A gazdaság jogi alapjai II.

Tartalom

Tartalomjeg yzék
V. RÉSZ: A VÁLLALATKÖZI KOOPERÁCIÓ JOGI FORMÁI 13
XIII. fejezet: A kooperáció és a versenyjogi szabályozásának alapjai________15
1. §. A vállalatok közötti kapcsolatrendszer jogának felépítése 15
1. A piaci magatartás jogáról általában 15
2. A vállalatok közötti szerződéses rendszer és a szerződések osztályozása 16
2. §. Versenyjogi alapok 21
1. A versenyjog felépítéséről általában 22
2. Kartelltilalom 22
3. Tisztességtelen versenycselekmények 23
XIV. fejezet: Vállalatok közötti szerződések általános szabályai 26
1. §. A szerződéses megállapodás szabadsága és korlátai a vállalatok kö-
zött 26
1. A szerződési szabadság értelmezése 26
2. A szerződési kényszer esetei 27
3. A bíróság szerződést keletkeztető jogköre 28
4. Előszerződés 29
2. §. A szerződés létrejöttének szabályozása 31
1. A szerződőképesség - képviselet 31
2. Ajánlat és elfogadása 33
3. A szerződések létrejötte szerződéskötési kötelezettség esetén 37
4. A szerződés alakja 37
5. Általános szerződési feltételek (blankettaszerződés) 38
3. §. A vállalati szerződések tárgya, tartalma és érvénytelenségének szabá-
lyai 40
1. A szerződések tárgya, a szolgáltatás 40
2. A szerződések tartalmának főbb elemei 43
3. A szerződések érvénytelensége 45
4. A szerződés tartalmának biztosítása 48
4. §. A szerződések módosítása, alanyváltozás a szerződésben 50
1. A szerződések módosításának esetei 50
2. Engedményezés és tartozásátvállalás 52
5. §. A szerződések teljesítése, illetve megszűnés teljesítés nélkül 53
1. A teljesítés fogalma 53
2. A teljesítés helye, ideje, módja 54
3. A szerződések megszűnése teljesítés nélkül 57
4. Az elévülés 5g
6. §. A szerződésszegés általános szabályozása vállalatok között 60
1. A szerződésszegés fogalma, fajai, közös szabályai 60
2. A jogosult késedelme 62
3. A kötelezett késedelme, a teljesítés megtagadása 63
4. A hibás teljesítés 65
5. A lehetetlenülés • 68
XV. fejezet: Gazdasági jogviták eldöntése 70
1. §. A gazdasági perek 70
1. Döntőbizottság és gazdasági bíráskodás , 70
2. A gazdasági per menete 72
2. §. A választottbíráskodás 78
1. A választottbíráskodás alkalmazhatóságának köre 78
2. Az eseti választottbíróság eljárása 80
3. Állandó választottbíróságok 82
VI. RÉSZ: JOGI FELELŐSSÉG A NÉPGAZDASÁGBAN 85
XVI. fejezet: A népgazdaságban érvényesülő jogi felelősség általános kérdései 87
1. §. Jogi felelősség - politikai felelősség - erkölcsi felelősség - anyagi érde-
keltség viszonya a gazdaságban 87
1. A jogi felelősség alkotóelemei és főbb ágai 87
2. A jogi felelősség kapcsolata más társadalmi értékelő rendszerekkel 90
2. §. A jogi felelősség főbb fejlődéstendenciái a gazdasági reform után--------96
1. Szervezeti felelősség - egyéni felelősség 96
2. A felelősség népgazdaságban való érvényesítésének egyes problémái 10D
XVII. fejezet: A felelősség egyes típusai a népgazdaságban 103
1. §. A vállalat felelőssége a gazdaságirányítással szemben 103
1. A gazdasági bírság kiszabásának feltételei 103
2. A gazdasági bírságolási eljárás 106
2. §. A vállalatok polgári jogi felelőssége 1°7
1. Vállalatok kártérítési felelőssége 107
2. Szerződéses kötbérfelelősség
3. §. Felelősségi viszonyok a vállalaton belül 114
1. A kollektívajogi felelősségről általában 114
2. A fegyelmi felelősség szabályai 116
3. A dolgozó anyagi felelőssége 122
4. A munkáltató felelőssége a dolgozónak okozott kárért 125
5. A felelősségi viszonyok előbbiektől eltérő szabályozása a szövetkezetekben 127
4. §. A népgazdaságban érvényesülő egyéb felelősségekről 129
1. Felelősség a gazdaságirányítási tevékenységért 129
2. Büntetőjogi és szabálysértési felelősség a népgazdaságban 131
VII. RÉSZ: A FŐBB GAZDASÁGI TERÜLETEK KOMPLEX
JOGI SZABÁLYOZÁSA 135
XVIII. fejezet: A belső termékforgalom alapvető szabályai 137
1. §. A termékforgalmazás általános rendje. A belkereskedelmi törvény 137
1. A termékforgalmazás általános rendje 137
2. A belkereskedelmi törvény alapvető szabályai 139
3. A fogyasztóvédelem 142
2. §. A termékforgalmazás főbb szerződései 145
1. Általános áttekintés és az adásvételi szerződés mint alaptípus--------145
2. A szállítási szerződés 147
3. A raktári beszerzés 154
4. A kiskereskedelem lehívásos szerződései 155
5. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 157
3. §. Az árufuvarozásra vonatkozó alapvető jogi szabályozás 163
1. A fuvarjogról és a fuvarozási szerződésekről általában 163
2. A fuvarozási szerződés szakaszai 165
3. A fuvarozó felelőssége és az igények érvényesítése 170
4. Szállítmányozási szerződés 173
XIX. fejezet: A beruházások jogi szabályozása 175
1. §. Beruházási kategóriák és döntési jogkörök 175
1. Beruházáspolitika, beruházási rendszer és jogi eszközei 175
2. A beruházási kategóriák és a döntési jogkörök szabályozása 177
2. §. A beruházási vállalkozási szerződések
1. A vállalkozási szerződésről általában 181
2. A beruházási fővállalkozási szerződés 187
3. A tervezési szerződés I 189
4. Az építési szerződés
5. A szerelési szerződés ^
3. §< A beruházásokkal kapcsolatos ügyviteli kötelmek 195
1. Az ügyviteli kötelmekről általában (megbízás, bizomány) 195
2. A beruházáslebonyolítási szerződés • • 198
3. A tervezői művezetési szerződés 201
4. §. A beruházásokkal kapcsolatos alapvető pénzügyi jogi szabályok 202
1. A beruházások megvalósításának pénzügyi feltételei 202
2. Az állami kölcsön — 203
3. A gazdálkodó szervek beruházásainak pénzügyi fedezete 204
4. Az állami pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése 206
XX. fejezet: A műszaki fejlesztés alapvető jogi kérdései 208
1. §. A műszaki fejlesztés jogi felépítése általában 208
1. A műszaki fejlesztés rendszere 208
2. Kutatási-fejlesztési szerződések 209
2. §. Az iparjogvédelem 211
1. Az iparjogvédelem általános rendszere 212
2. Találmány - szabadalom 213
3. Az újítás 220
4. A védjegy 225
5. Az ipari minta 227
6. Licenciaszerződések _ 228
7. A know-how szerződés 229
3. §. Szabványosítás és a mérésügy jogi szabályozása 231
1. A szabvány fogalma és szerepe 231
2. A mérésügy jogi szabályozása 234
XXI. fejezet: Az árak jogi szabályozása 236
1. Az árhatósági szervezet 236
2. Az árformák — 237
3. Az árak és a szerződések 238
4. Az árellenőrzés 240
XXII. fejezet: A külkereskedelem jogi szabályozása 242
1. §. A külkereskedelem irányítása 242
1. A külkereskedelem jogi szabályozásának általános kérdései 242
2. A külkereskedelmi monopólium és a külkereskedelmi tevékenység jogi fogalma 244
3. A külkereskedelem makro- és mikroszervezete 249
4. A külkereskedelmi jog és a külkereskedelmi engedélyezési rendszer 251
2. §. A külkereskedelmi vállalatok belföldi szerződései 261
1. Általános kérdések 261
2. A külkereskedelmi bizományi szerződés 263
3. A külkereskedelmi társasági szerződés 270
4. A külkereskedelmi vállalatok szállítási szerződései 273
3. §. A külkereskedelmi szerződésre irányadó jog meghatározása 277
1. A jogválasztás 277
2. A nemzetközi magánjog szabályai Magyarországon 280
4. §. Nemzetközi kereskedelemre vonatkozó egyezmények a KGST-ben 287
1. Bevezetés 287
2. A KGST-országok Általános Szállítási Feletételei 288
3. A termelésszakosítás és kooperáció általános feltételei 296
XXIII. fejezet: Az állam pénzügyeinek alapvető jogi szabályozása 298
1. §. A pénzügyi törvény szabályozási köréről 298
1. Az állami pénzügyek fogalma 298
2. A pénzügyi rendszer és az állami pénzügyek 299
2. §. Az állami költségvetés rendszere 301
1. A költségvetés jogi fogalma 301
2. A költségvetés bevételei és kiadásai 303
3. Költségvetési hatásköri és eljárási szabályok 305
3. §. A hitelrendszer pénzügyi jogi és szerződéses szabályai 307
1. A hitelmonopólium értelmezése 307
2. Hitelkonstrukciók és hitelpolitikai irányelvek v 308
3. A hitel- és kölcsönszerződés alapszabályai 310
4. Vállalatok közötti pénzügyletek 314
4. §. A pénzforgalom jogi szabályozása 318
1. Pénzkibocsátás, pénzforgalom, fizetési módozatok 318
2. Számlaszerződések 322
3. Devizagazdálkodás 325
4. A pénzgazdálkodás rendje 326
5. A számvitel és pénzügyi ellenőrzés 328
5. §. A csekk, kötvény és a váltó mint speciális értékpapírok 330
1. Az értékpapírról általában 330
2. A csekk 332
3. A kötvény 336
4. A váltó 338
6. §. Biztosítás 347
1. A biztosítás pénzügyi jogi alapjai 347
2. A biztosítási szerződés
XXIV. fejezet: Néhány egyéb vállalati gazdálkodással kapcsolatos jelentősebb terület joga 3^4
1. §. A munka- és szociálisügyi igazgatás jogi szabályozása 354
1. Munkaügyi igazgatás 3^4
2. Szociálisügyi igazgatás 3^7
2. §. A földek hasznosításának jogi rendje 359
1. A földtulajdon és a földhasználat 359
2. Ingatlan-nyilvántartás 367
3. §. Az állami ingatlanok kezelése 370
1. Állami vállalatok ingatlankezelői joga 370
2. Ingatlanvásárlás, helyiséggazdálkodás 372
4. §. A közszolgáltatások szabályozása 374
1. A közszolgáltatások jogi szabályozása 374-
2. Közszolgáltatási szerződés 375
5. §. Környezetvédelmi jog 376
1. A környezetvédelem alapvető jogi kategóriái 376
2. Földvédelem, vízvédelem, levegővédelem, tájvédelem 378
3. A környezetvédelem szervezet- és eszközrendszere 381
FÜGGELÉK 385
I. fejezet: Jogtani alapok 387
1. §. A jog lényege 387
1. A jog fogalma 387
2. A jogalkotás 389
3. A jogforrás , 391
4. A jogviszony 397
2. §. A jogrendszer felépítése 405
1. Jogtípus, jogrendszer, jogcsalád 406
2. A jogrendszer tagozódása 408
3. §. Jogszabálytani alapfogalmak 417
1. A jogszabály és a jogi norma 417
2. A jogi norma mint szabály 418
3. A jogi norma szerkezete 421
4. A jogi norma megjelenése 425
5. A jogi norma érvényessége 427
4. §. Jogalkalmazás-elméleti alapok 432
1. A jogalkalmazás fogalma 432
2. Jogalkalmazási alapelvek 435
3. A tényállás megállapítása 438
4. A jogszabály értelmezése 439
5. A jogalkalmazói döntés meghozatala 446
II. fejezet: Államelméleti alapok 449
1. §. Hatalom - államhatalom - politikai rendszer 449
1. A hatalom fogalma, fajtái 449
2. A politikai rendszer 450>
2. §. Az állam lényegi vonásai 451
1. Az állam fogalmi ismérvei 452
2. Az állam funkciói 455
3. Az államok osztályozása 456
.3. §. Alkotmányosság és az állam-állampolgári viszony 458
1. Alkotmány-alkotmányosság 458
2. Az állampolgári jogok 459
III. fejezet: Államszervezeti alapok 464
1. §. Adalékok a tőkés államszervezetről 464
1. Az állami szervezet felépítésével kapcsolatos általános polgári elvek 464
2. Mai polgári kormányformák 466
2. §. A szocialista államszervezet fejlődése 469
1. A fejlődési szakaszokról általában 469
2. A lenini államszervezési elvek és az 1918-as alkotmány 470
3. Az államszervezési elképzelések módosulásai az 1920-as években 471
4. Az 1936-os szovjet alkotmány államszervezeti modellje 472
5. A XX. kongresszus utáni szocialista fejlődés 473
6. Eltérő szocialista államszervezeti megoldások 473
7. A magyar szocialista alkotmányfejlődés--------, 474
3. §. A hatályos magyar államszervezet általános leírása és a kormányzati
szervek 475
1. Az állami szervek rendszere általában 475
2. Államszervezet és a jogszabályok rendszere 478
3. Az Országgyűlés 481
4. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 485
5. A Minisztertanács 487
4. §. Az államigazgatási, a bírói és az ügyészi szervek rendszere 491
1. A központi szakigazgatási szervek 491
2. A tanácsok 493
3. Az államigazgatás működésének néhány alapkategóriája 497
4. A népi ellenőrzés • 503
5. A bíróságok 504
6. Az ügyészségek 508
5. §. A társadalmi szervezetek jogállása 510
1. A társadalmi szervezetek funkcióinak alakulása 510
2. A társadalmi szervezetek főbb csoportjai 512
3. A szakszervezetek 512
4. A Hazafias Népfront 515
5. Az egyesületek 516
Orosz nyelvű tartalomjegyzék 517
-Német nyelvű tartalomjegyzék 535

Témakörök