Bismarck III. Napoleon ellen

Előszó

Részlet a könyvből:

Az eskü.

1848 december 20-án, szerdán, napszálltakor, komor csendben, a Nemzetgyűlés színe előtt, feketébe öltözött, mellén a becsületrend medáliáját viselő kistermetű férfiú lép föl az emelvényre. Meghatottság nélkül, gesztenyebarna bajuszát tépdesi. Barkót hord, állán meg szőrpamacsot, a Császárság félzsoldot húzó tisztjeinek mintájára. Vonásai szelídek. Fiatal még és igen sápadt. A tribün legmagasabb pontjára érve félig lehunyja kék szemét és vár, mozdulatlanul.
A Gyűlés elnöke, Armand Marrast, papírvágóval ütögeti az asztalt és olvassa az eskűmintát.
„Isten színe előtt és a Nemzetgyűlés által képviselt francia nép jelenlétében esküszöm, hogy hű leszek a demokratikus Köztársasághoz, amely Egy és Oszthatatlan s hogy teljesítem minden feladatomat, amelyet az Alkotmány előír." Vissza

Fülszöveg

Napoleon-Lajos herceg, Joséphine unokája, a nagy Napoleon vitatott származású unokaöccse a december 2-iki államcsínnyel megszerzi a tekintélyuralmat Franciaország felett. Egy külsőségeiben tündöklő és ragyogó korszak virrad az országra, amelynek mélyén Octave Aubry, a nagyszerű történetíró felfedezi a könnyelmű államvezetés minden hibáját és megmagyarázza, miért rohan III. Napoleon végzetesen a sedani katasztrófa felé. A császár ellenfele, a puritán és kemény Bismarck, aki céltudatos munkával kovácsolja össze a németség szétforgácsolt erőit és megszerzi számára az európai hegemóniát. A magávalragadó stílusban és a lüktetően érdekes könyvben felvonulnak e korszak legérdekesebb politikai és katonai eseményei: Szebasztopol ostroma, a Párisi kongresszus, a magentai és a solferinói ütközet, Mexikó meghódítása, Königrätz és végül... Sedan.
Társadalmi események: Eugénie legszebb szőke asszonyoktól túlzsúfolt udvara, Offenbach kirobbanó sikerei, Wagner párisi bukása, a Világkiállítás, a Szuezi-csatorna megnyitása. Látjuk felvonulni a korabeli Európa uralkodóit és vezető politikusait: Ferenc Józsefet, Vilmos császárt, Sándor cárt, Viktor Emánuelt, Miksa császárt, Mornyt és Thiers-t és a nagy függetlenségi harcosokat: Garibaldit, Cavourt, Kossuthot és Juarest. Látjuk egy zseniális és egy tehetetlen hadvezérnek, Moltkenak és Bazaine-nak az összecsapását. Miképpen sodor a romlásba egy nagyhatalmat vezetőinek a tehetetlensége, ez Aubry remekművének a tárgya.
A francia író a legőszintébben tárja fel honfitársainak a hibáit, hogy melyek az analógiák a harmadik császárság és a harmadik köztársaság között, ezt az olvasó maga fogja megállapítani.
Vissza