Fülszöveg
A mediare latin eredetű szó, jelentése: középen állni, egyeztetni, közvetíteni, békéltetni. Középen állva, a felek között, a bírói pulpituson, jogszabályban foglalt lehetőségünknél fogva is késztetést érzünk arra, hogy egyezkedésre sarkalljuk a feleket, megállapodást hozzunk létre közöttük Százszor hallott, ismerős szavak köszönnek vissza: „nem tudunk mit kezdeni egymással, döntsön a bíróság". A döntés pedig szükségszerűen magával hozza az egyik fél elégedettségét a másik rovására. A legtöbb esetben győztest és vesztest hirdetünk. Az elhatározás, hogy bírósághoz fordulunk vitás ügyeinkben, lélektanilag magában rejti a problémáinktól való szabadulásnak, a döntésért való felelősség bíróra történő átruházásának igényét. Majd a peres eljárás alatt szembesülünk azzal, hogy nem mondhatjuk el, amit szeretnénk, a valós problémát nem artikulálhatjuk, mert az ügyvéd vagy a bíró úgy ítéli meg, hogy az „nem tartozik szorosan a jogvitához". Alapkonfliktusunk ez által számos viszálykodó...
Tovább
Fülszöveg
A mediare latin eredetű szó, jelentése: középen állni, egyeztetni, közvetíteni, békéltetni. Középen állva, a felek között, a bírói pulpituson, jogszabályban foglalt lehetőségünknél fogva is késztetést érzünk arra, hogy egyezkedésre sarkalljuk a feleket, megállapodást hozzunk létre közöttük Százszor hallott, ismerős szavak köszönnek vissza: „nem tudunk mit kezdeni egymással, döntsön a bíróság". A döntés pedig szükségszerűen magával hozza az egyik fél elégedettségét a másik rovására. A legtöbb esetben győztest és vesztest hirdetünk. Az elhatározás, hogy bírósághoz fordulunk vitás ügyeinkben, lélektanilag magában rejti a problémáinktól való szabadulásnak, a döntésért való felelősség bíróra történő átruházásának igényét. Majd a peres eljárás alatt szembesülünk azzal, hogy nem mondhatjuk el, amit szeretnénk, a valós problémát nem artikulálhatjuk, mert az ügyvéd vagy a bíró úgy ítéli meg, hogy az „nem tartozik szorosan a jogvitához". Alapkonfliktusunk ez által számos viszálykodó kinövéssel terhelődik, mely még inkább megnehezíti az ügy megoldását, a döntés elfogadását. Ősi ösztöneinket, melyet az igazság keresése vezérel, becsapva érezzük, mert nem leltünk rá az igazságra, mert nem szolgáltattak nekünk igazságot.
A személyes konfliktusokkal terhelt, erősen érzelmi töltetű jogvitákban, mint például a családi ügyek, még inkább tetten érhető, hogy a konfliktusok miért válnak egy idő után megoldhatatlanná. A felek úgy érzik, hogy tehetetlenek egymással szemben, nem képesek többé meghallgatni egymást, s a beszédre való képtelenségük szorosan összefügg a gondolkodásra való képtelenségükkel, nevezetesen azzal, hogy képtelenek lesznek bármit is egymás szemszögéből átgondolni.
Vissza