| Előszó a második kiadáshoz | 13 |
| Bevezetés | 15 |
| A jövőkutatás és az élelmiszer-gazdaság | |
| A futurológia és a tudomány terjedése | 23 |
| A jövőkutatás kezdete és terjedésének dinamikája | 25 |
| Az előrejelzés stratégiai és taktikai céljai | 29 |
| Szélsőséges nézetek és realitások az élelmiszer-termelés jövőjéről | 31 |
| A demográfiai robbanás-élelmizési válság | 31 |
| Az élelmiszer-gazdaság jövőkutatása információanalízissel | 34 |
| A biológiai ipar kialakulásának előrejelzése | 36 |
| Mezőgazdaság-élelmiszer-gazdaság-biológiai ipar | 36 |
| A ma kutatása a holnap technológiája | 40 |
| A gyakorlati igények és a jövőkutatás | 41 |
| A fejlődési tendenciák elemzése és az adaptáció | 41 |
| Az időtényező az élelmiszer-gazdaság jövőkutatásában | 45 |
| Az élelmiszer-gazdaság történetileg stabil és változó sajátosságai | 46 |
| A gyorsuló idő az élelmiszer-gazdaságban | 49 |
| Az időtényező gyorsuló sajátossága | 49 |
| A tudomány mint közvetlen termelőerő | 52 |
| Az anyagi tényezők jövőalakító szerepe | |
| A termelési adottságok | 61 |
| Hogyan állunk a területtel? | 61 |
| Újabb szántóföldek meghódítása | 63 |
| Az éghajlat jövője | 67 |
| A talaj termőképességének fokozása | 69 |
| A termésbiztonság és a víz | 73 |
| A termelésfejlesztés mint tartalék | 77 |
| A talajtermelékenység növelésében várható szintáttörés | 78 |
| A földre vonatkozó tételek összegezése | 80 |
| Technikai tényezők | 83 |
| A gép mint eszköz és mint energiaforrás | 83 |
| Komplex géprendszerek | 86 |
| Gépesítési törekvések a világon | 89 |
| A mezőgazdasági építkezés irányai | 101 |
| Szállítás és út | 118 |
| Kémiai tényezők | 124 |
| A chilei salétromtól a szuperszelektív vegyszerekig | 127 |
| A vegyszerek helyettesítik az embert és a gépet | 125 |
| A kemizálás lehetőségei és korlátai | 126 |
| Mérgez-e a vegyszeres növényvédelem? | 128 |
| A néma tavasz balladája | 128 |
| Indokolt-e a vegyszerpánik? | 132 |
| A vegyszerpánik és a tények | 133 |
| A biológiai egyensúly és a vegyszerhasználat | 134 |
| Megoldható-e minden a vegyszerekkel? | 136 |
| Integrális növényvédelem | 138 |
| Szabályozás vagy totális kiirtás | 140 |
| Egészségügyi követelmény és gazdasági érdek | 142 |
| A kártevők természetes ellenségeinek védelme | 143 |
| A környezeti feltételek javítása | 144 |
| Agrotechnika | 144 |
| A növényvédelem reneszánsza | 144 |
| A jó talajművelés | 145 |
| Korszerű trágyázás | 147 |
| Növényápolás | 147 |
| Biokémia a gyakorlatban | 148 |
| A növény biokémiai védelme | 149 |
| Az antibiózis | 151 |
| Antibiotikumok felhasználása | 153 |
| Rovarok riasztása és csalogatása | 153 |
| Szexuális hormonok mint csalogatók | 154 |
| A műtrágyázás távlatai | 158 |
| Mit jeleznek a geobiokémiai talajtérképek? | 164 |
| A hatóanyag-tartalom | 167 |
| Műanyag a mezőgazdaságban | 169 |
| Műtrágya-csomagolás és -tárolás | 171 |
| A vákuumsilótól a birkaköpenyig | 173 |
| Fólia növényházak és melegágyak | 174 |
| A fényviszonyok befolyásolása | 175 |
| Gyomirtó fólia | 176 |
| Sokcélú műanyag csövek | 177 |
| Tetszetős csomagolóanyagok | 180 |
| Műanyag talajok | 181 |
| A műanyagok megsemmisítésének kérdése | 183 |
| A biológiai forradalom | 184 |
| Mit várhatunk a biológiától? | 184 |
| Az örökléselmélet néhány alapelve | 185 |
| Darwin és az evolúciós genetika | 187 |
| A tudományos együttműködés jelentősége | 189 |
| A biológia rejtett tartalékai | 189 |
| A szintetikus fehérjetermelés mint tudományos szintáttörés | 190 |
| Az asszimiláció "iparosítása" | 194 |
| Az állati termelés hatásfokának javítása | 196 |
| Várható szintáttörés jellegű változások az állattenyésztésben | 199 |
| A biológiai haladás és a növénynemesítés | 202 |
| Keresztezések | 205 |
| Az öröklődés irányíthatósága mutációk alapján | 207 |
| Beavatkozás az öröklődésbe | 209 |
| A mikroorganizmusok mint a jövő század táplálékforrásai | 210 |
| Az algatenyésztés esélyei | 211 |
| A tömegtenyésztés módszerei és problémái | 214 |
| Lehetőségek és korlátok az algatenyésztésben | 216 |
| Hazai eredmények | 219 |
| Algakombinátok a jövő mezőgazdaságában | 220 |
| Biológiai, technikai és közgazdasági tényezők | 221 |
| Mit nyújtanak az élesztőgombák? | 223 |
| Az élesztő mint melléktermék | 224 |
| Takarmány szennylúgból és hulladékból | 226 |
| A kőolaj új "karrierje" | 227 |
| Petrolkémiai élesztőgyártás | 228 |
| A mikroorganizmusok takarmányforráskénti felhasználásának realitása | 231 |
| Az élelem élettani "fejlettsége" | 234 |
| Forradalom a takarmánytermesztésben és -tartósításban | 238 |
| A zöldetetés módozatainak fejlődése | 238 |
| Automatizált "fűgyár" | 240 |
| "Takarmánykonzervek" | 244 |
| A szénakészítés jövője | 245 |
| Takarmánypogácsák | 246 |
| Zöldliszt | 246 |
| A tablettás táplálkozás utópiájától a modern nagyüzemig | 247 |
| Automata silótornyok és etetőberendezések | 251 |
| Az állatok viselkedésének kutatása | 253 |
| Az élelmiszer-termelő és -fogyasztó ember | |
| A termelés és fogyasztás mérlege a világkonyhán | 257 |
| Az élelmiszer-termelés feladatai és lehetőségei | 257 |
| Mit és mennyit eszik a jövő század embere? | 259 |
| Évezredek küzdelme az éhínség ellen | 264 |
| Az élelem mérlege | 267 |
| A takarmánytranszformáció és a minőségi fogyasztás | 271 |
| A termelés és fogyasztás prognózisa | 272 |
| Élelem és munka | 283 |
| Az élő munka csökkenésével arányosan növekszik annak jelentősége | 283 |
| Minőségi változások az élő munka jellegében | 284 |
| A fizikai munka megszűnése | 288 |
| A szellemi tevékenység átalakulása | 289 |
| A munka- és életkörülmények ötvöződése | 294 |
| A termelő ember új életrendje | 295 |
| A műveltségszerzés új módozatai | 296 |
| Irigyelt életforma a naturalizálódás | 301 |
| Polihisztorok és specialisták | 302 |
| A környezetvédelem | 304 |
| A környezetvédelem futurológiája | 308 |
| Irodalomjegyzék | 317 |
| Függelék | 329 |
| A színes melléklet ábráinak forrásjegyzéke | 359 |
Folytatás Microsoft-tal