BIOLÓGIATÖRTÉNET | 17 |
Távol | |
Csillagfény | 55 |
Hogyan tartsuk számon az égitesteket? | 55 |
A fény tanulmányozása fontos | 55 |
Optikai és rádióablakon át nézhetünk a világűrbe | 56 |
A Doppler-jelenség felhasználható a tapasztalatok értelmézésekor | 57 |
Hol vagyunk a világegyetemben? | 57 |
Milyen távolságban vannak egymástól az égitestek? | 59 |
A Galaktika | 59 |
A Naprendszer | 60 |
Kisbolygók | 61 |
Üstökösök | 61 |
A Naprendszerben található atomok | 62 |
A Föld | 62 |
Régen | |
A Föld felszínén élünk | 64 |
Változott a növényvilág | 66 |
Változott az állatvilág | 67 |
Az evolúció gondolatának megfelelően tárgyaljuk az eseményeket | 68 |
A legfejlettebb élőlények múltja | 69 |
Az emberszabású majmok és az emberfélék | 70 |
Hol élhettek az első emberek? | 72 |
Ramapithecus | 72 |
Australopithecus | 73 |
Homo habilis | 73 |
Homo erectus | 74 |
Homo modjokertensis | 74 |
Homo paleohungaricus | 74 |
Homo sapiens | 74 |
Specializálódnak az élőlények | 74 |
Nagyrasszokat különböztet meg az antropológia | 75 |
Vannak-e társaink az univerzumban? | 75 |
A BIOSZFÉRA | |
A kőzetek és a talaj | |
Kőzetek | 79 |
Az alapkőzet és a talaj termőrétege | 80 |
Talajzónák a Földön | 80 |
Magyarország fő talajtípusai | 81 |
A talajtulajdonságok, változásuk megfigyelése | 81 |
Környezeti terhelés | 83 |
A levegő | |
A levegő összetétele, nyomása | 83 |
Az ózon | 83 |
A légkörbe jutó nyomgázok | 84 |
Szennyező anyagok és hulladékok | |
Szennyező anyagok | 84 |
A korom | 84 |
A füstköd | 85 |
Az ipari hulladékok | 85 |
A víz | |
A víz vezetőképessége, ion-koncentrációja | 86 |
Vízminősítésre szükség van | 86 |
A víz élettér | 87 |
A víz körforgást végez | 87 |
Az életfolyamatok a környezettel kapcsolatban állnak | 88 |
Energia és anyag a bioszférában | |
A Nap sugárzásának klímaalakító hatása van | 88 |
A szervesanyag-termelés | 88 |
Regeneratív energiaforrások a Földön | 89 |
Éghajlat, növények, állatok a Földön | |
A Föld éghajlati típusainak elkülönítése | 90 |
A Föld növénytakarója övekre osztható | 90 |
Az állatföldrajzi felosztás különbözik a növényföldrajzi felosztástól | 91 |
A trópusi esőerdők öve | 91 |
Időszakos trópusi esők öve | 94 |
Szubtrópusi öv | 95 |
Mérsékelt övek | 97 |
Sarkvidéki növényzeti öv | 101 |
Az élővilág fajszáma csökken | 101 |
Elemek, ionok, sugárzás | |
Elemek körforgása | 103 |
Az ionizáló sugárzás fajtái | 103 |
A sugárhatás | 104 |
Genetikai változások | 104 |
Az atomerőmű és a radioaktív anyagok | 105 |
POPULÁCIÓK | |
Populációk és cönózisok | |
A mendeli, ideális populáció | 109 |
Mendel megfigyelése:uniformitás, szegregáció, szabad kombinálódás | 110 |
Egy allélpár által meghatározott tulajdonságok öröklése | 110 |
Eltérések a mendeli számarányoktól, öröklésmenettől | 111 |
Mennyiségi tulajdonságok | 111 |
Az örökölhetőség | 111 |
A populáció egyedszáma, egyedsűrűsége, genetikai összetétele | 111 |
Az egyedsűrűséget szabályozó folyamatok kibernetikai modellje (Wilbert / Seidel után) | 112 |
Mutáció, migráció, szelekció, drift, meiózis | 112 |
Cönózisok | 113 |
Magyarország főbb természetes- és kultúr-növénytársulásai | 113 |
Az egyedek küzdelme környezetük hatásaival | |
Kedvezőtlen hatások: tápanyaghiány, vegyszer, tűz | 115 |
Különleges hatások, alig változó környezethez való alkalmazkodás, a mikrokörnyezethez való alkalmazkodás, a mikrokörnyezet megváltoztatásának képessége, táplálékszerzés | 116 |
Egyedsűrűség, élőhely, testszín | 117 |
Önvédelem, utódgondozás, stratégia a túléléshez | 117 |
Tűrőképesség és ellenállóképesség | 118 |
Csoportokba szerveződés | 118 |
Populációk közötti kapcsolatok | |
Az élőlények közötti kapcsolatok | 119 |
Kompetíció | 119 |
Mutualizmus | 119 |
Kommenzalizmus | 119 |
Parazitizmus | 119 |
Élősködés különböző szervezetek között | 120 |
Parazitizmus, biológiai védekezés, korlátok | 122 |
Amenzalizmus és neutralizmus | 124 |
Sokféle kapcsolat, sokféle megnevezés, különleges szempontok | 125 |
Hasznos vagy káros? Minden élőlénynek megvan a maga helye a természetben | 126 |
Az ember benépesíti a Földet | 127 |
SZERVEZET, SZERVRENDSZER, SZERV | |
Gombák és növények | |
Az ivaros szaporodás általánosított formája | 131 |
Gombák | 131 |
Ulothrix zonata | 132 |
Zuzmók | 132 |
Szőrmoha | 133 |
Diplobionta életciklus | 133 |
Erdei pajzsika | 134 |
Erdei fenyő | 134 |
Zárvatermők | 135 |
Kétszikűek | 135 |
Réti boglárka | 135 |
Gyepűrózsa | 136 |
Veteményborsó | 136 |
Burgonya | 136 |
Napraforgó | 137 |
Közönséges nyír | 138 |
Bükk | 138 |
Egyszikűek | 138 |
Őszi kikerics | 139 |
Sásfélék | 139 |
Pázsitfüvek | 139 |
Állatok | |
A típusállatok jellemzésére használt szempontok | 140 |
Közönséges hidra | 140 |
Tejfehér planária | 140 |
Májmétely | 140 |
Lóorsógiliszta | 141 |
Földigiliszta | 141 |
Éti csiga | 141 |
Tavi kagyló | 142 |
Folyami rák | 143 |
Közönséges csótány | 143 |
Tőponty | 144 |
Kecskebéka | 145 |
Fürgegyík | 146 |
Házi galamb | 147 |
Emlősök | 148 |
Az emberi szervezet | |
Köztakaró | 149 |
Emésztőkészülék | 149 |
Légzőkészülék | 151 |
Keringési rendszer | 151 |
Kiválasztószerv | 153 |
Ivarkészülék | 153 |
Belső elválasztású mirigyek | 154 |
Idegrendszerek | 155 |
Érzékszervek | 156 |
SZÖVETEK | |
A növények szövetei | |
Szövet, szövetrendszer | 161 |
Osztódó szövetek | 161 |
Bőrszövetrendszer | 162 |
Szállítószövet-rendszerek | 163 |
Alapszövetrendszer | 167 |
Az állatok szövetei | |
Sejtek láncolata | 168 |
Az egyedfejlődés kezdeti szakasza | 169 |
Sejtcsoportok differenciálódnak | 169 |
Az állati szövet | 169 |
A hámszövet | 169 |
A kötőszövet | 171 |
A támasztószövet | 174 |
Izomszövetek | 174 |
Az idegszövet | 176 |
A szöveti fejlődés lehetőségei | 178 |
Átültetés, beültetés | 178 |
SEJTEK, SEJTSZERVECSKÉK | |
A sejt felépítése és feladatai | |
A mikroszkóp és a sejtkutatás | 181 |
Az élő sejt folyamatai vizes közegben mennek végbe | 181 |
Sejtszervecskéket különböztetünk meg a sejtekben | 182 |
A sejtszervecskék működése összehangolt | 183 |
A sejt munkavégzése, a folyamatok visszafordíthatatlansága | 185 |
Hálózatok a sejtben | 186 |
Az élő sejt osztódik | |
A sejtciklus | 187 |
A sejtosztódás típusai | 188 |
A haploid kromoszómaszám néhány növénynél és állatnál | 188 |
A prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása | 190 |
A vírus a sejtben szaporodik, de attól eltérő szervezet | 190 |
A pollen | 192 |
A sejt halála | 193 |
Kirándulás a sejtben | 193 |
ATOMOK, IONOK, MOLEKULÁK | |
Atomokból álló mikrokozmosz | |
Atomok, ionok, molekulák birodalma | 197 |
Vannak atomok, amelyek nem stabilak | 197 |
Laboratóriumban, élettelen körülmények között végbemenő folyamatok | 197 |
A természetben kisebb molekulákból nagyobb molekulák épülhetnek fel | 197 |
Az élővilágban található elemek | 197 |
A molekulák különböző mennyiségben szükségesek az élő szervezet számára | 189 |
A Föld leggyakoribb vegyülete: a víz | 199 |
Az emberi szervezetben lévő víz | 199 |
Az élővilágot felépítő molekulák jellemzése | |
Molekulákból áll a biológiai összkép | 199 |
Szempontok | 200 |
Az élővilág izomerek között válogat | 200 |
A hasonló kémiai természetű molekulákat csoportokba fogva tárgyaljuk | 201 |
Egy molekulaféleség az egész szervezet szempontjából fontos lehet | 201 |
Egy molekulából többféle molekula keletkezhet | 202 |
Vannak olyan molekulák, melyek más molekulák között hoznak létre kapcsolatot | 202 |
A molekulák sejtek között is létrehozhatnak kapcsolatot | 202 |
Egyes molekulák azért jelentősek, mert folyamatokat kapcsolnak össze | 202 |
Több molekula reakcióláncot hozhat létre | 203 |
Molekulaegyüttesek | 203 |
Az életfolyamatokban sokféle molekula vesz részt | 203 |
A kémiai szignálok közvetítő molekulákon jutnak keresztül | 204 |
Azonos fajú egyedek között különbség lehet molekuláris szinten | 204 |
Különböző helyen, különböző időben hatnak a molekulák | 204 |
A kémiai változások energiaáramlással kapcsolódnak | 205 |
Van biokémiai égboltunk | 205 |
Az élővilágot felépítő anyagok reagálnak egymással | |
Az anyagok reagálnak egymással | 205 |
Az élő szervezet folyamatainak jellemzése | 205 |
A reakciókat csoportosíthatjuk | 205 |
Egyes folyamatok kiemelt jelentőségűek a törzsfejlődésben | 206 |
A kémiai kötésekben rejlő energia hasznosítása baktériumokban | 206 |
A fotoszintézis feltehetően a kemoszintézis után alakult ki | 207 |
Szerves anyagok termelése fényenergia segítségével | 207 |
Az energiagazdag glükóz lebontása | 208 |
A zsírok anyagcseréje nagy energiát biztosít a szervezet számára | 209 |
Az életfolyamatok génanyaghoz kötötten mennek végbe | 209 |
A kromoszóma szerkezete | 210 |
Változhat a genetikai anyag | 210 |
A folyamatok megvalósulása időrendhez kötött | 210 |
Egy időben játszódnak le a felépítő és a lebontó folyamatok | 212 |
Az anyagcsere homológiája | 213 |
Felépítő és lebontó anyagcserefolyamatok | 213 |
A folyamatok meghatározott feladatot látnak el | 214 |
Molekulák a szervezet védelmében | 215 |
Az immunitás típusai, molekularendszerek a szervezet védelmében | 215 |
Káros és hasznos lehet a folyamat a szervezet szempontjából | 216 |
A kompartment | 216 |
A kompartment egyes részei kapcsolatba léphetnek egymással | 217 |
Sejten belüli kompartmentek | 218 |
A szabályozás információáramlással van egybekapcsolva | 218 |
A hormonok parancsokat szállítanak | 218 |
Az enzimek | 219 |
Az allosztérikus szabályozás | 220 |
Az enzimhatás kikapcsolásának egy különleges módja | 220 |
Az enzimek és más fehérjék életideje nem vég nélküli | 221 |
Enzimhiány következtében megváltozik a biokémiai folyamatok rendje | 221 |
Tudásunk hiányos | 221 |
MEGKÖZELÍTÉSEK, LEÍRÁSOK, MODELLEK | |
A valóságról alkotunk képet | |
Az élet helye az univerzumban | 225 |
Több tudomány foglalkozik ugyanazzal a valósággal | 226 |
Mintázatok | 226 |
A statikus és a dinamikus modell | 226 |
Jelábrázolás, jelfeldolgozás | 227 |
A rendszerek vezérelhetősége, megfigyelhetősége, azonosítása | 227 |
A modell fogalma | 227 |
A matematikai modell | 227 |
Folytonos és diszkrét jelek; sztochasztikus és determinisztikus jelek | 228 |
A modellek váltják egymást | 228 |
A valóság egyre kisebb részleteit vizsgáljuk | |
A valóság egy részének viselkedését vizsgáljuk | 229 |
A modellekre szimulációk épülnek | 229 |
A Balaton eutrofizációs modellje | 229 |
Egy szárazföldi élőhely vizsgálata | 230 |
Egy turbidosztát néhány paraméterének vezérlése | 230 |
A szervezet egésze anyagcsere szempontjából osztható | 231 |
A sejt plazmájába kerülő hatóanyagok | 231 |
Membránmodellek, szappanhártyák | 231 |
Az elméletek és a vizsgálatok egymásra épülése | 232 |
Atomok elektronrendszere | 233 |
A legkisebb részek | 233 |
A részek és az energia fogalmának kapcsolódása | 234 |
A termodinamikai megközelítés | |
A rendszer energiája (termodinamikai megközelítés) | 236 |
Energiafajták és egymásbaalakulásuk lehetősége | 237 |
Az élő szervezet termodinamikai szempontból | 237 |
A kémiai változások az élő szervezetben a termodinamikai leírás szempontjából | 237 |
Entrópia és információ | 238 |
Az enzimek és a termodinamikai leírás | 238 |
Folyamatok irányításának szempontjai | |
A folyamatok szabályozásának egy példája | 238 |
A vezérlés és a szabályozás | 238 |
A szabályozási kör | 239 |
A szabályozott jellemző kiválasztása | 240 |
Az életjelenségek és az irányítás lehetőségei | 240 |
Az életfolyamatok szabályozás alatt állnak | 241 |
Szabályozás, értékelés | 242 |
Jelkompenzáció | 243 |
Stratégiát alkalmazhatunk, de a véletlen nem küszöbölhető ki | 243 |
A világban található rend túlmutat a bioszférán belüli vizsgálódások szintjein | 244 |
MÉRÉSEK, ADATOK | |
Elődeink tapasztalatai és fáradozásai | |
Ifj. Plinius, Varro, Columella a latin szerzők közül | 247 |
A mérések története | 247 |
Az adatok feldolgozása | |
Amit mérünk, azt értelmezzük | 248 |
Esemény, eseményrendszer | 249 |
A minta és a mintavétel | 249 |
A jellemző | 250 |
Változatos az adatok feldolgozása | 250 |
Szórás és elosztás | 250 |
A próba | 251 |
Statisztikák | 252 |
Hasonlóságok, csoportosítások | 252 |
Az adatok felhasználása | |
Számok kísérik végig a biológiai folyamatokat | 253 |
Érdekes adatok | 254 |
Az emberi tapasztalat nem helyettesíthető semmi mással | 255 |
ESZKÖZÖK | |
Eszközök nélkül nem lehet kutatni | |
Eszközök segítenek az anyag megismerésében | 259 |
Csak a megszerzett tudást lehet hasznosítani | 259 |
Mindig újabb eszközök szükségesek | 259 |
Érzékszerveink meghosszabbítása | |
A kémiai analitika vizsgálata | 259 |
Gélelektroforézis | 259 |
Kromatográfia | 261 |
Folyadékkromatográfia | 262 |
Gázkromatográfia | 263 |
Tömegspektrometria | 263 |
Spektroszkópia | 263 |
Mágneses magrezonancia-spektroszkópia | 264 |
Dielektromos spektroszkópia | 264 |
A mikroszkóp | 265 |
A fénymikroszkóp | 265 |
Az elektronmikroszkópok, transzmissziós elektronmikroszkóp | 266 |
Pásztázó elektronmikroszkóp | 266 |
Pásztázó alagútmikroszkóp | 266 |
Különböző nagyságú objektumok | 266 |
Infravörös spektroszkópia | 266 |
Elektrondiffrakció | 266 |
Röntgendiffrakció | 268 |
Mérések a laboratóriumban, az érzékelők felhasználása | 269 |
Kémiai reakciók és a biokatalitikus folyamatok mérése | 270 |
JELEK, HÍREK | |
A természet jelölésmódja | |
Az információ a vírus fönnmaradását szolgálja | 273 |
A vírusok szabályos felépítésűek | 273 |
A CAMP jelzéseket továbbító molekula | 273 |
Másodlagos hírvivők | 274 |
A hírátadás további láncszemei | 274 |
Jelfelerősítés kémiai úton | 274 |
Átkódolás a szervezetben | 275 |
Fontos a szignálok sorrendje és kombinációja is | 275 |
Híranyag alapján működik az immunrendszer | 275 |
A DNS információjának továbbítása a fehérjékhez | 276 |
A sejtmag információja a legfontosabb, de nem kizárólagos irányítója a sejt folyamatainak | 277 |
A sejt minden életszakasza információkkal kapcsolatos | 277 |
Nagy rend van a riboszómánál a híranyag továbbjutásakor | 277 |
Emberi jelölésmód | |
Őseink jelekkel tanították egymást | 277 |
Szerkezetek jelölése Penrose-elemek segítségével | 278 |
Növekedéssel együtt járó folyamatok a képernyőn | 278 |
A Penrose-figurák illeszkedéséhez hasonlóan elrendeződő molekulák | 280 |
A látott dolgot értelmezzük, magyarázatára törekszünk | 280 |
A próba-tévedés alapján álló mechanikai jelértelmezés egyszerű bemutatása | 281 |
A jel és a jelentés összekapcsolása | 282 |
Minél határozottabb a helyzet, annál egyszerűbb lehet a jel a megállapodásnak megfelelően | 282 |
Egyszerű és rövid jelek irányítják az egyértelmű helyzeteket | 283 |
A legalkalmasabb jelhasználat nem mindig egyszerű; a helyzettől függően változatos jeleket alkalmazunk | 283 |
Kapcsolatok jelölése | 284 |
A folyamatok, az eloszlások és a szerkezet jelölése | 285 |
A számítógép kapcsolatot tud tartani saját jelkészlete és a külső események között | 286 |
A szervezet minden pillanatban alkalmazkodik | 287 |
Változik a jelfeldolgozó képességünk | 288 |
Az élővilág információfeldolgozása és adottságai fölülmúlják a mesterséges tárgyak lehetőségeit több szempontból | 288 |
A biológiában használt néhány fogalom bevezetésének időrendje | 288 |
A jelek újabb jelölés anyagává válhatnak | 289 |
ISMERETEINK HASZNOSÍTÁSA | |
A múlt tapasztalata | |
Fűben, fában van az orvosság | 293 |
Múltunk megismerése nélkül jelenünk is szegényebb | 293 |
A bioszféra | |
Integrált környezetvédelem | 293 |
A bioszféra rendjének megőrzése. A tiszta víz | 294 |
A lehetőségek és a megvalósulás között hosszú az út | 294 |
Néhány fontosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék hasznosítása | 295 |
A szemét hasznosítása | 295 |
Az élő szervezetek által nyújtott lehetőségek | 295 |
Az élő szervezetekből kivont enzimek ipari folyamatokban vesznek részt | 296 |
Biotechnológiai lehetőségek | |
Biotechnológiai alapfogalmak | 296 |
A biotechnológia lehetőségei | 300 |
Klasszikus és új módszerek a növénytermesztésben | 300 |
A növényi sejt alakíthatósága | 301 |
A növényi szövettenyésztés alapja | 302 |
Állatok biotechnikája és biotechnológiája | 303 |
Az ember szolgálata | |
A genetikai tanácsadás | 304 |
Mikroszervezetek az emberi egészség szolgálatában. A kötelező védőoltások | 304 |
Nem kötelező védőoltások | 305 |
A megelőzés életet ment | 305 |
Sejttani szűrővizsgálatok | 305 |
Modern társadalomban élünk | |
Új technikai lehetőségek az orvosi gyakorlatban | 306 |
Radioaktív anyagok is segíthetik a betegség megállapítását | 307 |
Néhány károsító anyag | 307 |
Gépek kezében | 308 |
Műtétek és pótlások | 308 |
ÉLETÜNKRŐL | 309 |
Függelék | 315 |