2.2.2. Ukrajna 316
2.2.21 A független Ukrajna létrejöttének előzményei 316
2.2.22 A független Ukrajna nemzetközi helyzetének sajátosságai 318
2.2.23 Az új ukrán külpolitikai koncepció evolúciója 319
2.2.24 A nukleáris fegyverek problémája 322
2.2.25 Ukrajna Európa politikája 323
2.2.26 Az ukrán Közép-Európa politika 328
2.2.3. Következtetések 330