Biológiai módszertani füzetek IX.

Előszó

Napirenden van az új tanterv bevezetése. Célszerű ilyenkor feltárni, elemezni a természetrajz-oktatás történetének néhány fontosabb eredményét. Egy új tartalmi és módszertani korszerűsítésnél, amely az új tanterv természetes velejárója, mindig tanulságos a múlt eredményeiből kiindulnunk. A tantárgytörténeti adatok között ugyanis kétségtelenül lesznek olyan vonatkozások is, amelyek ma is hasznosíthatók. Ezek mellett találkozni fogunk a mai szempontok alapján már elavult nézetekkel is. Ezek megvizsgálása sem haszontalan. A ma eredményei sokszor a múlt tévedéseinek a felismerésére épülnek. Közismert törvényszerűség, hogy a tudomány folytonos tévedések során halad előbbre. Ez érvényes a tanítás tartalmára és módszerére is.
A természetrajz-oktatás tanulmányozását több szempont figyelembevételével végezzük. Feltárjuk, hogy a biológiai tudományok eredményeiből mit és hogyan vett át az iskola. A tudományos fejlődésével hogyan alakult a természetrajz-oktatás tartalma és módszere. Megvizsgáljuk néhány pedagógiai elmélet és a természetrajz-oktatás kölcsönhatását is. Az itt vázolt befolyásoló tényezők alapján jellemezzük az adott korban az ismeretszerzés módját. Az ismereteket alapvető logikai szerkezetükben igyekszünk megragadni. Bemutatjuk a megismerést szolgáló tevékenységek, műveletek jellemzőit. A természetrajz-oktatást egy olyan folyamatnak tekintjük, amelyet a társadalom fejlődésének a feladatai határozták meg.
Célszerűnek látjuk, hogy a természetrajz-oktatás történetét Linné működésétől kezdjük. A mai helyzet megértéséhez ez elegendőnek látszik. Biológia tudományról szerintünk ettől az időponttól beszélhetünk. Linnével kezdődően nemcsak a biológiai tudományok, hanem a kétségtelen hatásuk következtében az iskolai természetrajz-oktatás fejlődését is nyomon lehet követni. Vissza