Biotechnológia anno 1917-1919

Fülszöveg

A mai Magyarország bonyolult és gyakran kedvezőtlen világkörnyezetben keresi a gazdasági kibontakozás lehetőségeit. Ehhez ad segítséget egy igen nagy hatású, tanulságos, a korát megelőző gondolkodó és innovatív mérnök, Ereky Károly tudományos életművének színvonalas bemutatása és széles körű megismertetése.
Fájó adósságot törlesztenek a kötet szerzői, szerkesztői, amikor erre az igaztalanul mellőzött tudós, feltaláló személyiségére irányítják figyelmünket. Megismerhetjük egy nagy tudású mérnök kezdeményezéseit, amelyekben a kémiai ismeretek segítségével keresi annak módját, hogy miként lehet az „élő szerszámok", a mezőgazdasági növények és állatok teljesítményét javítani. Tudománytörténeti kutatások eredményeként a szerzők analizálják azokat a tudományos, szellemi irányzatokat, amelyek hatással voltak Ereky szemléletére. Bemutatják azokat a tudós nagyságokat, akik akár a mechanikai technológia, akár a fiziológiai kémia, vagy a molekuláris elektronszerkezet kutatása területéről... Tovább

Fülszöveg

A mai Magyarország bonyolult és gyakran kedvezőtlen világkörnyezetben keresi a gazdasági kibontakozás lehetőségeit. Ehhez ad segítséget egy igen nagy hatású, tanulságos, a korát megelőző gondolkodó és innovatív mérnök, Ereky Károly tudományos életművének színvonalas bemutatása és széles körű megismertetése.
Fájó adósságot törlesztenek a kötet szerzői, szerkesztői, amikor erre az igaztalanul mellőzött tudós, feltaláló személyiségére irányítják figyelmünket. Megismerhetjük egy nagy tudású mérnök kezdeményezéseit, amelyekben a kémiai ismeretek segítségével keresi annak módját, hogy miként lehet az „élő szerszámok", a mezőgazdasági növények és állatok teljesítményét javítani. Tudománytörténeti kutatások eredményeként a szerzők analizálják azokat a tudományos, szellemi irányzatokat, amelyek hatással voltak Ereky szemléletére. Bemutatják azokat a tudós nagyságokat, akik akár a mechanikai technológia, akár a fiziológiai kémia, vagy a molekuláris elektronszerkezet kutatása területéről szerepet játszottak az Ereky-féle szintézis megteremtésében. Megismerhetünk egy modem gondolkodású közgazdászt, aki a mezőgazdasági üzemek kívánatos méretét és szerkezetét elemezte, de ugyanakkor tudta, hogy csak a tudományra támaszkodó innovatív agráraim lehet képes a világ növekvő élelmezési igényeinek kielégítésére. Ebben a biotechnológiának kiemelt szerepet szánt. A kötet fontos szolgálatot tesz azzal, hogy közli Ereky magyar és német nyelvű közleményeit, amelyekben a tudományos világ először találkozott a „biotechnológia" szóösszetétellel.
Döbbenetes, hogy az Ereky által tanulmányozott problémák mennyire aktuálisak napjainkban. Ezért üdvözölhető a kötet sajátos felépítése, ami az Ereky-féle koncepciók bemutatásán túl a mostam, 100 évvel későbbi és életbe vágóan fontos kérdéseket is elemzi, rendre összevetve Ereky elképzeléseivel, következtetéseivel. Az Ereky-féle tézisek tükrében még nyilvánvalóbbá válnak a mai agrárvalóság zavarai. Különösen kiéleződik az ellentmondás, amikor a biotechnológiát és annak a mezőgazdaságban betöltött szerepét kell megítélnünk.
Bízzunk abban, hogy éppen Ereky szellemi hagyatéka segít a magyarországi agrárbiotechnológia hasznosításában. Jó lenne, ha tudatosulna Ereky megállapítása: „ a mezőgazdasági élelmiszertermelés tudományát biotechnológiának nevezhetjük ".
Dudits Dénes, az MTA rendes tagja Vissza