Biometria I.

Előszó

A biometria viszonylag fiatal tudomány. Tágabb értelmezésében ugyan több száz éve, úgyszólván a valószínűségelmélet és a statisztika tudományágainak megalapozása óta, foglalkoztatják, a. matematika és a biológia művelőit azok a problémák, melyeket e fiatal tudományág vizsgál. Igazi lendületet azonban csak századunkban kapott, midőn a biológia oly fontos ágának, az örökléstannak a fejlődése előtérbe állította a kvantitatív problémák vizsgálatának szükségességét. A biológiai kutatások ma már el sem képzelhetők a biometria segítsége nélkül. A biometriát a biológián belül elsősorban olyan tudományágnak tekintjük, mely statisztikai módszerek segítségével kvantitatív biológiai kérdések megoldását teszi lehetővé és ezzel a biológia többi ágának fejlődését, módszertani megalapozását is elősegíti.
A biometria elsősorban az angol nyelvterületen fejlődött ki és terjedt el. Fisher klasszikus műveiben (Statistical methods for research workers 1925 és The design of experiments 1935) részletesen és alapvetően kidolgozta a statisztika tudományának módszertani rendszerét, s ezzel megindította a kísérletezés, főként a biológiai kutatás és kísérletezés matematikai alapjainak tisztázását. Azóta a matematikai statisztika módszerei a kutató jellegű kísérleti munkában nélkülözhetetlenné váltak, s az évek során kialakult az életjelenségek összefüggéseit, törvényszerűségeit kutató munka eredményeit számszerűen ellenőrző, elemző új tudományág: a biometria.
A biometria irodalmának ez a nyelvi elkülönülése a magyar tudományos életre nem volt kedvező. Túlnyomórészt ennek tulajdonítható, hogy a felszabadulás után hosszú ideig nem volt folytatója annak az alapvető munkának, melyet Telegdi Kováts László angliai tanulmányai alapján a harmincas évek végén megindított, s mely éppen Fisher korábbi munkái nyomán új korszerű módszertani alapokra kívánta helyezni a mezőgazdasági kutatást. A biometriai módszerekkel a felszabadulás után néhány matematikus és mezőgazdasági kutató kezdett ugyan foglalkozni, de az ez irányú érdeklődés kicsisége, következésképp a minimális publikációlehetőség miatt, az új tudományág módszerei nem válhattak hazánkban közkinccsé.
A biometria hazai művelői közül ki kell emelnünk néhány lelkes kutató biometer és mezőgazda tevékenységét. Juvancz Iréneusz dr. tevékenysége, kutató és nevelő munkája jelentős és döntő tényezője volt e tudományág meghonosodásának és fejlődésének hazánkban. Juvancz és munkatársai ugyan az antropometria és az orvosi kutatómunka területén kezdték tevékenységüket, de készségesen vettek részt és támogatták a mezőgazdasági vonatkozású biometriai munkákat is.
A mezőgazdasági szakemberek közül néhai Horváth Alajos ösztönzésére az ötvenes évek közepén módszertani munkaközösség, ún. témakollektíva alakult a szántóföldi kísérletezés korszerű módszereinek kidolgozására és elterjesztésére. Ez a munkaközösség készítette és publikálta azokat az útmutatókat, melyek a módszertan elemeit, a statisztikai analízis alapfogalmait a hazai mezőgazdasági, erdészeti, kertészeti kutatók között népszerűsítették és többé-kevésbé elterjesztették. Vissza