Szezon

Előszó

Részlet a könyvből:
"Ahhoz értek. Dolgokat elbaszni. Sajnálom már, hogy ismerem, sajnálom már, hogy itt vagyok az állomáson, és várok rá, rá várok szerencsétlenül. Éjjel az álmodom, hogy égő vonatban utazom, lassan meggyullad a jobb kezem, de nem mozgulok. Valaki majd csak észreveszi és eloltja. Nem mozdulok. A fejemmel nem követem a pesti intercityt, nem érdekel a város, nekik se jobb, hova kapkodjak. Azért jöttem az állomásra, hogy találkozzak Andival, talán haza is viszem a BMW-n. Összezavarodok, ha hallom, hogy a karcagi parasztoknak Andi nem is szép. Kék szem, barna haj vállig, gyöngy a disznóólban. Jobban megnézem az öregasszonyt a padon, Karcag vasútállomásának másik elbaszott várakozóját. Ritkán látok ilyen szőrös lábvéget, remélem, Európából kitiltják az ilyet hamarosan. Meglepődöm, Scholl papucs figyel a szőrős lábvégen, korábban felmosó vászoncsizma. Drágállom a márkát, elűnődöm, örültem volna, ha előbb borotválkozik, és csak utána vesz Schollt. Aggódom, mi látszik jobban az elrobogó vonat ablakából: a feketéllő lábvég vagy márka. Az állomáson ketten vagyunk, és nem szeretném, ha rossz fényt vetne rám a nemtörődöm öregasszony. Jelzem, kurvára mindegy, pestinek mindenki paraszt. Karcagi paraszt. Karcagi parasztnak meg minden nő luk. Luk, luk, csak egér ne legyen benne. Ájde gyilok. Rohadok a melegben, ráállok egy lengőkapu alsó rácsára, hintázok, alattam nyüszít a vas. Western, tisztára olyan hangokkal szórakozik velem a vas, mint egy western film széljárta cégére. Kibaszott meleg." Vissza

Fülszöveg

A Szezon egy hűsítően fanyar és szikrázóan pimasz történet. Huszonéves fiúk és csajok próbálják nyári pincérmunkából fedezi lealkudott örömeiket, megkeresni egymásban magukat, és kitörni egy véresen gagyi és büszkén primitív világból,a sznob, susitréninges, fogpiszkálós vendéglátósok, diszkósok uralta balatoni kiskirályságból.
A filmnyelvnek is vannak korlátai, úgy sohasem tud ábrázolni, mint az írott szövegeket - az irodalom bármelyik szereplő szemével képes láttatni. Ez a szöveg nem a Szezon című film forgatókönyve. Ugyanaz a történet, egy másik szemszögből...
Török Ferenc
Beélesítem a távcsövem: bármerre fordulok, ezt a marharépától édes karcagot látom. Ahogyan Török Ferenc filmrendező látta, és ebben a regényében Bíró László, A Szezon azoknak szól, akik nem akarnak máshol lenni. Akiknek otthon van egy kis Karcaguk, hópihékkel, ha fölrázod, szép, majd minden megnyugszik és tájképet látsz, csata után, fura, de szeretek olyasmiket olvasni, amit úgy is tudok. Valahogy könnyebb utána minden.
Bakács Tibor Settenkedő Vissza