Biokémia

Tartalom

1. AMINOSAVAK, PEPTIDEK 9
(Írta: Dr. Hrabák András)
1.1. Aminosavak 9
1.1.1. Az aminosavak szerkezete, elnevezése 9
1.1.2. Az a-aminosavak fontosabb szerkezeti sajátosságai 10
1.1.3. Az aminosavak fizikai-kémiai tulajdonságai 11
1.1.3.1. Az aminosavak töltése, titrálása 11
1.1.3.2. Az aminosavak fényelnyelése és fluoreszcenciája 14
1.1.4. Az aminosavak reakciói 14
1.1.4.1. Az aminocsoport reakciói 16
1.1.4.2. A karboxilcsoport reakciói 17
1.1.4.3. Az oldalláncok reakciói 18
1.1.4.4. Ninhidrin-reakció 19
1.1.4.5. Az aminosav-analitika alapelvei, az aminosavak szétválasztása 20
1.1.5. Biológiai szempontból fontos aminosavak és származékaik 20
1.15.1. Fehérjealkotó aminosavak 20
1.1.5.2. Nem fehérjealkotó aminosavak 24
1.2. Peptidek. A peptidek szerkezeti felépítésének alapelvei 28
1.2.1. A peptidek fogalma 28
1.2.2. A peptidkötés legfontosabb tulajdonságai 28
1.2.3. A peptidek fizikai-kémiai tulajdonságai 29
1.2.4. A peptidek elsődleges szerkezete és annak meghatározása 30
1.2.5. A peptidek kémiai szintézise 33
1.2.6. Biológiai szempontból fontosabb peptidek 34
1.2.7. Egyéb, biológiaiig jelentős peptidek 38
1.2.8. A peptidek és fehérjék térszerkezetének néhány érdekessége 39
1.2.9. A fehérjeszerkezet néhány törvényszerűsége 42
1.2.10. A térszerkezet kialakulásának termodinamikai viszonyai 43
12.11. A peptidek és fehérjék szerkezetének kialakulása in vitro 44
1.2,12. Az in vitro és in vivo fehérjeszerkezetkialakulás különbségei 45
2. SZÉNHIDRÁTOK 47
(Írta: Dr. Mészáros György és Idei Miklós)
2.1. Bevezetés 47
2.2. A szénhidrátok csoportosítása 47
2.3. Monoszacharidok 49
2.4. A monoszacharidok kiralitása 50
2.5. A mutarotáció, a monoszacharidok szerkezete vizes oldatban 54
2.6. A monoszacharidok kémiai tulajdonságai 61
2.7. Diszacharidok 71
2.8. Oligoszacharidok 77
2.9. Poliszacharidok (glikánok) 78
2.9.1. Homopoliszacharidok 80
2.9.1.1. Növényi eredetű poliszacharidok 80
2.9.1.2. Állati eredetű poliszacharidok 85
2.9.2. Heteropoliszacharidok (heteroglikánok) 88
3. LIPIDEK 95
(Írta: Dr. Tóth Miklós)
3.1. Általános tulajdonságok 95
3.2. Zsírsavak 96
3.3. Zsírok és olajok 101
3.4. Foszfatidsav származékok 104
3.4.1. Glicerofoszfatidok felépítése 104
3.4.1.1. Sztereospecifikus számozás 105
3.4.1.2. Glicerofoszfatidok osztályozása 106
3.4.1.3. Glicerofoszfatidok kémiai viselkedése 109
3.4.1.4. Glicerofoszfatidok hidrolízise 110
3.5. Plazmánsav és plazménsav származékok 110
3.6. Szfingolipidek 112
3.6.1. Szfingofoszfolipidek (szfingofoszfatidok) 113
3.6.2. Szfingoglikolipidek 115
3.6.2.1. Neutrális szfingoglikolipidek 115
3.6.2.2. Gangliozidok 116
3.6.2.3. Szulfatált glikolipidek (szulfatidok) 117
3.7. A biológiai membránok, a foszfo- és glikolipidek előfordulása 118
3.8. Viaszok 121
3.9. Szterinek 121
3.10. Terpének és terpénszármazékok 126
3.11. Epesavak 129
3.12. Szteroid hormonok 131
3.12.1. Korikoszteroidok 131
3.12.2. Női nemi hormonok (ösztrogének és progesztagének) 134
3.12.3. A hím nemi hormon és az androgének 136
3.13. Eikozanoidok 138
4. NUKLEOTIDOK - NUKLEINSAVAK 143
(Írta: Dr. Staub Mária)
4.1. A nukleinsavak építőkövei 144
4.1.1. A purin- és pirimidin bázisok 146
4.1.2. A nukleozidok 148
4.1.3. A nukleotidok 148
4.1.4. Bázis- és nukleozidanalógok 154
4.2. A polinukleotid lánc elsődleges és másodlagos szerkezete 159
4.2.1. A DNS kettős hélix 161
4.2.2. A DNS szerkezet változások alapja 164
4 2.3. DNS triplahélix kialakulása oligonukleotidok kötődésével 170
4.3. A DNS szerkezetváltozásai 171
4.3.1. DNS denaturálás és renaturálás 171
4.3.2. A DNS-hibridizálás alapja a bázisképzés 173
4.4. Az egyszálú nukleinsavak másodlagos szerkezete 175
4.4.1. A „fordított ismétlések" szerepe a másodlagos szerkezetben 176
4.4.2. A zárt, cirkuláris DNS szerkezete 178
4.4.3. A zárt, dsDNS helyi szerkezetváltozásai 179
4.5. A DNS-molekula hossza, információ tartalma, másolása 180
4.6. Az RNS 182
4.6.1 Az RNS biológiai szerepe 183
4.6.2. Az mRNS 184
4.6.3. A tRNS 185
4.6.4. Az rRNS 188
4.6.5. A snurp-ok 191
5. VITAMINOK ÉS KOENZIMEK 193
(Írta: Dr. Vér Ágota)
5.1. Vitaminok fogalma 193
5.2. Koenzimek fogalma 193
5.3. Koenzimet igénylő reakció típusok 194
5.4. Vízoldékony vitaminok (koenzimek) 197
5.4.1. Niacin vitamin, NAD+ és NADP+ koenzimek 197
5.4.2. B2-vitamin (Riboflavin), FMN, FAD 200
5.4.3. C-vitamin, aszkorbinsav 202
5.4.4. B6-vitamin (piridoxin), piridoxál foszfát 204
5.4.5. Fólsav vitamin - tetrahidrofólsav 206
5.4.6. B 12-vitamin (kobalamin) 208
5.4.7. H-vitamin (biotin) 210
5.4.8. B1-vitamin (tiamin) - tiamin pirofoszfát 212
5.4.9. B3-vitamin (pantoténsav) - Koenzim A 213
5.5. Nem vitamin jellegű koenzimek 216
5.5.1. Liponsav 216
5.5.2. Ubikinonok 217
5.5.3. Dolikolok 217
5.6. Zsíroldékony vitaminok 219
5.6.1. A-vitamin 219
5.6.2. D-vitamin 221
5.6.3. E-vitamin 222
5.6.4. K-vitamin 223

Témakörök