Bizalom-barátság füzetek 1.

Előszó

Néha könnyebb ismeretlenekhez fordulni bajunkkal, bánatunkkal, mint a környezetünkben élőkhöz. Néha pedig egyszerűen csak nincs kihez fordulnunk. Magányosnak, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. Ilyenkor jó lenne levelet írni „valakinek", valakinek, aki bizonyára majd válaszol is. Mi ezzel a most megjelenő füzetsorozattal a „valaki" szerepére vállalkoztunk. Szeretnénk, ha ez a füzet, s a benne leírtak, segítenének mindazoknak, akik társtalanok, tanácstalanok. Reméljük, hogy aki olvassa, forgatja ezeket a füzeteket, velünk együtt teszi meg azokat a lépéseket, amelyek önmagunk és mások megértéséhez vezetnek. Első, most megjelenő füzetünk az önismeretről szól. Hogy látom magam? Hogyan látnak engem mások? És én, hogyan látok másokat? A kérdésekkel minden tizenéves megkínlódik. Ez az az életszakasz , amikor alakítgatjuk, formálgatjuk saját személyiségünket. Nem mindegy, mit tükröz vissza a valóságos és a „belső" lelki tükrünk ... Nem mindegy, mit tükröz vissza a mások arca, viselkedése! S vajon ezek a tükrök a valóságos, vagy a vélt képet mutatják? Megannyi kérdés! S kérdés persze az is, szabad-e, kell-e változtatnunk tulajdonságainkon? Mohás Lívia írja „Mit tudsz önmagadról?" című könyvében. „A személyiség egy ház. Ez a ház folytonosan, egy életen át épül és átépül. Itt mindig lebontanak valamit, vagy leomlik valami, amott meg hozzáépítenek valamit. Vissza