| Előszó | 15 |
| A nemzetközi jog, a nemzetközi politika és a nemzetközi viszonyok elmélete - módszertani kérdések | 19 |
| Paradigmák a nemzetközi viszonyok tanulmányozásában | 21 |
| Az empirikus megközelítés | 21 |
| A jövőbe látás | 24 |
| Prognózisok, rizikóanalízis, a nemzetközi kapcsolatok tervezése | 27 |
| A látszat a nemzetközi viszonyokban | 29 |
| Paradigmák a nemzetközi viszonyokban | 31 |
| Azonosságok és különbségek a diszciplínák között tárgyukat és módszereiket illetően | 36 |
| A nemzetközi jog elmélete | 36 |
| A nemzetközi viszonyok elméletei | 38 |
| A nemzetközi politika elméletei | 40 |
| Hasonlóságok | 43 |
| Különbségek | 44 |
| A nemzetközi politikai viszonyokat meghatározó szereplők | 47 |
| Kik a meghatározó szereplők? | 47 |
| A káosz fogalma a nemzetközi viszonyokban | 50 |
| Az anarchia | 53 |
| Az esetlegesség | 53 |
| Nemzetközi stratégiai kérdések | 55 |
| Nemzetközi politika és stratégia | 56 |
| Világstratégia vagy világstratégiák? | 58 |
| Védelmi politikák és biztonságpolitika | 60 |
| Kormányközi stratégiai viszonyok és intézmények | 62 |
| A polemológia | 64 |
| Demokrácia és önrendelkezés | 66 |
| Demokrácia és önrendelkezés a kilencvenes években | 66 |
| Globalizáció és fragmentáció | 68 |
| Az önrendelkezési elv szerepe a nemzetközi viszonyok alakulásában | 70 |
| Demokrácia és önrendelkezés mint morális kérdések | 71 |
| Globális etika? | 72 |
| A "nemzetközi" fogalma napjainkban | 75 |
| A "nemzeti" és a "nemzetközi" eredeti jelentései | 77 |
| A "nemzeti" | 77 |
| A "nemzetközi" | 78 |
| A nemzet, az állam és az államközi | 79 |
| A nemzetállam és a "nemzeti állam" a nemzetközi politikában 1989 előtt | 81 |
| A nemzeti állam a kilencvenes években | 83 |
| Miért nemzetközi közösség, és nem emberiség vagy egyszerűen: világ? | 85 |
| A "világ" | 85 |
| Az emberiség | 86 |
| A nemzetközi társadalom | 86 |
| Közösségek közössége? | 88 |
| A nemzetközi közösség | 90 |
| Nemzetközi és nemzetek feletti | 92 |
| A nemzetek feletti fogalma általában | 92 |
| A nemzetek feletti elméleti megközelítései | 93 |
| A nemzetek feletti szociológiája | 95 |
| A "nemzetközi" napjainkban: az állami szuverenitáson "túli" | 97 |
| A szuverenitás | 97 |
| Az autonómia fogalma a nemzetközi viszonyokban | 99 |
| Az államok egymásrautaltsága a kilencvenes években | 99 |
| Az "államközi" bekebelezése a "nemzetközi" által | 101 |
| A "nemzetközi" fogalma napjainkban | 102 |
| A "politikai" fogalma a nemzetközi viszonyokban | 105 |
| A "politikai" négy értelmezése | 107 |
| Amit a politikai osztály tagjai tesznek | 110 |
| A "barát" megszólításának képessége és az "ellenség" felismerése | 111 |
| A kollektív önaffirmáció | 113 |
| A szabadság köreinek kiterjesztéséről folytatott viták | 113 |
| A "politikai" a kilencvenes években | 114 |
| "Erősebb" és "gyengébb" a nemzetközi viszonyokban | 118 |
| A "leadership" kérdése a kilencvenes években | 118 |
| Az "erősség" kritériumai | 120 |
| A befolyás és a nemzetközi nyomásgyakorlás | 121 |
| Befolyási övezetek | 122 |
| Az erősebb és a gyengébb helyzetének viszonylagossága | 123 |
| Szövetség és paktum a nemzetközi politikai gyakorlatban | 126 |
| A szövetség | 126 |
| A paktum | 127 |
| A szövetségek és a paktumok ideiglenessége | 128 |
| A klientúra | 130 |
| A formális és a tényleges alávetettség | 130 |
| Van-e legitimitása a nemzetközi "politikai" cselekvésnek? | 132 |
| Legitimitás az államban | 132 |
| Legitimitási elvek: a civilizatórikus misszió | 134 |
| Legitimitási elvek: a függetlenség | 136 |
| Legitimitási elvek: a béke fenntartása | 137 |
| A nemzetközi politikai legitimitás hordozója | 138 |
| A "politikai" primátusának kérdése a nemzetközi viszonyokban | 141 |
| Belpolitika és külpolitika a nemzetállamban | 144 |
| A klasszikus külpolitika | 144 |
| Külpolitika és diplomácia | 145 |
| Külpolitika és nyilvánosság | 147 |
| Nemzetközi politika: külpolitikák összege? | 148 |
| Van-e autonóm nemzetközi politika? | 149 |
| A nemzetközi "elítélés" | 152 |
| A nemzetközi "elítélés" fogalma | 152 |
| Az elítélés mechanizmusai | 154 |
| Az elítélés csoportképző hatása a kilencvenes években | 155 |
| Elítélés és ellenségkép | 156 |
| A páriaállam és a vadállam (rogue state) | 158 |
| Legitim erőszak a nemzetközi viszonyokban | 160 |
| Erőszak "jó" célokért | 161 |
| Erőszak "helyes" célokért | 162 |
| Erőszak mások megmentéséért | 163 |
| A beavatkozás joga | 164 |
| A szomáliai nemzetközi beavatkozás | 165 |
| Erőszak "megmentésünk" érdekében | 168 |
| Az önvédelem joga a nemzetközi viszonyokban | 168 |
| A nukleáris önvédelem és az első csapás | 170 |
| Az agresszió mint önvédelem | 172 |
| A terrorizmus a gyengébb fegyvere? | 173 |
| A kulturális önvédelem | 174 |
| Gazdaság és politika a nemzetközi viszonyokban | 176 |
| A politika primátusa a nemzetállamban | 176 |
| Az infrastruktúra a nemzetközi viszonyokban | 178 |
| Szegények és gazdagok a nemzetközi viszonyokban | 178 |
| A gazdasági hatalom a nemzetközi viszonyokban | 180 |
| A politikai primátusa a nemzetközi viszonyokban | 181 |
| A "politikai" primátusa: létezik politikai fejlődés? | 185 |
| A konfrontáció leegyszerűsítése a nemzetközi viszonyokban 1945 után | 187 |
| A vagy-vagy logikája a nemzetközi viszonyokban | 187 |
| Demokrácia és totalitarizmus a hidegháború alatt | 189 |
| Valóban létezett a bipoláris világ? | 191 |
| A szuperhatalom fogalma | 192 |
| A kiegyenlítés logikája a nemzetközi viszonyokban | 193 |
| A totális konfrontáció | 196 |
| Nemzetközi politika és konfrontáció | 196 |
| Mindenki harca mindenki ellen | 197 |
| A hatalmi egyensúly | 199 |
| A vagy-vagy megfordítása: is-is | 202 |
| A civilizáció elpusztítása | 203 |
| A multipoláris világrend | 205 |
| A multipoláritás fogalma | 205 |
| A hierarchia (rangrend) a nemzetközi viszonyokban | 206 |
| Hierarchiák hierarchiája? | 208 |
| Az egyenlőség elve az európai nemzetközi intézményekben | 211 |
| Maastricht tanulsága | 212 |
| Demokráciák és világdemokrácia | 213 |
| A szabad világ a hidegháború korszakában és azt követően | 213 |
| A demokrácia mint univerzális modell? | 214 |
| A demokratikus technikák a nemzetközi viszonyokban | 216 |
| A háború és a demokráciák | 218 |
| Világdemokrácia egyenlő demokráciák összessége? | 218 |
| A világdemokrácia eszméje | 220 |
| A világdemokrácia eszméje mint a politikai primátusa a nemzetközi viszonyokban | 220 |
| Demokrácia és népszuverenitás a nemzetközi viszonyokban | 223 |
| Az örendelkezési elv mint a demokratikus nemzetközi viszonyok alapelve | 223 |
| A nemzetállam válsága? | 224 |
| Létezik univerzális politikai fejlődés? | 224 |
| A nemzetközi politikai viszonyok szereplői (I.) | 229 |
| Miért "szereplők", és nem alanyok, tényezők vagy alakítók? | 232 |
| Globális kormányzás: kormányzók és kormányzottak a nemzetközi viszonyokban | 233 |
| Globális kormányzás: döntéshozók és végrehajtók a nemzetközi viszonyokban | 236 |
| Privilégiumok a nemzetközi viszonyokban | 238 |
| A státusváltozás ritmusa a kilencvenes években | 239 |
| A nemzetközi politikai viszonyok szereplőjének fogalma | 240 |
| A mennyiségi elem viszonylagossága a nemzetközi viszonyokban a kilencvenes években | 243 |
| A terület | 243 |
| A népességi mutatók | 245 |
| A belső erőforrások | 246 |
| A haditechnika | 247 |
| A gazdasági potenciál | 248 |
| Mitől válik számon tartottá egy szereplő? | 250 |
| A számon tartott szereplő fogalma | 250 |
| Léteznek előzetes kritériumok? | 252 |
| Váratlan helyzetek | 254 |
| Az önmeghatározás és a számontartás | 255 |
| Az egyetemesség | 256 |
| Az önmeghatározás funkciói | 258 |
| A nyilvánosság | 258 |
| A szabatosság | 259 |
| A politikai program | 261 |
| A tömegbefolyás | 262 |
| Az ismétlés kérdése | 263 |
| A nemzetközi politikai viszonyok szereplői (II.) | 265 |
| Formálisan konstituált szereplők | 267 |
| A nemzetközi elismerés | 267 |
| Államalakítás a nemzetközi viszonyokban | 269 |
| Az államok elismerése a kilencvenes években | 271 |
| A nem kormányzati szereplők elismerése | 272 |
| Az intézményesülés a nemzetközi viszonyokban | 275 |
| Informális szereplők | 277 |
| Az egyén mint a nemzetközi viszonyok szereplője | 277 |
| Csoportok mint a nemzetközi viszonyok szereplői | 279 |
| Tisztán politikai célokat követő csoportok | 281 |
| Saját normákat követő csoportok | 282 |
| Regisztrált tagsággal rendelkező csoportok | 284 |
| Nemzetközi szervezetek | 286 |
| A nemzetközi szervezetek elmélete | 286 |
| A nemzetközi szervezetek tipológiája | 288 |
| A nemzetközi szervezetek helye a nemzetközi politikai viszonyokban | 290 |
| A nemzetközi szervezetek fejlődése | 292 |
| Nemzetközi szervezetek a kilencvenes években | 293 |
| Az informális csoportok mint a nemzetközi politikai viszonyok szereplői és a csoportautonómia kérdései | 295 |
| A csoportautonómia fogalma a nemzetközi viszonyokban | 295 |
| Az etnikai elvű csoportautonómia | 297 |
| Samuel P. Huntington osztályozása | 299 |
| A csoportautonómia a nemzetközi közjogban | 300 |
| A csoportautonómia a nemzetközi magánjogban | 301 |
| A nemzetállam mint a nemzetközi politikai viszonyok szereplője 1989 után | 303 |
| A nemzetállam mint geopolitikai egység | 303 |
| A nemzetállam mint gazdasági egység | 305 |
| A nemzetállam és a hadsereg | 306 |
| A bukott állam jelensége a kilencvenes években | 307 |
| A nemzetállamok szolidaritásának átalakulása a kilencvenes években | 308 |
| A nemzetközi normák | 311 |
| A nemzetközi normák mint univerzális normák | 314 |
| A nemzetközi jog univerzalitás iránti igénye és korlátai | 314 |
| A kelseni rendszer | 316 |
| A nemzetközi jog normáinak politikai dimenziói | 318 |
| A szokásjog a kilencvenes években | 319 |
| Az írásbeliség elsőbbsége | 321 |
| A nemzetközi norma mint politikai konszenzus tárgya | 324 |
| A politikai konszenzus mint a normák forrása? | 324 |
| Áthidalható-e politikai eszközökkel a politikai konszenzus hiánya? | 326 |
| Nemzetközi jogi instrumentumok | 328 |
| Regionális egyezmények | 331 |
| Kétoldalú megállapodások | 332 |
| A nemzetközi normák mint értékválasztások | 335 |
| A jus cogens kérdése az 1993-as bécsi emberi jogi világkonferencia után | 335 |
| Egyenlőség | 338 |
| Igazságosság | 340 |
| Méltányosság | 341 |
| Humanitárius jog | 342 |
| Pacta sunt servanda | 345 |
| A nemzetközi társadalmi szerződés | 345 |
| A kivételes helyzet a nemzetközi viszonyokban | 347 |
| A teljesíthetőség kérdése a kilencvenes években | 349 |
| A pacta sunt servanda elve a kilencvenes években | 351 |
| Az elven túl? | 353 |
| A nemzetközi szankciók alkalmazása a kilencvenes években | 355 |
| A hagyományos nemzetközi jogi szankciók | 355 |
| Az állam tudathasadásos szerepe | 357 |
| A droit de regard | 359 |
| A monitoring kérdése a kilencvenes években | 360 |
| Normák és szankciók összemosódása: jog az agresszióhoz? | 361 |
| Irodalomjegyzék | 365 |
| Névmutató | 381 |
Folytatás Microsoft-tal