Előszó
BÜNTETŐ JOG
1.
A javító-nevelő munka hátralevő tartamával azonos tartamú börtön végrehajtása (Btá. 48. § (4) bek.) mennyiben vonja maga után a Btá. 55. § (2) bek. alkalmazását.
Az eredetileg is börtön helyett alkalmazott javító-nevelő munkának hátralevő része azért kerül a Btá. 48. § (4) bek. alkalmazásánál azonos tartamú börtönbüntetésként végrehajtásra, mert az elkövető a javító-nevelő munka megállapítása után újabb társadalomellenes magatartást tanúsított.
A pénzbüntetés átváltoztatásának ilyen oka nincs, a pénzbüntetés átváltoztatására pusztán azért kerül sor, mert a pénzbüntetés behajthatatlan.
Amíg tehát a pénzbüntetésnek behajthatatlanság folytán börtönre történő átváltoztatása az elkövetőt nem teszi olyanná, mintha eredetileg is börtönbüntetésre ítélték volna: a javító-nevelő munka még hátralevő részének börtönbüntetésként való végrehajtását az alábbi megszorítással ilyen hatállyal bírónak kell tekinteni. Az elítélt ugyanis ilyen esetben utóbbi magatartásával. maga cáfolja meg a szabadságvesztés büntetés helyett javítónevelő munka kiszabására alapul szolgált azt a feltevést, mely szerint a büntetés célja szabadságelvonás nélkül is elérhető lett volna. Ennek következménye azután a javítónevelés hátralevő idejének megfelelő tartamú börtön végrehajtásának elrendelése.
A Btá. 32. § (2) bekezdése szerint azonban a börtön legrövidebb tartama harminc nap. Ennél rövidebb tartamú börtönt nem lehet kiszabni. Következésképen : a javító-nevelő munkával kapcsolatosan végrehajtott börtönbüntetésnek csak legalább 30 napi tartamához fűződhetnek azok a következmények, amelyeket a törvény a börtönbüntetésre történt elítéltetéshez kapcsol.
Minthogy jelen esetben a Btá. 48. § (4) bek. alapján végrehajtandó börtön 30 napnál rövidebb, ehhez nem fűződhetik a Btá. 55. § (2) bek. rendelkezésének alkalmazása sem. (Törvényesség érdekében hozott B. 295/1953. sz. határozat.)
Családos állapot — mint enyhítő körülmény.
Z. F. büntetésének a kiszabásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság irányítása céljából rámutat arra, hogy a többgyermekes családi állapot csak annak javára szolgál enyhítőül, aki a családjáról ténylegesen gondoskodik is.
Z. F. családjától külön él. Más asszonnyal tart fenn életközösséget. A bűncselekmények elkövetése előtt négy nappal abbahagyta a munkát, kocsmáról kocsmára járva dorbézolt.
Vissza