Előszó
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy kezébe vette ezt a kiadványt és időt szentel arra, hogy elolvassa. Kérem, tegye félre erre a kis időre egyéb dolgait, feledkezzen meg a gondjairól és engedje, hogy...
Tovább
Előszó
Kedves Olvasó!
Köszönöm, hogy kezébe vette ezt a kiadványt és időt szentel arra, hogy elolvassa. Kérem, tegye félre erre a kis időre egyéb dolgait, feledkezzen meg a gondjairól és engedje, hogy egy kis időutazásra invitáljam! A következő lapokon a zalai bíráskodás múltjából olyan emberek, történetek, épületek, tárgyak fognak megelevenedni, amelyeket ma már csak megsárgult papírlapok őriznek a levéltárak mélyén. Az elődeink történetei, akik több évtizeddel előttünk koptatták azon bírósági épületek lépcsőit, amelyeken ma mi is járunk.
1732-ben készült el az az épület Zalaegerszegen, amely kezdetben a megyegyűléseknek adott helyet, majd 1872-től a bíráskodás helyszíne lett. Több száz év emléke, több ezer emberi élet, amelyek építőkövekként szilárdítotték meg az igazságszolgáltatás szentélyét. Bírák, igazságügyi dolgozók, képviselői egy olyan hivatásrendszernek, amely tartópillére a mindenkori államhatalomnak, felvigyázója a közösségen belüli rendnek, hordozója és továbbörökítője a társadalom értékeinek.
Minden változik körülöttünk. Régi közhely, mégis a lét örök és megváltoztathatatlan igazsága. A változás tudatosítja bennünk, amiről a monoton, rutinokkal tűzdelt mindennapjaink során időszakosan megfeledkezünk, hogy mulandóak vagyunk. Kapaszkodót keresünk, megtartó erőt, zsinórmértéket, amely segít elhelyezni magunkat a világegyetem időben végtelen és térben beláthatatlan rendszerében.
Ezt a kiadvány is kapaszkodó számunkra azzal, hogy emlékezünk a múltunkra, azokra az emberekre, akiknek ma a nyomdokaiban járunk. Az emlékezés által nyer értelmet mindaz, ami mögöttünk van, és ad folytonosságot annak az útnak, amelyre majd az utódaink is lépnek. Kellemes és hasznos időtöltést kívánva mindenkinek szeretettel ajánlom ezeket a történeteket.
Vissza