Biokémia

Tartalom

INFORMÁCIÓS MAKROMOLEKULÁK SZINTÉZISE
Irta: Dr. Faragó Anna
1. A DNS szintézise 1
1.1. A DNS repiikációja prokariotában 2
1.1.1. A DNS polimerázok és a DNS ligáz 2
1.1.2. A replikációs villa 5
1.1.3. A replikáció menete 7
1.1.4. A plazmidok 9
1.2. A DNS repiikációja eukariotában 10
1.2.1. Az eukariota kromoszóma szerkezete 10
1.2.2. Az eukariota sejtben történő replikáció
néhány jellegzetessége 13
1.2.3. Az extranukleáris DNS 14
1.3. "Repair" mechanizmusok és mutációk 14
1.3.1. A leggyakrabban előforduló
DNS-károsodások javítása 14
1.3.2. Pontmutációk 16
1.3.3. Ames-próba 19
2. Transzkripció 20
2.1. Transzkripció prokariotában 20
2.1.1. A transzkripció menete 20
2.1.2. A prokariota transzkripciós egység és a
prokariota mRNS sajátosságai 22
2.1.3. Az mRNS transzkripciójának
a szabályozása 23
2.1.4. A riboszóma-RNS ós a transzfer-RNS
kialakulása 29
2.2. Transzkripció eukariotában 30
2.2.1. Az eukariota gén szerkezete és
az elsődleges transzkriptum érése 30
2.2.2. A riboszóma RNS szintézise és
a nukleolusz
3. A vírus-genom replikációja -36
3.1. A bakteriofágok 36
3.1.1. A fág genom repllkációjának litikus útja ----36
3.1.2. A fág genom replikációjának lizogén útja 37
3.1.3. Baktériumok védekezése a fágokkal
szemben: restrikció 38
3.2. Eukariotákat fertőző vírusok 40
3.2.1. Nem onkogén RNS-vírusok replikációja 41
3.2.2. A kettősszálú RNS szerepe az interferon
hatásmechanizmusában 42
3.2.3. A retrovírusok replikációja, "onc"-gének,
protoonkogének 43
3.2.4. Emberi retrovírusok 47
3.2.5. DNS vírusok replikációja 48
4. A transzláció 49
4.1. A genetikai kód lefordítása 50
4.1.1. A kódszótár 50
4.1.2. A t-RNS szerkezete ! *!. 50
4.1.3. Kodon-antikodon kapcsolat 52
4.1.4. Az aminoacil-tRNS kialakulása 53
4.2. A riboszóma ciklus prokariotában 54
4.2.1. A prokariota riboszóma szerkezete 54
4.2.2. A polipeptidlánc szintézisének menete 54
4.2.3. A poliszoma 53
4.3. Transzláció eukariotában 50
4.3.1. A transzláció néhány prokariotáétól eltérő
jellegzetessége 58
4.3.2. Szekrécióra kerülő fehérjók szintézise,
glikoziláció 59
4.3.3. Mitochondriális transzláció * * ' fit
4.4. A transzláció gátlószerei
4.5. A polipeptídiánc transzláció utáni
módosulásai 63
4.5.1. Az amino-vég változásai 63
4.5.2. Diszutfid hidak kialakulása 63
4.5.3. Oldalláncok módosulásai 64
4.5.4. Profehérjék átalakulása fehérjékké '65
4.5.5. Extracelluláris módosulások 65
5. A laboratóriumi gén-technikában használt
módszerek 66
5.1. Analitikai eljárások 66
5.1.1. Hibridizáció 66
5.1.2. Restrikciós enzim-térképek 67
5.1.3. DNS-szekvencia meghatározás 68
5.2. A klónozás 70
5.2.1. Rekombináns DNS molekula
készítése és a vektorok 70
5.2.2. cDNS 72
5.2.3. Specifikus géneket hordozó klónok
kiválasztása gén-könyvtárakból 73
6. Gén-átrendeződés. Az immunglobulinokat
kódoló gének kialakulása 75
6.1. Az immunglobulin könnyűláncokat kódoló
gének kialakulása 76
6.2. Az immunglobulin nehéz láncokat kódoló
gének kialakulása - a variábilis domént
kódoló szakasz 78
6.2.1. IgM membránhoz kötött formájának és
szekretált alakjának szimultán szintézise 79
6.2.2. IgM és egy másik immunglobulin
membránhoz kötött formájának
szimultán szintézise 81
6.2.3. A végleges immunglobulin osztályváltás 83
6.3. Monoklonális antitest 84
a sejtmüködés szabályozása extracel-
luláris kémiai jelek segítségével
írta: Dr. Faragó Anna
1. Az extrarelluláris kémiai jelek 85
2. Intracelluláris receptorokkal rendelkező
hormonok hatásmechanizmusa 86
3. Plazmamembránban elhelyezkedő recep-
torokkal működő jeltovábbító rendszerek 88
3.1. A cAMP-rendszer és az intracelluláris
mediátor fogalma 90
3.1.1. Az adenilcikláz működésének
szabályozása ós a GTP-kötő fehérjék 90
3.1.2. A ciklikus nukleotid foszfodieszterázok 93
3.1.3. A cAMP-dependens protein kináz 94
3.2. Az inozitol-lipid rendszer 96
3.2.1. Az inozitol-lipidek metabolizmusa 97
3.2.2. A citoszol calcium szint emelkedése 99
3.2.3. A proteinkináz C 100
3.3. AcGMP 101
3.4. A protein-tirozin kinázok 102
EIKOZANOIDOK
írta: Dr. Mandl József
1. Bevezetés 105
2. Arahidonsav metabolizmus 106
2.1. Arahidonsav ellátás. Foszfolipáz A2 106
2.2. Prosztaglandinok és tromboxánok 107
2.2.1. Prosztaglandinok ós tromboxánok
nomenklatúrája, jellemzése 107
2.2.2. Prosztaglandin és tromboxán szintézis----109
2.2.2.1. Prosztaglandin endoperoxidok 109
2.2.2.2. Prosztaglandinok 109
2.2.2.3. Prosztaciklin, tromboxán A2 110
2.2.3. Prosztanoid és tromboxán katabolizmus 110
2.3. Leukotriónek 111
2.3.1. Leukotriének előfordulása, jellemzése 111
2.3.2. Leukotriének szintézise 111
2.3.2.1. Lipoxigenázok 111
2.3.2.2. Leukotrién B4, C4 112
2.3.3. Leukotriének lebontása 113
3. Eikozanoidok biológiai hatásai 114
3.1. Eikozanoidok és szignál transzdukciós
rendszerek 114
3 2. Eikozanoidok és kontraktilis rendszerek 116
3.3. Eikozanoidok ós sejt-sejt közötti
kölcsönhatások 116
AZ IZOMMŰKÖDÉS ÉS A KONTRAKTILIS ELEMEK NEM
IZOM TÍPUSÚ SEJTEKBEN
írta:Dr. Vér Ágota
1. A vázizom 117
1.1. A miofibrillumok fehérje összetevői 119
1.1.1. Miozin 119
1.1.2. Aktin 121
1.1.3. Tropomiozin 121
1.1.4. Troponin komplex 121
1.1.5. Egyéb fehérjék 122
1.2. A miofibrillumok molekuláris felépítése____122
1.2.1. A vastag filamentum 122
1.2.2. A vékony filamentum 122
1.3. Az izom összehúzódás molekuláris
mechanizmusa 123
1.4. A Ca2+ szerepe az izom kontrakció
szabályozásában 124
1.5. A szarkoplazmatikus retikulum 125
1.6. Az vázizom energia forrásai 126
1.7. A vázizomtípusok összehasonlítása 127
2. Szívizom 128
2.1. A szívizom kontraktilitás szabályozása 128
2.2. A szívizom energia szolgáltató folyamatai 129
3. Simaizom 130
4. A nem izom típusú sejtek kontraktilis elemei,
a sejtek szerkezeti váza 131
4.1. Aktin filamentumtok és aktinkötő fehérjék
nem izom sejtekben 131
4.2. Mikrotubulusok 133
4.3. Közbenső filamentumok 134
a hemosztázis fenntartásának molekuláris
mechanizmusai
írta: Dr. Mandl József
1. Bevezetés 137
2. Trombus képződésre vezető folyamatok.
Véralvadás 138
2.1. Trombin 138
2.1.1. A protrombin szintézise 138
2.1.2. Protrombin trommbin átalakulás 140
2.1.3. A X faktor aktiválása 141
2.1.3.1. AX faktor aktiválásának "intrinsic" útja.
A XII faktor aktiválódásának központi
szerepe 142
2.1.3.2. A X faktor aktiválásának "extrinsic" útja 144
2.2. Fibrin 144
2.2.1. Fibrinogón fibrin átalakulás 144
2.2.2. Fibrin rost kópződós. XIII faktor szerepe 145
2.3. Trombocita aggregáció 146
3. Trombus képződését akadályozó
folyamatok 147
3.1. Fibrinolfzis 148
3.1.1. Plazminogén plazmin átalakulás 148
3.2. Endotel sejt antitrombotikus tulajdonsága . 149
3.2.1. Az endotel sejt prosztaciklin termelése 149
3 2.2. Trombomodulin. Protein C aktiválás 150
3.3. Plazma proteináz inhibitorok 150
4. összefoglalás 151
BIOTRANSZFORMÁCIÓ • MÉREGTELENÍTÉS
Irta Or. Mandl József
1. Bevezetés 153
2. A biotranszformációs reakciók
csoportosítása 154
3. A biotranszformáció, első
előkészítő szakasza 155
3.1. Oxidáció. A citokróm P 450 enzimek
szerepe 157
Tartalomjegyzék
4. A biotranszformáció második, konjugációs
szakasza 157
4.1. Glukuronidáció 158
4.2. Szulfatálás 159
4.3. Metilezés 159
4.4. Glutation konjugáció 160
5. A biotranszformáció szabályozása 161
6. A biotranszformáció biológiai jelentősége.
Méregtelenítés 162
IMMUNBIOKÉMIA
írta: Dr. Antoni Ferenc
1. Bevezetés 165
2. Immunogén - antigén 166
2.1. Vércsoport antigének 168
2.2. MHC antigének 172
3. Ellenanyagok - immunglobulinok 177
3.1. Az antitestek szerkezete 177
3.2. Az immunglobulinok (IgG) finomszerkezete 181
4. Az immunológiai folyamatokban szerepet
játszó sejtek 183
4.1. A B-limfociták és az ellenanyagszintézis 183
4.2. A T-limfociták 185
4.3. A timusz és az immunfolyamatok
szabályozása 186
4.4. Monociták-és makrofágok - mononukleáris
fagocita rendszer 187
5. Szolubilis mediátorok
192
5.1. lnterleukin-1 (IL-1) 192
5.2. lnterleukin-2 (IL-2) 193
5.3. Kolonia-stimuláló faktorok
(CsFs, illetve CSF) 194
5.4. Tumor nekrózis faktor (TNF) -
más néven cachectin 195
5.5. Transzfer faktor 196
5.6. Interferonok 196
5.7. Anafilatoxinok 197
5.8. Hisztamin 198
5.9. Kemotaktikus faktorok (kemotoxinok) 198
6. Immunmodulátorok 199
6.1. Muramil-dipeptidek 199
6.2. Lipocortinok 200
6.3. Lektinek 200
7. Komplement rendszer 201
7.1. Komplement komponensek 202
7.2. A komplement aktiválás két alternatív útja . 204
A SEJTKÖZÖTTI ÁLLOMÁNY - KÖTŐSZÖVET
írta: Dr. Somogyi János
1. Bevezetés 209
2. A sejtközötti állomány főbb fehérjéi 211
2.1. A kollagén 211
2.1.1. A kollagén szerkezete 211
2.1.2. A kollagén szintézise és szekréciója 214
2.1.2.1. A prolin és lizin oldalláncok
hidroxilálódása 214
2.1.2.2. A szénhidrát maradékok kapcsolódása 215
2.1.2.3. A kollagán szekréciója az
extracelluláris térbe 216
Tartalomjegyzék_______
2.1.3. A kollagén molelkulák aggregációja,
a kovalens keresztkötések kialakulása 216
2.1.4. A kollagén lebontása 218
2.2. Elasztin: szerkezet, bioszintézis, lebontás .219
2.3. Fibronektin és laminin 219
3. Polianionos proteoglikánok és struktur-
glikoproteinek 222
3.1. Glükózaminoglikánok 222
3.1.1. A /proteo/-glükózaminoglikánok
felépítése és bioszintézise 222
3.1.2. A/proteo/-glükózaminoglikánok lebontása .224
3.2. Strukturglikoproteinek 224
Tárgymutató

Témakörök