Vér és ölelés

Fülszöveg

Keresztek, kardok, koronák
Egy lófőszékely család története az Árpádok korában
Félelmetes csaták, halálos küzdelmek, szerelem és hazafiság, az olvasó egy székely család eseményekben gazdag életén keresztül ismerheti meg az Árpád-kor évszázadait. Az izgalmas cselekmény szálain sodródva az erdélyi falvakból elvetődünk Gyulafehérvárra, Budára, Székesfehérvárra és külhoni tájakra. Megelevenednek a pogánylázadások, az államalapítás és a tatárjárás küzdelmes napjai. Szórakoztató olvasmány, lendületes regény, s egyben alapos történelmi kép a múltunkról. Bíró András új könyve a családregényeket, a történelmet, a kalandos olvasmányokat kedvelőknek igazi csemege.

Liliomok, hollók, félholdak
Egy lófőszékely család története a középkorban és az újkor kezdetén
Az olvasó, az Árpád-kor viharos évszázadai után, egy székely család életén keresztül ismerheti meg a magyar középkor évszáz6adait. Az Esztelneki család sorsát követve, emberi közelségbe kerülnek az Anjou-uralkodók, köztük az aranyforintot verető Károly Róbert, a törökverő Hunyadi János, majd legendás fia, Mátyás király. Ízelítőt kap továbbá a reformáció hazai évtizedeiből, ott van Mohácson, és a csatavesztés másnapján a győztes II. Szulejmán sátrában. Kinyílnak Európa kapui, hogy hőseinket elkísérhessük Ausztriába, Itáliába, Frank honba. A könyv lapjain fölbukkannak gyilkos szándékú nők, elszánt feleségek. Bíró András trilógiájának ez a második könyve ugyancsak élvezetes olvasmány a történelmet, a családregényeket kedvelőknek. Mi több, honi regényirodalmunk egyik erőteljes új hajtása.

Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva
Egy lófőszékely család története az újkorban Mohácstól Trianonig
Ezer esztendő történetének befejező kötete ez a regény, amely az Esztelneki család sorsán keresztül hitelesen ábrázolja a megélt korok viszonyait, jelentős eseményeit Mohácstól Trianonig. A török hódoltság időszakában a háromfelé szakadt ország helyzetével ismerkedhetünk, majd ott vagyunk Szigetvár ostrománál, Buda visszavételénél. Tanúi vagyunk ezt követően az ország kifosztásának, az elnyomók ellen fellépő II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának. Szinte együtt éljük át a kufsteini várbörtön éveit a regény hősével, akinek sorsa egybefonódik az idegen megszállóknak kiszolgáltatott ország sorsával. Egy Hajdu-Bihar megyei településről kísérhetjük figyelemmel az 1848/49-es szabadságharc eseményeit, majd a 67-es kiegyezést követő társadalmi folyamatokat, mígnem elérkezünk az 1914-es világháborúig, aztán az összeomlásig, Trianonig. A regény utolsó oldalai mégis reményt ébresztenek az olvasóban: a legmélyebb sírveremből is van feltámadás, amelynek mozgatója, élesztője a családot megtartó szerelem, a mindent legyőző szeretet. Vissza