Biológia 2.

Szerkesztő

Barna Béla

Lektor

Dr. Baranyai Vince

Dr. Dallos István

Budapest

'Barna Béla: Biológia 2. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1964
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	319 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes fotókkal. Tankönyvi száma: 71114/sz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szocializmust építő társadalmunknak egyre magasabb általános műveltséggel és több szaktudással rendelkező dolgozókra van szüksége, ahogyan a fizikai és a szellemi munka közötti különbség fokozatosan eltűnik.
Kormányunk ennek biztosítására erőteljes ütemben fejleszti tovább az esti tanulási formákat, amelyek a dolgozóknak lehetőséget nyújtanak arra, hogy magukat képezzék, s így a társadalmi igényeknek megfelelőkké váljanak.
A tudásanyag elsajátításához azonban komoly akarat, szilárd alapok, s nem utolsósorban idő is kell. Ha mindezek nem is hiányoznak, mégsem nélkülözhető egy olyan módszer, amely a régitől eltérő eszközökkel, rövidebb idő alatt is alaposabban élvezetesebben közvetíti a napi munkában kifáradt dolgozó számára — magántanulás útján is — az ismereteket.
Ezért a Művelődésügyi Minisztérium és a Tankönyvkiadó az 1963—64. tanévvel a dolgozók gimnáziuma számára külön kísérleti tankönyveket ad ki. Az állattan jelen változata szerkezetével, anyagfeldolgozásával és külsejével is a levelező tagozat céljait kívánja szolgálni.
A könyv három részre tagolódik: 1. röviden megfogalmazott megtanulandó részre („Ezt meg kell tanulnom!" címmel); 2. a tanulás módjához segítséget nyújtó módszertani részre („Hogyan is tanuljak?" címmel); 3. a tananyaghoz kapcsolódó érdekes olvasmányokra, amelyek közelebb hozzák a megtanulandó anyagot a gyakorlati élethez, a dolgozó tapasztalataihoz, és az állatok életmódjának ismertetésével érzelmi síkon is segíti az anyag megértését, illetve megjegyzését.
A könyv alapgondolata a fejlődés.
Kulcsot adunk ezzel dolgozótársaink kezébe, amellyel utat nyithatnak az összes biológiai tudományok közül világnézetformáló ereje szempontjából legfontosabb tantárgy— az állattan ismeretei felé.
A könyv újszerűsége miatt is alapos ismerkedést kíván mielőtt tanulni kezdenénk belőle. Az egyes részek párhuzamos használata hozhatja csak meg azt az eredményt, aminek elérése érdekében végeztük ezt a — tankönyvek terén forma- bontásnak nevezhető — kísérletünket.
Hogy munkánk kezdettől fogva a könyv szellemének megfelelő legyen, elöljáróban olvassuk el a módszertani rész A magántanulás módja c. bevezető fejezetét, s már az első óra anyagától kezdjük el a vázlatkészítést, azzal párhuzamosan a 132. oldalon levő minta szerint a táblázat vezetését. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 11
Mi az állattan? 11
Az állattan fogalma, tárgya 11
Az állattan helye a természettudományok között 11
Növény és állat 11
Az állattan tanulásának célja 13
Gyakorlati cél 13
Elméleti cél 14
Az állat és környezete 14
A Föld történetének áttekintő táblázata 15
Mi a fejlődés? 16
AZ ÁLLATI TEST FELÉPÍTÉSE 19
Az állati test szerveződése 19
A sejt 19
A szövet 21
A szerv 21
A szervrendszer 24
A szervezet 24
AZ ÁLLATVILÁG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI RENDSZERE 25
Az állatok rendszerezése 25
Az állatvilág első köre: Egysejtű állatok 27
Egyféle magvú egysejtűek 27
Kétféle magvú egysejtűek 28
Fejlődés az egysejtű állatok körében 30
Az egysejtűek származása 30
Az állatvilág második köre: Soksejtű állatok 31
Csalánozók 32
A testüreges állatok kialakulása 34
Az ősszájúak csoportja — A férgek 36
Gyűrűsférgek 36
A férgek egészségügyi és gazdasági jelentősége 36
Ízeltlábúak 40
Származásuk 40
Fő felosztásuk 40
Általános jellemzésük 41
Rendszerezésük 42
A rákok osztálya 42
A rovarok osztálya 44
Rovarrendek 45
A kártékony rovarok elleni biológiai védekezés 48
A pókszabásúak osztálya 58
Mennyiben fejlettebb az ízeltlábúak törzse a férgek törzseinél? 60
Ismétlés (Az első beszámoló fő kérdései) 60
Puhatestűek 61
A csigák osztálya 61
A kagylók osztálya 63
A lábasfejűek osztálya 64
Fejlődés a puhatestűek törzsén belül 65
Az újszájúak csoportja 67
Előgerinchúrosok 67
Gerincesek 68
Fejgerinchúrosok osztálya 69
A halak osztálya 70
A halak rendszerezése 73
A négylábú gerincesek kialakulása 77
A kétéltűek osztálya 77
A kétéltűek rendszerezése 80
A kétéltűek fejlődéstani jelentősége 81
A hüllők osztálya 82
A hüllők rendszerezése 84
A hüllők továbbfejlődése 87
A madarak származása 88
Az emlősök származása 88
A madarak osztálya 89
A madarak rendszerezése 94
Ismétlés (A második beszámoló fő kérdései) 98
Az emlősök osztálya 99
Az emlősök rendszerezése 105
A kloákások alosztálya 105
Az erszényesek alosztálya 107
A méhlepényes emlősök alosztálya 107
A rovarevők rendje 107
A denevérek rendje 108
A rágcsálók rendje 109
A ragadozók rendje 113
A cetek rendje 114
A patások rendje 120
A patás állatok gazdasági jelentősége 121
A főemlősök rendje 123
Az ember kifejlődése 125
Az emlősállatok osztályának összefoglalása 125
Az emlősök helye a törzsfejlődéstani rendszerben 126
Az emlősök kialakulása 126
Továbbfejlődés az emlősök osztályán belül 130
A gerincesek összefoglalása 132
A törzsfejlődési táblázat magyarázata 131
Az állatvilág törzsfejlődésének áttekintő táblázata 132
Ismétlés (A harmadik beszámoló fő kérdései) 142
C) AZ ÁLLATOK TENYÉSZTÉSE 143
A gazdasági állatok eredete 143
Tenyésztési eljárások 145
Legfontosabb háziállataink 146
A szarvasmarha 146
A házijuh 148
A házisertés 149
A házityúk 150
A pulyka 151
A házikacsa 151
A házilúd 151
A háziállatok termelőképességének fokozása 152
Év végi ismétlések 156