Biomérnöki műveletek és alapfolyamatok gyakorlatok

Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar - Tanszéki Munkaközösség/Kézirat

Szerkesztő

Dr. Fodor Lajos

Nagy Ilona Katalin

Lektor

Dr. Lásztity Radomir

Budapest

'Dr. Fodor Lajos: Biomérnöki műveletek és alapfolyamatok gyakorlatok ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	227 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi szám: J6-881. Megjelent 425 példányban. 84 fekete-fehér ábrával illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A vegyészmérnök feladata a termelés müveleteinek irányítása, az üzemi berendezések maximális kihasználása, a műszaki feltételek biztosítása, a gyártási előírások pontos rögzítése és végrehajtásának ellenőrzése, a termelési önköltség csökkentése, a munkaeszközök gazdaságos kihasználása, az állási idő minimálisra csökkentése, a melléktermékek kinyerése és feldolgozása révén. Feladatát képezi a technológiai folyamatok tervezése, anyag- és energiamérlegek felállítása, a készüléktípusok megválasztása, a berendezések fizikai, kémiai és üzemeltetési paramétereitől függő főbb méreteinek meghatározása. Megköveteljük a mérnököktől a legkülönbözőbb üzemi feladatok gyors, kezdeményező és pontos megoldását, továbbá azt, hogy képes legyen behatóan és tudományosan elemezni a termelőmunkát és végezetül a laboratóriumi és kísérleti- üzemi léptékű kutatásokban azon paraméterek kikísérletezése és kiszámítása, amelyek egy uj eljárás bevezetéséhez szükségesek. Ehhez a rendkívül komplex, nehéz munkához való felkészítést - 29 éves tapasztalataink alapján - nagymértékben elősegítik az alkalmazott müvelettani, jelen esetben biológiai ipari modelleken végzett félüzemi gyakorlatok. Ezek a félüzemi gyakorlatok nagyban különböznek az eddig megismertektől. Elsősorban azért, mert itt nem a müvelet által meghatározott, leegyszerűsített modellanyagokon, hanem biológiai ("éloő") anyagokon mutatjuk be a berendezések működését. Az anyag tulajdonságain és felhasználási követelményein van a hangsúly, amelyek megszabják a müvelet megválasztását. Másrészt a biológiai anyagok természetéből fakadóan néhány olyan müvelettel is megismerkedünk, amelyek kizárólag a biológiai iparokban használatosak (pl. fermentáció). Működő tipuskészülékekkel és gépmodellekkel felszerelt félüzemi laboratórium lehetővé teszi, hogy a hallgatók a gyakorlatban tanulmányozhassák a biológiai ipari készülékek működési elvét, szerkezetét, kezelésének technikáját,' vizsgálatokat végezzenek a technológiai müveletek fizikokémiai jellemzőire vonatkozóan, meghatározzák az egyes paraméterek közötti összefüggéseket és a folyamat menetét befolyásoló tényezőket. A laboratóriumi foglalkozások metodikai alapelveként azt a tapasztalatot szűrtük le, hogy nem szükséges és nem is célszerű egész iparágakat kicsiben bemutatni. Vissza

Tartalom

Előszó 3
1. Mikroszkópia 5
1.1 A mikroszkóp optikai rendszere 6
1.2 A mikroszkóp felépítése 12
1.3 Speciális mikroszkópia 15
1.4 A mikroszkópos gyakorlatok leírása 21
1.4.1 Általános mikroszkópiai gyakorlatok 21
1.4.2 Speciális mikroszkópiai gyakorlatok 25
2. Fermentáció 27
2.1 Laboratóriumi fermentáló berendezések, növekedés
nyomonkövetése 27
2.1.1 Kutesz gyártmányú fermentációs berendezés 27
2.1.2 BIOFER fermentáló berendezés 30
2.1.3 Mikroorganizmusok szaporodásának nyomonkövetése 35
2.2 Fermentációs rendszerek levegőellátása 38
2.2.1 Gyakorlat az oxigénabszorpció sebességének
mérésére szulfitmódszerrel 46
2.2.2 Gyakorlat a kLa szorzat dinamikus meghatározására 47
2.3 Kísérletek tervezése és statikus optimálása 56
2.4 Szakaszos fermentációs rendszerek kinetikai viselkedése
(számítási gyakorlat) 78
3. Természetes szerves anyagok hidrolízise 86
3.1 Keményitőhidrolizis 86
3.2 Az invertáz enzim Michaelis-Menten állandójának
meghatározása 90
4. Természetes szerves anyagok szétválasztása 92
4.1 Nyersszesz kinyerése cefréből 92
4.1.1 Az erjedés 92
4.1.2 Illékonyság alapján történő szétválasztási müvelet 95
4.1.3 A gyakorlat leirása 97
4.2 Ultraszürés 104
4.2.1 Ultraszürő membránok jellemző paraméterei,
szűrőrendszer jellemzők, matematikai modellezés 106
4.2.2 Ultraszűrési gyakorlat Amicon 402 berendezésen 116
4.2.3 Ultrasztírési gyakorlat Abcor Dürr berendezésen 118
4.3 Diaszürés (gyors dialízis) 119
4.3.1 Mikrooldott anyagcsere diaszürési gyakorlatok 120
4.3.2 Mikrooldott anyag kötődése makromolekulákhoz 125
4.4 Gélkromatográfia 131
5. Természetes szerves anyagok száritása 137
5.1 A száritás műveletének fontosabb alapkérdései 137
5.1.1 A nedves levegő állapotváltozásai és alkalmazásuk
a száritás energetikai megítélésére 137
5.1.2 A szárítandó anyag változásai, a szárítási művelet
sebességi viszonyai 141
5.2 Árpa szárítási gyakorlat többfokozatú, közbenső légelőmelegitéssel üzemelő berendezésen 145
5.3 Biológiailag aktiv anyagok víztelenítése 155
5.4 Vágott dohánylevél száritási gyakorlat infravörös
sugárzó berendezésben 165
6. Szennyvíztisztítás 168
6.1 I. rendű tisztítás: mechanikai szennyeződések eltávolítása 170
6.1.1 Hidrociklonnal végzendő előtisztítási gyakorlat 170
6.1.2 Ivszitával végzendő előtisztítási gyakorlat 172
6.2 II. rendű tisztitás: kolloidális és oldott szennyeződések
eltávolítása 173
6.2.1 Koagulálás, flokulálás 173
6.2.2 Biológiai szennyvíztisztítás 186
6.3 III. rendű tisztítás 209
6.3.1 Denitrlfikálás 210
6.3.2 A mélységi szűrés optimalizálása az un.
szürhetőségi szám mérésével 214
6.3.3 A biológiai szennyvíztisztító elfolyó vizének aktiv
szenes tisztítása 218
6.4, Iszapviztelenités vizsgálata szűréssel 220
6.4.1 Fajlagos szűrési ellenállás meghatározása 220
6.4.2 Kapilláris szivási idő (CST) meghatározása 222
7. Munkavédelmi előírások 224

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem