Biológia IV.

Előszó

A növényi hormonok
Az egysejtű amőba, hasonlóan a többi élőlényhez, környezetéből táplálékot vesz fel, amelyet anyagcsere folyamataiban átalakít. Ezek a folyamatok energiával látják el, és sejtjének felépítéséhez szükséges molekulákat hoznak létre. Az egysejtű élőlény minden életműködése egyetlen sejtjében játszódik le. A többsejtű élőlényekben ez jóval bonyolultabban megy végbe. A különféle feladatok ugyanis számos elkülönült sejtcsoport, szövet és szerv között oszlanak meg. Ezek többnyire nagyobb távolságra vannak egymástól, így közös összehangolt működésükhöz megfelelő szabályozás szükséges. A szabályozás a sejtek közötti információcsere útján jön létre. Két alapvető módja a hormonális szabályozás és az idegi szabályozás. Mindkét esetben a sejtek közötti információátadás hírvivő molekulák segítségével megy végbe. A hormonális szabályozás hírvivő anyagai a hormonok. Ezek termelődési helyükről - rendszerint egy adott szervből vagy szövetből - elszállítódnak egy másik szervbe, szövetbe és ott fejtik ki hatásukat.
A növényekben található hírvivő anyagok a növényi hormonok számos életműködés szabályozását végzik. E működések közé elsősorban a növények növekedése, valamint egyedfejlődésük során a gyökér, a szár, a levél, a virág és a termés kialakulása tartozik. Egy-egy növényi hormon szabályozó hatása nem korlátozódik egyetlen életműködésre. Mindegyikük jellemzője, hogy többféleképpen is hatnak a növények növekedésére és fejlődésére. Az auxin nevű hormon például nemcsak a sejtek megnyúlását serkenti, hanem a hajtásokat fölfelé, a gyökereket lefelé való növekedésre is készteti. Ugyancsak jellemző a növényi hormonok egymásra gyakorolt hatása is. Vissza