A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Birk-kódex 1474

Az emlék hasonmása, betűhű olvasata és latin megfelelője

Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 81 oldal
Sorozatcím: Codices Hungarici
Kötetszám: 5
Nyelv: Magyar   Latin  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A könyv 700 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Midőn a Birk-kódexet - középkori irodalmunk korai és több szempontból becses emlékét - a legutolsó teljes kiadása után több mint 50 évvel korszerű és a tudományos igényeknek megfelelőbb köntösben... Tovább

Előszó

Midőn a Birk-kódexet - középkori irodalmunk korai és több szempontból becses emlékét - a legutolsó teljes kiadása után több mint 50 évvel korszerű és a tudományos igényeknek megfelelőbb köntösben ismételten az érdeklődők kezébe adjuk, mottóul Horváth JÁNOSnak, a magyar kódexirodalom avatott ismerőjének és páratlan szintetizálójának örökszép szavait idézem: ,,Irodalom nincs írott szövegek nélkül ... Az irodalom a műveltségnek magasabbrendű, írásbelileg közvetítő formái közé tartozik ... (Bekezdés) Maga a nyelv azonban, mindezek egykori anyaga s eszköze, változva bár, folytonosan él, és emlékezik az elenyészett múltra. Él a nyelv, e csodálatos hangjelenség, e röpke tünemény, mit múló légrezdület zendít, némít ezrek ajkán s fülében untalan. Por és hamu mind, kik egykoron beszélték: ő él s tud a halottakról; időben, térben millióknak volt alkalmi rész-tulajdona: s időben-térben, változva, osztva egy és ugyanaz maradt; kiszolgált minden egyéni gondolatot, érzést és szándékot, de a maga rejtett törvényeivel folyvást lelki közösség megteremtésén munkált s jelképe lett annak. Eszköze volt a primitív, a szóbelileg közvetítő kornak s eszköze máig az írásbelileg közvetítő fejlettebbnek, az irodalomnak." (A magyar irodalmi műveltség kezdetei. 1931. 5-6). A Magyar Tudós Társaságtól, illetőleg később a Magyar Tudományos Akadémiától kezdeményezett kiadványsorozatok: a Bégi Magyar Nyelvemlékek és a Nyelvemléktár hosszú időn át kielégítették az irodalomtörténet és nyelvtörténet búvárlóinak igényeit, bár már elég korán kifogás merült fel az utóbb említett sorozat azon szerkesztési elve ellen, mely szerint ,,czélszerűnek látszott, hogy az egyes codexbeli írásmódoknak fölös különbözeteit egy kevéssé megszorítsuk s a nyomtatványban valamennyire egyforma külalakot alkalmazzunk..." (Nytár. I. Értesítés). Voltaképpen ennek a kifogásnak az eredményeképpen született meg az Új Nyelvemléktár első, és sajnos 1916 óta utolsó füzete: a Bécsi Kódex paleografikus hűségű másolata és latin eredetije Mészöly Gedeon gondozásában. Ilyen előzmények után, de jóval későbben: a második világháború első évében indult meg a Codices Hungarici sorozat a Jókai-kódex hasonmásával, melyet csupán 2 kódexünk hasonmása követett. A sorozat folytatása azonban 1944-ben elakadt. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Bevezetés 9
A kézirat története 11
A kézirat szerzője 13
Az eddigi kiadások bírálata 21
A kézirat külalakja és az átírás módszere 24
Latin források 30
A kódex hasonmása 33
A kódex betűhű olvasata és a latin szöveg 43
Névmutató 81
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem