A Piramis sztori

Fülszöveg

Elfogult vagyok, ha a Piramisról van szó. Mentegetőzöm? Nem, csupán készüljenek fel arra, hogy e kis könyv méltatása lesz az Eseménynek! Miért ne lehetne az, hiszen egy igazi ROCKÜNNEP elé készült.
Elfogult vagyok, ha a Piramisról van szó. A zenéjükön nőttem fel. Tizenéves koromban megtaláltam saját érzéseimet, gondolataimat. Ez így is volt jó...
Akik nem "csípték" őket, azok annak idején megtették a magukét. Akkor. Fúrtak és faragtak, esetleg megírták "saját véleményüket". Ezt a könyvet viszont most én írom. Amikor a csúcson voltak, tizenhárom éves fejjel nem írhattam róluk... Nem igaz?
Miközben eszembe jut, hogy mekkora kétségbeesés, vett rajtam erőt Sanyika kiválásakor, később a banda feloszlása és Lajos "kikapcsolása" idejéig, arra is visszagondolok, hogy még a gimis évek alatt is álmodoztam. Miközben körülöttem zenekedvelő haverjaim már régen felfeküdtek a "legújabb hullámokra", én megálmodtam, hogy lesz még egyszer NAGY BULI az Ifiparkban! És tessék! Igaz, a Park már régen bezárt, de tizenegy év után újra együtt a banda a BS-ben...!
Ülök a szőnyegen, körülöttem fényképek szanaszét. Hogy is kezdjem? Vissza kellene utazni az időben tízegynéhány évet, érezni azt a visszahozhatatlan hangulatot. Kissé megviselt borítójából előveszem a negyedik lemezt. (Istenem, hányszor kellett kölcsönadnom!) Hetvenkilencben vették fel egy koncerten. Már szól is a Nagy Buli! „Mindenki itt van?" Tízezren énekeltek akkor Révésszel...
Jó estét Budapest...! Így kezdődött akkor.
Jó estét Budapest! Így kezdődik most, két nappal 1992 karácsonya után S Budapest Sportcsarnokban. Hölgyeim és Uraim! Színpadon a Piramis!!!
(1992. november)
Nem sok mindent tudok hozzáfűzni a fent leírtakhoz... BS helyett (a helyén) Sportaréna. Színpadon a Piramis! 2006 Karácsonyán! Mi, csodavárók kiböjtöltük és megérte! A CSODA megismétlődik!!!
(2006. november) Vissza