1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Biológia

Csillagfény, porszem, csipkebokor

Szerző
Grafikus
Lektor
Győr
Kiadó: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet és Kísérleti Regionális Fejlesztési Központ
Kiadás helye: Győr
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 376 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 20 cm
ISBN: 91-474-10-000
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nem szokványos könyvet tart a kezében az Olvasó. Használata során kitűnik majd, hogy sokrétű, sokfelé szétágazó a mai biológia. Ha az Olvasó meg tud barátkozni azzal, hogy az általa már ismert... Tovább

Előszó

Nem szokványos könyvet tart a kezében az Olvasó. Használata során kitűnik majd, hogy sokrétű, sokfelé szétágazó a mai biológia. Ha az Olvasó meg tud barátkozni azzal, hogy az általa már ismert tananyagot felhasználva az organizációs szintek szerint csoportosítsa mondanivalóját, a biológiai rendszerekben meglévő kapcsolatok és kölcsönhatások csodálatos világába érkezik. Ezt a lehetőséget vázolja a könyv. A maga formájában és terjedelmében nem több, mint egy tanári munkához nyújtott segítség, javaslat, elsősorban azok számára, akik a tanítás során a biológia határára „kirándulnak" növendékeikkel, vagy az analitikus szempontokat a korábbinál jobban érvényesíteni szeretnék.
Az a körkép, amelyik a középfokú oktatás végén kialakul növendékeinkben, az egész világmindenségre kell, hogy utaljon és a természettudományos világkép megalapozását is kell, hogy szolgálja. Minden területen hiányérzettel teheti le kezéből e könyvet egyik-másik olvasó. Le kellett határolni mondanivalónk kifejtését. Ugyanakkor nem is kezdhettünk mindent egészen elölről, egyrészt mert a terjedelmi korlátokat figyelembe vettük, másrészt a könyv használói nem most kezdik tanulmányaikat. - Ezért ha valaki többet kíván valamiről tudni, további részletesebb irodalmat kell kézbe vennie. A kezdetek fölvázolására törekedtünk. Könyvünk minden részlete továbbépíthető. Érdeklődésének megfelelően bizonyára hamar „kinövi" az olvasó a könyv legtöbb fejezetét. A munka az ország ifjúsága számára előkészítendő, jól átgondolt anyag kiérleléséhez szeretne hozzájárulni. A könyv elsősorban a biológia- és kémiaszakos hallgatók képzettségét vette alapul. Porszemeket, elhanyagolhatónak tűnő, kis utalásokat is tartalmaz bőven. Számunkra így tűnt kerekebbnek és egésznek. Hibák is akadnak benne bizonyára. Sajnos a hibák különös természete az, hogy jó részük a megjelenést követően tűnik elő, addig makacsul rejtőzködnek. Bízom abban, hogy a későbbiek során a bíráló észrevételek egy további, kevesebb hibát rejtő munka megvalósulásához vezetnek majd. Vissza

Tartalom

BIOLÓGIATÖRTÉNET17
Távol
Csillagfény55
Hogyan tartsuk számon az égitesteket?55
A fény tanulmányozása fontos55
Optikai és rádióablakon át nézhetünk a világűrbe56
A Doppler-jelenség felhasználható a tapasztalatok értelmézésekor57
Hol vagyunk a világegyetemben?57
Milyen távolságban vannak egymástól az égitestek?59
A Galaktika59
A Naprendszer60
Kisbolygók61
Üstökösök61
A Naprendszerben található atomok62
A Föld62
Régen
A Föld felszínén élünk64
Változott a növényvilág66
Változott az állatvilág67
Az evolúció gondolatának megfelelően tárgyaljuk az eseményeket68
A legfejlettebb élőlények múltja69
Az emberszabású majmok és az emberfélék70
Hol élhettek az első emberek?72
Ramapithecus72
Australopithecus73
Homo habilis73
Homo erectus74
Homo modjokertensis74
Homo paleohungaricus74
Homo sapiens74
Specializálódnak az élőlények74
Nagyrasszokat különböztet meg az antropológia75
Vannak-e társaink az univerzumban?75
A BIOSZFÉRA
A kőzetek és a talaj
Kőzetek79
Az alapkőzet és a talaj termőrétege80
Talajzónák a Földön80
Magyarország fő talajtípusai81
A talajtulajdonságok, változásuk megfigyelése81
Környezeti terhelés83
A levegő
A levegő összetétele, nyomása83
Az ózon83
A légkörbe jutó nyomgázok84
Szennyező anyagok és hulladékok
Szennyező anyagok84
A korom84
A füstköd85
Az ipari hulladékok85
A víz
A víz vezetőképessége, ion-koncentrációja86
Vízminősítésre szükség van86
A víz élettér87
A víz körforgást végez87
Az életfolyamatok a környezettel kapcsolatban állnak88
Energia és anyag a bioszférában
A Nap sugárzásának klímaalakító hatása van88
A szervesanyag-termelés88
Regeneratív energiaforrások a Földön89
Éghajlat, növények, állatok a Földön
A Föld éghajlati típusainak elkülönítése90
A Föld növénytakarója övekre osztható90
Az állatföldrajzi felosztás különbözik a növényföldrajzi felosztástól91
A trópusi esőerdők öve91
Időszakos trópusi esők öve94
Szubtrópusi öv95
Mérsékelt övek97
Sarkvidéki növényzeti öv101
Az élővilág fajszáma csökken101
Elemek, ionok, sugárzás
Elemek körforgása103
Az ionizáló sugárzás fajtái103
A sugárhatás104
Genetikai változások104
Az atomerőmű és a radioaktív anyagok105
POPULÁCIÓK
Populációk és cönózisok
A mendeli, ideális populáció109
Mendel megfigyelése:uniformitás, szegregáció, szabad kombinálódás110
Egy allélpár által meghatározott tulajdonságok öröklése110
Eltérések a mendeli számarányoktól, öröklésmenettől111
Mennyiségi tulajdonságok111
Az örökölhetőség111
A populáció egyedszáma, egyedsűrűsége, genetikai összetétele111
Az egyedsűrűséget szabályozó folyamatok kibernetikai modellje (Wilbert / Seidel után)112
Mutáció, migráció, szelekció, drift, meiózis112
Cönózisok113
Magyarország főbb természetes- és kultúr-növénytársulásai113
Az egyedek küzdelme környezetük hatásaival
Kedvezőtlen hatások: tápanyaghiány, vegyszer, tűz115
Különleges hatások, alig változó környezethez való alkalmazkodás, a mikrokörnyezethez való alkalmazkodás, a mikrokörnyezet megváltoztatásának képessége, táplálékszerzés116
Egyedsűrűség, élőhely, testszín117
Önvédelem, utódgondozás, stratégia a túléléshez117
Tűrőképesség és ellenállóképesség118
Csoportokba szerveződés118
Populációk közötti kapcsolatok
Az élőlények közötti kapcsolatok119
Kompetíció119
Mutualizmus119
Kommenzalizmus119
Parazitizmus119
Élősködés különböző szervezetek között120
Parazitizmus, biológiai védekezés, korlátok122
Amenzalizmus és neutralizmus124
Sokféle kapcsolat, sokféle megnevezés, különleges szempontok125
Hasznos vagy káros? Minden élőlénynek megvan a maga helye a természetben126
Az ember benépesíti a Földet127
SZERVEZET, SZERVRENDSZER, SZERV
Gombák és növények
Az ivaros szaporodás általánosított formája131
Gombák131
Ulothrix zonata132
Zuzmók132
Szőrmoha133
Diplobionta életciklus133
Erdei pajzsika134
Erdei fenyő134
Zárvatermők135
Kétszikűek135
Réti boglárka135
Gyepűrózsa136
Veteményborsó136
Burgonya136
Napraforgó137
Közönséges nyír138
Bükk138
Egyszikűek138
Őszi kikerics139
Sásfélék139
Pázsitfüvek139
Állatok
A típusállatok jellemzésére használt szempontok140
Közönséges hidra140
Tejfehér planária140
Májmétely140
Lóorsógiliszta141
Földigiliszta141
Éti csiga141
Tavi kagyló142
Folyami rák143
Közönséges csótány143
Tőponty144
Kecskebéka145
Fürgegyík146
Házi galamb147
Emlősök148
Az emberi szervezet
Köztakaró149
Emésztőkészülék149
Légzőkészülék151
Keringési rendszer151
Kiválasztószerv153
Ivarkészülék153
Belső elválasztású mirigyek154
Idegrendszerek155
Érzékszervek156
SZÖVETEK
A növények szövetei
Szövet, szövetrendszer161
Osztódó szövetek161
Bőrszövetrendszer162
Szállítószövet-rendszerek163
Alapszövetrendszer167
Az állatok szövetei
Sejtek láncolata168
Az egyedfejlődés kezdeti szakasza169
Sejtcsoportok differenciálódnak169
Az állati szövet169
A hámszövet169
A kötőszövet171
A támasztószövet174
Izomszövetek174
Az idegszövet176
A szöveti fejlődés lehetőségei178
Átültetés, beültetés178
SEJTEK, SEJTSZERVECSKÉK
A sejt felépítése és feladatai
A mikroszkóp és a sejtkutatás181
Az élő sejt folyamatai vizes közegben mennek végbe181
Sejtszervecskéket különböztetünk meg a sejtekben182
A sejtszervecskék működése összehangolt183
A sejt munkavégzése, a folyamatok visszafordíthatatlansága185
Hálózatok a sejtben186
Az élő sejt osztódik
A sejtciklus187
A sejtosztódás típusai188
A haploid kromoszómaszám néhány növénynél és állatnál188
A prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása190
A vírus a sejtben szaporodik, de attól eltérő szervezet190
A pollen192
A sejt halála193
Kirándulás a sejtben193
ATOMOK, IONOK, MOLEKULÁK
Atomokból álló mikrokozmosz
Atomok, ionok, molekulák birodalma197
Vannak atomok, amelyek nem stabilak197
Laboratóriumban, élettelen körülmények között végbemenő folyamatok197
A természetben kisebb molekulákból nagyobb molekulák épülhetnek fel197
Az élővilágban található elemek197
A molekulák különböző mennyiségben szükségesek az élő szervezet számára189
A Föld leggyakoribb vegyülete: a víz199
Az emberi szervezetben lévő víz199
Az élővilágot felépítő molekulák jellemzése
Molekulákból áll a biológiai összkép199
Szempontok200
Az élővilág izomerek között válogat200
A hasonló kémiai természetű molekulákat csoportokba fogva tárgyaljuk201
Egy molekulaféleség az egész szervezet szempontjából fontos lehet201
Egy molekulából többféle molekula keletkezhet202
Vannak olyan molekulák, melyek más molekulák között hoznak létre kapcsolatot202
A molekulák sejtek között is létrehozhatnak kapcsolatot202
Egyes molekulák azért jelentősek, mert folyamatokat kapcsolnak össze202
Több molekula reakcióláncot hozhat létre203
Molekulaegyüttesek203
Az életfolyamatokban sokféle molekula vesz részt203
A kémiai szignálok közvetítő molekulákon jutnak keresztül204
Azonos fajú egyedek között különbség lehet molekuláris szinten204
Különböző helyen, különböző időben hatnak a molekulák204
A kémiai változások energiaáramlással kapcsolódnak205
Van biokémiai égboltunk205
Az élővilágot felépítő anyagok reagálnak egymással
Az anyagok reagálnak egymással205
Az élő szervezet folyamatainak jellemzése205
A reakciókat csoportosíthatjuk205
Egyes folyamatok kiemelt jelentőségűek a törzsfejlődésben206
A kémiai kötésekben rejlő energia hasznosítása baktériumokban206
A fotoszintézis feltehetően a kemoszintézis után alakult ki207
Szerves anyagok termelése fényenergia segítségével207
Az energiagazdag glükóz lebontása208
A zsírok anyagcseréje nagy energiát biztosít a szervezet számára209
Az életfolyamatok génanyaghoz kötötten mennek végbe209
A kromoszóma szerkezete210
Változhat a genetikai anyag210
A folyamatok megvalósulása időrendhez kötött210
Egy időben játszódnak le a felépítő és a lebontó folyamatok212
Az anyagcsere homológiája213
Felépítő és lebontó anyagcserefolyamatok213
A folyamatok meghatározott feladatot látnak el214
Molekulák a szervezet védelmében215
Az immunitás típusai, molekularendszerek a szervezet védelmében215
Káros és hasznos lehet a folyamat a szervezet szempontjából216
A kompartment216
A kompartment egyes részei kapcsolatba léphetnek egymással217
Sejten belüli kompartmentek218
A szabályozás információáramlással van egybekapcsolva218
A hormonok parancsokat szállítanak218
Az enzimek219
Az allosztérikus szabályozás220
Az enzimhatás kikapcsolásának egy különleges módja220
Az enzimek és más fehérjék életideje nem vég nélküli221
Enzimhiány következtében megváltozik a biokémiai folyamatok rendje221
Tudásunk hiányos221
MEGKÖZELÍTÉSEK, LEÍRÁSOK, MODELLEK
A valóságról alkotunk képet
Az élet helye az univerzumban225
Több tudomány foglalkozik ugyanazzal a valósággal226
Mintázatok226
A statikus és a dinamikus modell226
Jelábrázolás, jelfeldolgozás227
A rendszerek vezérelhetősége, megfigyelhetősége, azonosítása227
A modell fogalma227
A matematikai modell227
Folytonos és diszkrét jelek; sztochasztikus és determinisztikus jelek228
A modellek váltják egymást228
A valóság egyre kisebb részleteit vizsgáljuk
A valóság egy részének viselkedését vizsgáljuk229
A modellekre szimulációk épülnek229
A Balaton eutrofizációs modellje229
Egy szárazföldi élőhely vizsgálata230
Egy turbidosztát néhány paraméterének vezérlése230
A szervezet egésze anyagcsere szempontjából osztható231
A sejt plazmájába kerülő hatóanyagok231
Membránmodellek, szappanhártyák231
Az elméletek és a vizsgálatok egymásra épülése232
Atomok elektronrendszere233
A legkisebb részek233
A részek és az energia fogalmának kapcsolódása234
A termodinamikai megközelítés
A rendszer energiája (termodinamikai megközelítés)236
Energiafajták és egymásbaalakulásuk lehetősége237
Az élő szervezet termodinamikai szempontból237
A kémiai változások az élő szervezetben a termodinamikai leírás szempontjából237
Entrópia és információ238
Az enzimek és a termodinamikai leírás238
Folyamatok irányításának szempontjai
A folyamatok szabályozásának egy példája238
A vezérlés és a szabályozás238
A szabályozási kör239
A szabályozott jellemző kiválasztása240
Az életjelenségek és az irányítás lehetőségei240
Az életfolyamatok szabályozás alatt állnak241
Szabályozás, értékelés242
Jelkompenzáció243
Stratégiát alkalmazhatunk, de a véletlen nem küszöbölhető ki243
A világban található rend túlmutat a bioszférán belüli vizsgálódások szintjein244
MÉRÉSEK, ADATOK
Elődeink tapasztalatai és fáradozásai
Ifj. Plinius, Varro, Columella a latin szerzők közül247
A mérések története247
Az adatok feldolgozása
Amit mérünk, azt értelmezzük248
Esemény, eseményrendszer249
A minta és a mintavétel249
A jellemző250
Változatos az adatok feldolgozása250
Szórás és elosztás250
A próba251
Statisztikák252
Hasonlóságok, csoportosítások252
Az adatok felhasználása
Számok kísérik végig a biológiai folyamatokat253
Érdekes adatok254
Az emberi tapasztalat nem helyettesíthető semmi mással255
ESZKÖZÖK
Eszközök nélkül nem lehet kutatni
Eszközök segítenek az anyag megismerésében259
Csak a megszerzett tudást lehet hasznosítani259
Mindig újabb eszközök szükségesek259
Érzékszerveink meghosszabbítása
A kémiai analitika vizsgálata259
Gélelektroforézis259
Kromatográfia261
Folyadékkromatográfia262
Gázkromatográfia263
Tömegspektrometria263
Spektroszkópia263
Mágneses magrezonancia-spektroszkópia264
Dielektromos spektroszkópia264
A mikroszkóp265
A fénymikroszkóp265
Az elektronmikroszkópok, transzmissziós elektronmikroszkóp266
Pásztázó elektronmikroszkóp266
Pásztázó alagútmikroszkóp266
Különböző nagyságú objektumok266
Infravörös spektroszkópia266
Elektrondiffrakció266
Röntgendiffrakció268
Mérések a laboratóriumban, az érzékelők felhasználása269
Kémiai reakciók és a biokatalitikus folyamatok mérése270
JELEK, HÍREK
A természet jelölésmódja
Az információ a vírus fönnmaradását szolgálja273
A vírusok szabályos felépítésűek273
A CAMP jelzéseket továbbító molekula273
Másodlagos hírvivők274
A hírátadás további láncszemei274
Jelfelerősítés kémiai úton274
Átkódolás a szervezetben275
Fontos a szignálok sorrendje és kombinációja is275
Híranyag alapján működik az immunrendszer275
A DNS információjának továbbítása a fehérjékhez276
A sejtmag információja a legfontosabb, de nem kizárólagos irányítója a sejt folyamatainak277
A sejt minden életszakasza információkkal kapcsolatos277
Nagy rend van a riboszómánál a híranyag továbbjutásakor277
Emberi jelölésmód
Őseink jelekkel tanították egymást277
Szerkezetek jelölése Penrose-elemek segítségével278
Növekedéssel együtt járó folyamatok a képernyőn278
A Penrose-figurák illeszkedéséhez hasonlóan elrendeződő molekulák280
A látott dolgot értelmezzük, magyarázatára törekszünk280
A próba-tévedés alapján álló mechanikai jelértelmezés egyszerű bemutatása281
A jel és a jelentés összekapcsolása282
Minél határozottabb a helyzet, annál egyszerűbb lehet a jel a megállapodásnak megfelelően282
Egyszerű és rövid jelek irányítják az egyértelmű helyzeteket283
A legalkalmasabb jelhasználat nem mindig egyszerű; a helyzettől függően változatos jeleket alkalmazunk283
Kapcsolatok jelölése284
A folyamatok, az eloszlások és a szerkezet jelölése285
A számítógép kapcsolatot tud tartani saját jelkészlete és a külső események között286
A szervezet minden pillanatban alkalmazkodik287
Változik a jelfeldolgozó képességünk288
Az élővilág információfeldolgozása és adottságai fölülmúlják a mesterséges tárgyak lehetőségeit több szempontból288
A biológiában használt néhány fogalom bevezetésének időrendje288
A jelek újabb jelölés anyagává válhatnak289
ISMERETEINK HASZNOSÍTÁSA
A múlt tapasztalata
Fűben, fában van az orvosság293
Múltunk megismerése nélkül jelenünk is szegényebb293
A bioszféra
Integrált környezetvédelem293
A bioszféra rendjének megőrzése. A tiszta víz294
A lehetőségek és a megvalósulás között hosszú az út294
Néhány fontosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék hasznosítása295
A szemét hasznosítása295
Az élő szervezetek által nyújtott lehetőségek295
Az élő szervezetekből kivont enzimek ipari folyamatokban vesznek részt296
Biotechnológiai lehetőségek
Biotechnológiai alapfogalmak296
A biotechnológia lehetőségei300
Klasszikus és új módszerek a növénytermesztésben300
A növényi sejt alakíthatósága301
A növényi szövettenyésztés alapja302
Állatok biotechnikája és biotechnológiája303
Az ember szolgálata
A genetikai tanácsadás304
Mikroszervezetek az emberi egészség szolgálatában. A kötelező védőoltások304
Nem kötelező védőoltások305
A megelőzés életet ment305
Sejttani szűrővizsgálatok305
Modern társadalomban élünk
Új technikai lehetőségek az orvosi gyakorlatban306
Radioaktív anyagok is segíthetik a betegség megállapítását307
Néhány károsító anyag307
Gépek kezében308
Műtétek és pótlások308
ÉLETÜNKRŐL309
Függelék315

Dr. Czakó Kálmán Dániel

Dr. Czakó Kálmán Dániel műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Czakó Kálmán Dániel könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Biológia Biológia Biológia Biológia
Állapot:
1.990 ,-Ft
10 pont kapható
Kosárba