kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 456 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Kézirat. 450 példányban jelent meg. 156 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi száma: J7-652. |
Előszó | 3 |
Elektromágneses térelmélet (Bíró Gábor) | 5 |
Időben állandó elektromos tér | 6 |
Coulomb-törvény | 6 |
Az elektromos térerősség vektora | 7 |
Az elektromos potenciál | 8 |
Az elektrosztatikus tér alaptörvényei légüres térben | 9 |
Az elektrosztatikus tér alaptörvényei szigetelőkben | 15 |
Időben állandó áramok | 20 |
Áramerősség, áramsűrűség | 20 |
A töltésmegmaradás törvénye időben állandó áram esetén | 22 |
Időben állandó áramok elektromos tere | 23 |
A differenciális Ohm-törvény | 23 |
Időben állandó áramok mágneses tere | 25 |
Időben változó elektromágneses tér | 32 |
A töltésmegmaradás törvénye időben változó elektromágneses térben | 32 |
Az eltolási áram | 33 |
Az elektromágneses indukció | 36 |
A Maxwell-egyenletek | 37 |
Az elektromágneses tér energiája | 39 |
Az elektromágneses térben mozgó töltésekre ható erő | 40 |
A térenergia kiszámításának menete | 42 |
Elektromágneses hullámok. Az elektromágneses fényelmélet alapjai | 44 |
A hullámegyenlet | 44 |
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai | 46 |
Relativitáselmélet (Bíró Gábor) | 49 |
Kialakulásának körülményei | 49 |
A relativitás elve. Az első posztulátum | 50 |
A klasszikus mechanika relativitás elve | 51 |
A Galilei transzformáció | 51 |
Az impulzusmegmaradás törvénye | 53 |
Newton második törvénye | 55 |
Az energia megmaradás törvénye | 55 |
Az elektrodinamika törvényei és Galilei transzformáció | 56 |
A hang terjedési sebessége különböző rendszerekben | 56 |
A fény terjedési sebessége különböző rendszerekben | 57 |
A Michelson-kísérlet | 57 |
A Lorentz-transzformáció | 60 |
A második posztulátum | 60 |
A Lorentz-transzformáció levezetése | 61 |
A Lorentz-féle sebességtranszformáció | 65 |
Az időmérés és a hosszúságmérés relativitása | 68 |
Az időmérés | 68 |
Az egyidejűség relativitása | 69 |
A távolságmérés relativitása | 70 |
Relativisztikus mechanika | 71 |
A tömegmérés relativitása. A relativisztikus tömeg | 72 |
Relativisztikus impulzus és erő | 73 |
A tömeg és energia kapcsolatának törvénye | 74 |
A relativisztikus mechanika és az atomfizika | 78 |
Az általános relativitáselmélet alapgondolata | 82 |
A súlyos és tehetetlen tömeg | 82 |
Az általános relativitáselmélet axiómái | 86 |
A tér-idő görbültsége | 87 |
Kísérleti bizonyítékok | 89 |
Néhány interpretációs kérdés | 90 |
Tér és idő | 91 |
Kozmológiai problémák | 93 |
A tömeg-energia törvény és az anyagfogalom | 95 |
A relativitáselmélet Jánossy-féle interpretációjáról | 96 |
A statisztikus fizika alapjai. (Bíró Gábor) | 101 |
Kialakulásának körülményei | 101 |
Az anyagszerkezet kinetikus szemlélete. Kinetikus gázelmélet | 102 |
Alapfeltevések | 102 |
Kapcsolat molekuláris és makroszkopikus mennyiségek között | 104 |
A kinetikus gázelméletből adódó anyagszerkezeti ismeretek | 109 |
Alkalmazás valódi gázokra | 115 |
A gázkinetikai statisztikus jellege | 117 |
Statisztikus mechanika | 119 |
A statisztikus mechanika feladata | 119 |
A termodinamikai valószínűség-fogalma. Legvalószínűbb térbeli eloszlás | 120 |
A Maxwell-féle sebességeloszlás | 123 |
Legvalószínűbb eloszlás külső erőtérben | 127 |
Az energia egyenletes eloszlásának tétele | 131 |
A termodinamikai törvények statisztikus jellege | 132 |
Ingadozásjelenségek | 136 |
A Boltzmann-statisztika hatóköre. Kvantum statisztikák | 142 |
Az atomhéj fizikája és néhány alkalmazása | 145 |
A kvantumelméletet előkészítő kísérleti tények és hipotézisek (Bíró Gábor) | 147 |
Fényelektromos jelenség | 147 |
Fékezési és karakterisztikus röntgensugárzás | 151 |
Compton-jelenség | 154 |
Párképződés és szétsugárzás | 160 |
A de Broglie-féle anyag-hullám hipotézis | 162 |
A színképelemzés eredményei. Franck-Hertz-kísérlet | 164 |
A Bohr-féle atommodell | 166 |
További kvantumos jelenségek. (Feketetest sugárzás. Szilárd anyag fajhője.) | 169 |
Kvantummechanika. (Bíró Gábor) | 171 |
Kialakulásának történelmi körülményei | 171 |
A hullám-korpuszkula ellentmondás összeegyeztetése | 173 |
A kvantáltság egységes leírása | 182 |
A kvantáltság és hullámsajátosság kapcsolata | 193 |
Az atomhéj | 197 |
Szabad részecskék kvantummechanikai leírása | 233 |
A héjfizika néhány alkalmazása (Tóth András) | 243 |
A szilárd testek sávelméletének alapjai | 243 |
A kvantumelektronika alapjai | 268 |
Atommagfizika és részecskefizika. (Tóth András) | 281 |
A magfizika kialakulása és fejlődésének útja | 281 |
Az atommag összetétele | 283 |
A magkutatás feladata és jelenlegi helyzete | 286 |
Az atommag jellemző adatai | 287 |
Az atommag tömege. A kötési energia | 288 |
Az atommag kiterjedése | 291 |
A magmomentumok | 295 |
A magerők | 301 |
A magsűrűség és a kötési energia vizsgálata. A magerők telítési jellege | 302 |
A deuteron. A magerők spinfüggése. A kicserélő kölcsönhatás | 304 |
Összefoglalás | 307 |
A magerők mezonelméletének alapgondolata | 308 |
Magmodellek | 312 |
A cseppmodell | 313 |
A héjmodell | 318 |
Az egyesített modell | 320 |
Magsugárzások | 320 |
A nehéz magok spontán bomlása: alfa-bomlás, hasadás | 327 |
Magreakciók | 328 |
Bevezetés a részecskefizikába | 338 |
Kísérleti módszerek | 340 |
Részecskék és antirészecskék | 344 |
Részecskék és kölcsönhatások. A részecskék csoportosítása | 347 |
Megmaradási tételek. A részecskék jellemző adatai | 352 |
A részecskék rendszerezése. A kvark modell | 361 |
Vannak-e "elemi részecskék"? A Heisenberg-elmélet | 368 |
Bevezetés a magnetohidrodinamikába (Tóth András) | 371 |
A magnetohidrodinamika alapegyenletei | 372 |
A magnetohidrodinamikai egyenletek közvetlen következményei | 380 |
A magnetohidrodinamika néhány alkalmazása | 382 |
Az elektromágneses szivattyú | 382 |
A magnetohidrodinamikai generátor | 386 |
A plazmahajtómű | 388 |
A fúziós energiatermelés kísérleti problémái | 393 |
Fizika és filozófia kapcsolatáról. (Bíró Gábor) | 401 |
A "fizikai idealizmus" első korszaka (Machizmus) | 402 |
A "fizikai idealizmus" második korszaka (Koppenhágai iskola) | 403 |
A "fizikai idealizmus" harmadik korszaka (A jelenlegi helyzet) | 408 |
Befejezés (Bíró Gábor) | 417 |
Függelék (Szabó Piroska) | 421 |
Mértékrendszerek | 423 |
A fizikai mennyiségek és egyenletek fogalmi szerkezete | 423 |
Fizikai mennyiség. Mérőszám, mértékegység | 423 |
Mennyiség-egyenlet | 424 |
Alap- és leszármaztatott mennyiség | 426 |
Dimenzió, alapdimenzió. Dimenzió-egyenlet | 426 |
A mértékrendszerekről általában | 429 |
Alap- és leszármaztatott egységek. Egység-egyenlet | 429 |
Koherens egységek. Mértékrendszer | 430 |
MKS-rendszer, CGS-rendszer | 430 |
A műszaki mértékrendszer | 431 |
Az alapegységek definíciója | 431 |
Táblázat, amelyben a mechanikában szereplő mennyiségek három mértékrendszerhez tartozó egységei találhatók | 432 |
A mechanika -tárgykörbe tartozó mennyiségek olyan használatos egységei, melyek semmiféle mértékrendszerbe sem tartoznak | 434 |
Időegységek, fordulatszám-egység | 434 |
Erőegység | 435 |
Nyomásegységek | 435 |
Tömegegységek | 435 |
Sűrűségegységek | 435 |
Fajsúlyegységek | 435 |
Munkaegységek, teljesítményegységek | 436 |
A mértékrendszerbeli egységek 10k szorosai (k egész szám) | 436 |
A mértékegységek 10n-szereseinek elnevezése és jelölése, ha n= -18, -15, -12, -9, -6, -3, -2, -1, 1, 2, 3, 6, 9, 12, 15 és 18 | 437 |
Az MKSA (Giorgi) -rendszer | 438 |
A négy alapmennyiség és a négy alapegység | 438 |
Az elektrotechnikában használatos MSVA-egységek | 438 |
Táblázat, melyben elektromos mennyiségek MKSA-rendszerbeli egységei szerepelnek, leszármaztatva az alapegységekből, valamint kifejezve m, s, V és A-rel (MSVA-egységek) | 440 |
Az MKSA KCd-rendszer = SI | 444 |
Az egyes mértékegységek szabványosított jelölése | 445 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.