| BIOLÓGIATÖRTÉNET | 17 |
| Távol | |
| Csillagfény | 55 |
| Hogyan tartsuk számon az égitesteket? | 55 |
| A fény tanulmányozása fontos | 55 |
| Optikai és rádióablakon át nézhetünk a világűrbe | 56 |
| A Doppler-jelenség felhasználható a tapasztalatok értelmézésekor | 57 |
| Hol vagyunk a világegyetemben? | 57 |
| Milyen távolságban vannak egymástól az égitestek? | 59 |
| A Galaktika | 59 |
| A Naprendszer | 60 |
| Kisbolygók | 61 |
| Üstökösök | 61 |
| A Naprendszerben található atomok | 62 |
| A Föld | 62 |
| Régen | |
| A Föld felszínén élünk | 64 |
| Változott a növényvilág | 66 |
| Változott az állatvilág | 67 |
| Az evolúció gondolatának megfelelően tárgyaljuk az eseményeket | 68 |
| A legfejlettebb élőlények múltja | 69 |
| Az emberszabású majmok és az emberfélék | 70 |
| Hol élhettek az első emberek? | 72 |
| Ramapithecus | 72 |
| Australopithecus | 73 |
| Homo habilis | 73 |
| Homo erectus | 74 |
| Homo modjokertensis | 74 |
| Homo paleohungaricus | 74 |
| Homo sapiens | 74 |
| Specializálódnak az élőlények | 74 |
| Nagyrasszokat különböztet meg az antropológia | 75 |
| Vannak-e társaink az univerzumban? | 75 |
| A BIOSZFÉRA | |
| A kőzetek és a talaj | |
| Kőzetek | 79 |
| Az alapkőzet és a talaj termőrétege | 80 |
| Talajzónák a Földön | 80 |
| Magyarország fő talajtípusai | 81 |
| A talajtulajdonságok, változásuk megfigyelése | 81 |
| Környezeti terhelés | 83 |
| A levegő | |
| A levegő összetétele, nyomása | 83 |
| Az ózon | 83 |
| A légkörbe jutó nyomgázok | 84 |
| Szennyező anyagok és hulladékok | |
| Szennyező anyagok | 84 |
| A korom | 84 |
| A füstköd | 85 |
| Az ipari hulladékok | 85 |
| A víz | |
| A víz vezetőképessége, ion-koncentrációja | 86 |
| Vízminősítésre szükség van | 86 |
| A víz élettér | 87 |
| A víz körforgást végez | 87 |
| Az életfolyamatok a környezettel kapcsolatban állnak | 88 |
| Energia és anyag a bioszférában | |
| A Nap sugárzásának klímaalakító hatása van | 88 |
| A szervesanyag-termelés | 88 |
| Regeneratív energiaforrások a Földön | 89 |
| Éghajlat, növények, állatok a Földön | |
| A Föld éghajlati típusainak elkülönítése | 90 |
| A Föld növénytakarója övekre osztható | 90 |
| Az állatföldrajzi felosztás különbözik a növényföldrajzi felosztástól | 91 |
| A trópusi esőerdők öve | 91 |
| Időszakos trópusi esők öve | 94 |
| Szubtrópusi öv | 95 |
| Mérsékelt övek | 97 |
| Sarkvidéki növényzeti öv | 101 |
| Az élővilág fajszáma csökken | 101 |
| Elemek, ionok, sugárzás | |
| Elemek körforgása | 103 |
| Az ionizáló sugárzás fajtái | 103 |
| A sugárhatás | 104 |
| Genetikai változások | 104 |
| Az atomerőmű és a radioaktív anyagok | 105 |
| POPULÁCIÓK | |
| Populációk és cönózisok | |
| A mendeli, ideális populáció | 109 |
| Mendel megfigyelése:uniformitás, szegregáció, szabad kombinálódás | 110 |
| Egy allélpár által meghatározott tulajdonságok öröklése | 110 |
| Eltérések a mendeli számarányoktól, öröklésmenettől | 111 |
| Mennyiségi tulajdonságok | 111 |
| Az örökölhetőség | 111 |
| A populáció egyedszáma, egyedsűrűsége, genetikai összetétele | 111 |
| Az egyedsűrűséget szabályozó folyamatok kibernetikai modellje (Wilbert / Seidel után) | 112 |
| Mutáció, migráció, szelekció, drift, meiózis | 112 |
| Cönózisok | 113 |
| Magyarország főbb természetes- és kultúr-növénytársulásai | 113 |
| Az egyedek küzdelme környezetük hatásaival | |
| Kedvezőtlen hatások: tápanyaghiány, vegyszer, tűz | 115 |
| Különleges hatások, alig változó környezethez való alkalmazkodás, a mikrokörnyezethez való alkalmazkodás, a mikrokörnyezet megváltoztatásának képessége, táplálékszerzés | 116 |
| Egyedsűrűség, élőhely, testszín | 117 |
| Önvédelem, utódgondozás, stratégia a túléléshez | 117 |
| Tűrőképesség és ellenállóképesség | 118 |
| Csoportokba szerveződés | 118 |
| Populációk közötti kapcsolatok | |
| Az élőlények közötti kapcsolatok | 119 |
| Kompetíció | 119 |
| Mutualizmus | 119 |
| Kommenzalizmus | 119 |
| Parazitizmus | 119 |
| Élősködés különböző szervezetek között | 120 |
| Parazitizmus, biológiai védekezés, korlátok | 122 |
| Amenzalizmus és neutralizmus | 124 |
| Sokféle kapcsolat, sokféle megnevezés, különleges szempontok | 125 |
| Hasznos vagy káros? Minden élőlénynek megvan a maga helye a természetben | 126 |
| Az ember benépesíti a Földet | 127 |
| SZERVEZET, SZERVRENDSZER, SZERV | |
| Gombák és növények | |
| Az ivaros szaporodás általánosított formája | 131 |
| Gombák | 131 |
| Ulothrix zonata | 132 |
| Zuzmók | 132 |
| Szőrmoha | 133 |
| Diplobionta életciklus | 133 |
| Erdei pajzsika | 134 |
| Erdei fenyő | 134 |
| Zárvatermők | 135 |
| Kétszikűek | 135 |
| Réti boglárka | 135 |
| Gyepűrózsa | 136 |
| Veteményborsó | 136 |
| Burgonya | 136 |
| Napraforgó | 137 |
| Közönséges nyír | 138 |
| Bükk | 138 |
| Egyszikűek | 138 |
| Őszi kikerics | 139 |
| Sásfélék | 139 |
| Pázsitfüvek | 139 |
| Állatok | |
| A típusállatok jellemzésére használt szempontok | 140 |
| Közönséges hidra | 140 |
| Tejfehér planária | 140 |
| Májmétely | 140 |
| Lóorsógiliszta | 141 |
| Földigiliszta | 141 |
| Éti csiga | 141 |
| Tavi kagyló | 142 |
| Folyami rák | 143 |
| Közönséges csótány | 143 |
| Tőponty | 144 |
| Kecskebéka | 145 |
| Fürgegyík | 146 |
| Házi galamb | 147 |
| Emlősök | 148 |
| Az emberi szervezet | |
| Köztakaró | 149 |
| Emésztőkészülék | 149 |
| Légzőkészülék | 151 |
| Keringési rendszer | 151 |
| Kiválasztószerv | 153 |
| Ivarkészülék | 153 |
| Belső elválasztású mirigyek | 154 |
| Idegrendszerek | 155 |
| Érzékszervek | 156 |
| SZÖVETEK | |
| A növények szövetei | |
| Szövet, szövetrendszer | 161 |
| Osztódó szövetek | 161 |
| Bőrszövetrendszer | 162 |
| Szállítószövet-rendszerek | 163 |
| Alapszövetrendszer | 167 |
| Az állatok szövetei | |
| Sejtek láncolata | 168 |
| Az egyedfejlődés kezdeti szakasza | 169 |
| Sejtcsoportok differenciálódnak | 169 |
| Az állati szövet | 169 |
| A hámszövet | 169 |
| A kötőszövet | 171 |
| A támasztószövet | 174 |
| Izomszövetek | 174 |
| Az idegszövet | 176 |
| A szöveti fejlődés lehetőségei | 178 |
| Átültetés, beültetés | 178 |
| SEJTEK, SEJTSZERVECSKÉK | |
| A sejt felépítése és feladatai | |
| A mikroszkóp és a sejtkutatás | 181 |
| Az élő sejt folyamatai vizes közegben mennek végbe | 181 |
| Sejtszervecskéket különböztetünk meg a sejtekben | 182 |
| A sejtszervecskék működése összehangolt | 183 |
| A sejt munkavégzése, a folyamatok visszafordíthatatlansága | 185 |
| Hálózatok a sejtben | 186 |
| Az élő sejt osztódik | |
| A sejtciklus | 187 |
| A sejtosztódás típusai | 188 |
| A haploid kromoszómaszám néhány növénynél és állatnál | 188 |
| A prokarióta és eukarióta sejt összehasonlítása | 190 |
| A vírus a sejtben szaporodik, de attól eltérő szervezet | 190 |
| A pollen | 192 |
| A sejt halála | 193 |
| Kirándulás a sejtben | 193 |
| ATOMOK, IONOK, MOLEKULÁK | |
| Atomokból álló mikrokozmosz | |
| Atomok, ionok, molekulák birodalma | 197 |
| Vannak atomok, amelyek nem stabilak | 197 |
| Laboratóriumban, élettelen körülmények között végbemenő folyamatok | 197 |
| A természetben kisebb molekulákból nagyobb molekulák épülhetnek fel | 197 |
| Az élővilágban található elemek | 197 |
| A molekulák különböző mennyiségben szükségesek az élő szervezet számára | 189 |
| A Föld leggyakoribb vegyülete: a víz | 199 |
| Az emberi szervezetben lévő víz | 199 |
| Az élővilágot felépítő molekulák jellemzése | |
| Molekulákból áll a biológiai összkép | 199 |
| Szempontok | 200 |
| Az élővilág izomerek között válogat | 200 |
| A hasonló kémiai természetű molekulákat csoportokba fogva tárgyaljuk | 201 |
| Egy molekulaféleség az egész szervezet szempontjából fontos lehet | 201 |
| Egy molekulából többféle molekula keletkezhet | 202 |
| Vannak olyan molekulák, melyek más molekulák között hoznak létre kapcsolatot | 202 |
| A molekulák sejtek között is létrehozhatnak kapcsolatot | 202 |
| Egyes molekulák azért jelentősek, mert folyamatokat kapcsolnak össze | 202 |
| Több molekula reakcióláncot hozhat létre | 203 |
| Molekulaegyüttesek | 203 |
| Az életfolyamatokban sokféle molekula vesz részt | 203 |
| A kémiai szignálok közvetítő molekulákon jutnak keresztül | 204 |
| Azonos fajú egyedek között különbség lehet molekuláris szinten | 204 |
| Különböző helyen, különböző időben hatnak a molekulák | 204 |
| A kémiai változások energiaáramlással kapcsolódnak | 205 |
| Van biokémiai égboltunk | 205 |
| Az élővilágot felépítő anyagok reagálnak egymással | |
| Az anyagok reagálnak egymással | 205 |
| Az élő szervezet folyamatainak jellemzése | 205 |
| A reakciókat csoportosíthatjuk | 205 |
| Egyes folyamatok kiemelt jelentőségűek a törzsfejlődésben | 206 |
| A kémiai kötésekben rejlő energia hasznosítása baktériumokban | 206 |
| A fotoszintézis feltehetően a kemoszintézis után alakult ki | 207 |
| Szerves anyagok termelése fényenergia segítségével | 207 |
| Az energiagazdag glükóz lebontása | 208 |
| A zsírok anyagcseréje nagy energiát biztosít a szervezet számára | 209 |
| Az életfolyamatok génanyaghoz kötötten mennek végbe | 209 |
| A kromoszóma szerkezete | 210 |
| Változhat a genetikai anyag | 210 |
| A folyamatok megvalósulása időrendhez kötött | 210 |
| Egy időben játszódnak le a felépítő és a lebontó folyamatok | 212 |
| Az anyagcsere homológiája | 213 |
| Felépítő és lebontó anyagcserefolyamatok | 213 |
| A folyamatok meghatározott feladatot látnak el | 214 |
| Molekulák a szervezet védelmében | 215 |
| Az immunitás típusai, molekularendszerek a szervezet védelmében | 215 |
| Káros és hasznos lehet a folyamat a szervezet szempontjából | 216 |
| A kompartment | 216 |
| A kompartment egyes részei kapcsolatba léphetnek egymással | 217 |
| Sejten belüli kompartmentek | 218 |
| A szabályozás információáramlással van egybekapcsolva | 218 |
| A hormonok parancsokat szállítanak | 218 |
| Az enzimek | 219 |
| Az allosztérikus szabályozás | 220 |
| Az enzimhatás kikapcsolásának egy különleges módja | 220 |
| Az enzimek és más fehérjék életideje nem vég nélküli | 221 |
| Enzimhiány következtében megváltozik a biokémiai folyamatok rendje | 221 |
| Tudásunk hiányos | 221 |
| MEGKÖZELÍTÉSEK, LEÍRÁSOK, MODELLEK | |
| A valóságról alkotunk képet | |
| Az élet helye az univerzumban | 225 |
| Több tudomány foglalkozik ugyanazzal a valósággal | 226 |
| Mintázatok | 226 |
| A statikus és a dinamikus modell | 226 |
| Jelábrázolás, jelfeldolgozás | 227 |
| A rendszerek vezérelhetősége, megfigyelhetősége, azonosítása | 227 |
| A modell fogalma | 227 |
| A matematikai modell | 227 |
| Folytonos és diszkrét jelek; sztochasztikus és determinisztikus jelek | 228 |
| A modellek váltják egymást | 228 |
| A valóság egyre kisebb részleteit vizsgáljuk | |
| A valóság egy részének viselkedését vizsgáljuk | 229 |
| A modellekre szimulációk épülnek | 229 |
| A Balaton eutrofizációs modellje | 229 |
| Egy szárazföldi élőhely vizsgálata | 230 |
| Egy turbidosztát néhány paraméterének vezérlése | 230 |
| A szervezet egésze anyagcsere szempontjából osztható | 231 |
| A sejt plazmájába kerülő hatóanyagok | 231 |
| Membránmodellek, szappanhártyák | 231 |
| Az elméletek és a vizsgálatok egymásra épülése | 232 |
| Atomok elektronrendszere | 233 |
| A legkisebb részek | 233 |
| A részek és az energia fogalmának kapcsolódása | 234 |
| A termodinamikai megközelítés | |
| A rendszer energiája (termodinamikai megközelítés) | 236 |
| Energiafajták és egymásbaalakulásuk lehetősége | 237 |
| Az élő szervezet termodinamikai szempontból | 237 |
| A kémiai változások az élő szervezetben a termodinamikai leírás szempontjából | 237 |
| Entrópia és információ | 238 |
| Az enzimek és a termodinamikai leírás | 238 |
| Folyamatok irányításának szempontjai | |
| A folyamatok szabályozásának egy példája | 238 |
| A vezérlés és a szabályozás | 238 |
| A szabályozási kör | 239 |
| A szabályozott jellemző kiválasztása | 240 |
| Az életjelenségek és az irányítás lehetőségei | 240 |
| Az életfolyamatok szabályozás alatt állnak | 241 |
| Szabályozás, értékelés | 242 |
| Jelkompenzáció | 243 |
| Stratégiát alkalmazhatunk, de a véletlen nem küszöbölhető ki | 243 |
| A világban található rend túlmutat a bioszférán belüli vizsgálódások szintjein | 244 |
| MÉRÉSEK, ADATOK | |
| Elődeink tapasztalatai és fáradozásai | |
| Ifj. Plinius, Varro, Columella a latin szerzők közül | 247 |
| A mérések története | 247 |
| Az adatok feldolgozása | |
| Amit mérünk, azt értelmezzük | 248 |
| Esemény, eseményrendszer | 249 |
| A minta és a mintavétel | 249 |
| A jellemző | 250 |
| Változatos az adatok feldolgozása | 250 |
| Szórás és elosztás | 250 |
| A próba | 251 |
| Statisztikák | 252 |
| Hasonlóságok, csoportosítások | 252 |
| Az adatok felhasználása | |
| Számok kísérik végig a biológiai folyamatokat | 253 |
| Érdekes adatok | 254 |
| Az emberi tapasztalat nem helyettesíthető semmi mással | 255 |
| ESZKÖZÖK | |
| Eszközök nélkül nem lehet kutatni | |
| Eszközök segítenek az anyag megismerésében | 259 |
| Csak a megszerzett tudást lehet hasznosítani | 259 |
| Mindig újabb eszközök szükségesek | 259 |
| Érzékszerveink meghosszabbítása | |
| A kémiai analitika vizsgálata | 259 |
| Gélelektroforézis | 259 |
| Kromatográfia | 261 |
| Folyadékkromatográfia | 262 |
| Gázkromatográfia | 263 |
| Tömegspektrometria | 263 |
| Spektroszkópia | 263 |
| Mágneses magrezonancia-spektroszkópia | 264 |
| Dielektromos spektroszkópia | 264 |
| A mikroszkóp | 265 |
| A fénymikroszkóp | 265 |
| Az elektronmikroszkópok, transzmissziós elektronmikroszkóp | 266 |
| Pásztázó elektronmikroszkóp | 266 |
| Pásztázó alagútmikroszkóp | 266 |
| Különböző nagyságú objektumok | 266 |
| Infravörös spektroszkópia | 266 |
| Elektrondiffrakció | 266 |
| Röntgendiffrakció | 268 |
| Mérések a laboratóriumban, az érzékelők felhasználása | 269 |
| Kémiai reakciók és a biokatalitikus folyamatok mérése | 270 |
| JELEK, HÍREK | |
| A természet jelölésmódja | |
| Az információ a vírus fönnmaradását szolgálja | 273 |
| A vírusok szabályos felépítésűek | 273 |
| A CAMP jelzéseket továbbító molekula | 273 |
| Másodlagos hírvivők | 274 |
| A hírátadás további láncszemei | 274 |
| Jelfelerősítés kémiai úton | 274 |
| Átkódolás a szervezetben | 275 |
| Fontos a szignálok sorrendje és kombinációja is | 275 |
| Híranyag alapján működik az immunrendszer | 275 |
| A DNS információjának továbbítása a fehérjékhez | 276 |
| A sejtmag információja a legfontosabb, de nem kizárólagos irányítója a sejt folyamatainak | 277 |
| A sejt minden életszakasza információkkal kapcsolatos | 277 |
| Nagy rend van a riboszómánál a híranyag továbbjutásakor | 277 |
| Emberi jelölésmód | |
| Őseink jelekkel tanították egymást | 277 |
| Szerkezetek jelölése Penrose-elemek segítségével | 278 |
| Növekedéssel együtt járó folyamatok a képernyőn | 278 |
| A Penrose-figurák illeszkedéséhez hasonlóan elrendeződő molekulák | 280 |
| A látott dolgot értelmezzük, magyarázatára törekszünk | 280 |
| A próba-tévedés alapján álló mechanikai jelértelmezés egyszerű bemutatása | 281 |
| A jel és a jelentés összekapcsolása | 282 |
| Minél határozottabb a helyzet, annál egyszerűbb lehet a jel a megállapodásnak megfelelően | 282 |
| Egyszerű és rövid jelek irányítják az egyértelmű helyzeteket | 283 |
| A legalkalmasabb jelhasználat nem mindig egyszerű; a helyzettől függően változatos jeleket alkalmazunk | 283 |
| Kapcsolatok jelölése | 284 |
| A folyamatok, az eloszlások és a szerkezet jelölése | 285 |
| A számítógép kapcsolatot tud tartani saját jelkészlete és a külső események között | 286 |
| A szervezet minden pillanatban alkalmazkodik | 287 |
| Változik a jelfeldolgozó képességünk | 288 |
| Az élővilág információfeldolgozása és adottságai fölülmúlják a mesterséges tárgyak lehetőségeit több szempontból | 288 |
| A biológiában használt néhány fogalom bevezetésének időrendje | 288 |
| A jelek újabb jelölés anyagává válhatnak | 289 |
| ISMERETEINK HASZNOSÍTÁSA | |
| A múlt tapasztalata | |
| Fűben, fában van az orvosság | 293 |
| Múltunk megismerése nélkül jelenünk is szegényebb | 293 |
| A bioszféra | |
| Integrált környezetvédelem | 293 |
| A bioszféra rendjének megőrzése. A tiszta víz | 294 |
| A lehetőségek és a megvalósulás között hosszú az út | 294 |
| Néhány fontosabb mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék és melléktermék hasznosítása | 295 |
| A szemét hasznosítása | 295 |
| Az élő szervezetek által nyújtott lehetőségek | 295 |
| Az élő szervezetekből kivont enzimek ipari folyamatokban vesznek részt | 296 |
| Biotechnológiai lehetőségek | |
| Biotechnológiai alapfogalmak | 296 |
| A biotechnológia lehetőségei | 300 |
| Klasszikus és új módszerek a növénytermesztésben | 300 |
| A növényi sejt alakíthatósága | 301 |
| A növényi szövettenyésztés alapja | 302 |
| Állatok biotechnikája és biotechnológiája | 303 |
| Az ember szolgálata | |
| A genetikai tanácsadás | 304 |
| Mikroszervezetek az emberi egészség szolgálatában. A kötelező védőoltások | 304 |
| Nem kötelező védőoltások | 305 |
| A megelőzés életet ment | 305 |
| Sejttani szűrővizsgálatok | 305 |
| Modern társadalomban élünk | |
| Új technikai lehetőségek az orvosi gyakorlatban | 306 |
| Radioaktív anyagok is segíthetik a betegség megállapítását | 307 |
| Néhány károsító anyag | 307 |
| Gépek kezében | 308 |
| Műtétek és pótlások | 308 |
| ÉLETÜNKRŐL | 309 |
| Függelék | 315 |
Folytatás Microsoft-tal