Előszó | 5 |
Bevezetés | 15 |
Irodalom | 16 |
Egykomponensű rendszerek | 17 |
Az egzakt tudományok és a biológia | 19 |
Irodalom | 20 |
A biometria alapjai: a bioexperimentum kivitelezése, a kísérleti eredmények feldolgozása | 21 |
Általános áttekintés | 21 |
A biológiai kísérlet kivitelezésének néhány szempontja | 22 |
Statisztikai sokaság, mintavétel | 25 |
Átlagérték, szórás, átlag szóródása | 25 |
Hipotézisek vizsgálata, szignifikancia | 30 |
A t- (Student-) próba | 33 |
A lambda-négyzet próba | 36 |
Szignifikáns és jelentős különbség | 38 |
Az összefüggés mértéke, regresszió, korreláció | 38 |
Kétváltozós lineáris regresszió | 39 |
Korrelációszámítás | 41 |
Irodalom | 43 |
Az anyag mint mezők és azok kvantumai. Elemi részecskék, atomok, molekulák; biológiai makromolekulák; szerkezeti és energetikai vonatkozások | 44 |
Az anyag alapformái | 44 |
A kvantumelmélet (kvantummechanika) főbb vonásai | 46 |
Kvantumszámok | 47 |
A periódusos rendszer felépítése | 51 |
Kémiai kötések. Kötési energiák | 51 |
Van der Waals-féle kötések | 59 |
A szilárd testek (makromolekulák) elektronszerkezete. Energiasávmodell | 61 |
A dezoxiribonukleinsav (DNS) szerkezete | 63 |
Irodalom | 68 |
Kristály, félvezető, szerves félvezető | 69 |
A kristályok általános tulajdonságai | 69 |
A kristályszerkezet jellemzése | 69 |
A kristályok alakja | 70 |
Kristályszerkezet-vizsgálat | 71 |
A kristály mint makromolekula | 73 |
Félvezetők | 75 |
Gunn-effektus | 81 |
Szerves félvezetők | 81 |
Irodalom | 83 |
Víz | 84 |
A víz makromolekuláris rendszere | 84 |
Moláros forráspont-emelkedés (+0,51 Celsius-fok), ill. moláros fagyáspont-csökkenés (-1,86 Celsius-fok) és a víz kötöttsége | 85 |
Ozmózis, ill. duzzadás és a víz kötöttsége | 85 |
Porozitás és vízkötés | 86 |
Kapillaritás és vízkötés | 87 |
Polimer ("anomális") víz | 87 |
A természetes víz = molekulakeverék | 87 |
Nehézvíz | 88 |
A víz hőtároló képessége | 88 |
A víz aktív biológiai szerepe | 89 |
Irodalom | 89 |
Függelék: viszkozitás, fluiditás, öndiffúzió, kémiai potenciál és ozmózis | 90 |
Speciális vizsgálati módszerek | 91 |
Az elektrospin-rezonancia spektroszkópia alapjai | 91 |
Az ESR spektroszkópia biológiai alkalmazása | 99 |
A mágneses magrezonancia-spektroszkópia alapjai | 100 |
A mágneses magrezonancia biológiai alkalmazásai | 106 |
Irodalom | 108 |
Két, illetve több komponensű rendszerek | 109 |
Bevezető | 111 |
Elegyek, oldatok, elektrolitoldatok | 113 |
Termodinamikai sajátságok; belső szerkezet | 113 |
Egyensúlyi sajátságok: oldhatóság, gőznyomás | 118 |
Irodalom | 126 |
Transzportsajátságok: diffúzió, elektromos vezetés, belső súrlódás | 127 |
Irodalom | 134 |
Kolloidika. Diszperz rendszerek és gélek | 135 |
Bevezető fogalmak | 135 |
A kolloid rendszerek csoportosítása | 135 |
A kolloid rendszerek keletkezése | 136 |
A diszperz rendszerek fizikai tulajdonságai | 136 |
Brown-mozgás és diffúzió | 136 |
Szedimentáció | 137 |
Kolligatív tulajdonságok | 137 |
Optikai tulajdonságok | 138 |
Viszkozitás | 139 |
Elektrokinetikai sajátosságok | 140 |
Kolloid stabilitás | 141 |
Reológia | 144 |
Gélek | 146 |
Irodalom | 147 |
Határfelületek | 148 |
Bevezető áttekintés | 148 |
Felületi feszültség | 148 |
Oldatok felületi feszültsége, kapillárisaktivitás, irányított adszorpció | 149 |
Adhézió, nedvesedés, szétterülés | 151 |
Oldhatatlan egymolekulás irányított rétegek | 152 |
Irodalom | 153 |
Ozmózis, kolloid-ozmotikus nyomás, termoozmózis | 154 |
Ozmózis | 154 |
Kolloid-ozmotikus nyomás | 159 |
Termoozmózis | 160 |
Irodalom | 161 |
Elemi életfolyamatok | 163 |
Bevezető | 165 |
Transzport | 166 |
Mikrotranszport | 166 |
A sejtmembrán | 166 |
A transzportfolyamatok típusai | 167 |
Egyszerű vagy termodiffúzió | 168 |
Aktivált diffúzió | 169 |
Carrierek segítségével történő penetráció | 170 |
Facilitált diffúzió | 171 |
Kicserélődési diffúzió | 172 |
Aktív transzport | 172 |
Endocitózis | 173 |
Irodalom | 174 |
Makrontranszport (nedvkeringés) | 175 |
Nedvkeringés növényekben | 175 |
Nedvkeringés emberben | 178 |
A vér tulajdonságai áramlástani szempontból | 178 |
A szív működése | 180 |
Az érrendszer nedvessége | 181 |
A szív munkavégzése | 183 |
A vérkeringés segéderői | 184 |
Kapilláris és nyirokkeringés | 184 |
Irodalom | 185 |
Katabolizmus | 186 |
Általános áttekintés | 186 |
Az elektrontranszportáló szerkezet molekuláris összetevői | 188 |
Az elektronáram iránya és a transzportáló szerkezet működése | 191 |
Irodalom | 193 |
Anabolizmus | 194 |
Az anabolizmus általános jelenségei | 194 |
Az anabolikus folyamatok csoportosítása a sejten belüli szervezettség szintjei alapján | 194 |
Az anabolikus és katabolikus reakcióutak elkülönítése. Amfibolikus reakciók | 196 |
Az anabolizmus energetikai jellegzetességei | 198 |
Az anabolizmus regulációjának elvei | 199 |
Információs makromolekulák bioszintézise (nulkeinsavak, fehérjék) | 202 |
A replikáció folyamata | 203 |
Transzkripció | 203 |
Transzláció | 206 |
Irodalom | 207 |
Szilárd anyag képződése | 211 |
Irodalom | 212 |
Növekedés - fejlődés | 212 |
Általános áttekintés | 213 |
Növekedés a sejt és az organizmus szintjén | 216 |
A növekedési görbék interpretálása | 220 |
A szervek arányos és aránytalan növekedése | 223 |
Folyadékmobilizáció | 224 |
Irodalom | 228 |
Inger-ingerület, biokibernetika | 229 |
Bevezető | 231 |
Inger, receptorok | 233 |
Általános áttekintés | 233 |
Fényreceptorok | 233 |
A fotoreceptorok működése | 236 |
Elektromos jelenségek | 238 |
A hallás biofizikai vonatkozásai | 238 |
A hangreceptorok elektromos tulajdonságai | 240 |
A különböző receptorok közös biofizikai tulajdonságai | 240 |
Irodalom | 241 |
Bioelektromos jelenségek | 242 |
Általános áttekintés | 242 |
A bioelektromos potenciálok alaptípusai | 242 |
Nyugalmi potenciál | 242 |
Akciós potenciál | 243 |
Generátor-potenciál | 249 |
Véglemez-potenciál | 252 |
Elektromos szervek | 252 |
Irodalom | 253 |
A bioelektromos jelenségek elmélete | 254 |
Általános áttekintés | 254 |
Elektromos potenciálok általában | 254 |
A nyugalmi (sértési) potenciál | 257 |
Az akciós potenciál | 259 |
Irodalom | 263 |
Biológiai félvezetés | 264 |
Általános áttekintés | 264 |
Egyenirányítás | 265 |
Termoelektormosság idegben és izomban | 265 |
A nyomelemek szerepe | 266 |
A vezetőképesség hőmérsékleti koefficiense | 267 |
Fotodinámiás hatás, sugárérzékenység | 267 |
Frekvencia-moduláció | 268 |
Biológiai óriásmolekulák félvezető tulajdonságai | 268 |
A fehérjék félvezető tulajdonságai | 268 |
A nukleinsavak vezetőképessége | 269 |
A lipidek elektromos vezetőképessége | 269 |
Irodalom | 270 |
Ingerület | 271 |
Általános áttekintés | 271 |
Inger | 272 |
Küszöb alatti inger | 272 |
Ingerküszöb | 273 |
Küszöb feletti inger | 275 |
Latenciaidő | 276 |
Ingerületvezetés | 277 |
Ingerfelvétel - frekvens terület | 279 |
Weber-kísérlet | 282 |
Irodalom | 284 |
Ingerületátvitel | 285 |
Általános áttekintés | 285 |
A motoros véglemes struktúrúja | 286 |
A véglemez elektromos aktivitása | 287 |
A motoros véglemez működésének matematikai analízise | 289 |
Az ingerületátvitel mechanizmusa | 29 |
Irodalom | 295 |
Bioautomatizmus, szabályozás, vezérlés | 296 |
Alapfogalmak | 297 |
A jelek felosztása | 298 |
Az irányítási rendszer és részei. Ábrázolásmódok | 298 |
Az irányítástechnika felosztása | 301 |
A vezérlés és a szabályozás | 302 |
A vezérlés és a szabályozás összehasonlítása | 303 |
A vezérlés és a szabályozás felosztása | 304 |
Egyszerű szabályozási rendszerek | 305 |
Az egyszerű szabályozási rendszerek elvi tárgyalásának alapjai | 305 |
Az átviteli taogk osztályozása | 307 |
A zárt szabályozási rendszerek átviteli függvényei | 308 |
Az átmeneti folyamat kiszámítása | 309 |
A szabályozások csoportosítása a típusszám szerint. Követési sajátságok | 311 |
A zárt szabályozási rendszer stabilitása | 312 |
Melléklet: Bionika | 314 |
Elemi hasonlóságok | 314 |
Fizikai hasonlóságok | 315 |
Irányítástechnikai hasonlóságok | 315 |
Irodalom | 316 |
Számítógépek | 317 |
Az analóg számítógépek felépítése | 319 |
Az analóg számítógépek programozása | 321 |
A digitális számítógép működési elve | 325 |
A digitális számítógépek programozásának alapjai | 325 |
Numerikus módszerek | 328 |
A számítógépek alkalmazása a biológiában és az orvostudományban | 329 |
Irodalom | 329 |
Biológiai információközlés, biológiai hangképzés | 331 |
A hírközlés általában | 331 |
Akusztikai hírközlés az állatvilágban | 332 |
A hangszalagok rezgése | 334 |
A differenciált hangképzés | 337 |
A beszéd mint információ | 340 |
Irodalom | 341 |
Biomozgások (külső vonatkoztatási rendszerek) | 345 |
Bevezető | 347 |
Egysejtűek mozgása: flagellum, cilium. Amoeboid mozgás | 348 |
A bakteriofágok kontraktilitása | 348 |
A baktériumok flagellumai | 349 |
Csillók és ostorok | 350 |
A ciliumok és a flagellumok ultrastruktúrája | 350 |
A ciliumok és a flagellumok funkcionális organizációja | 351 |
A csillók és a cetriolum-bazális test eredete | 352 |
Ameboid mozgás | 352 |
Irodalom | 353 |
Növényi mozgások | 354 |
Tropizmusok | 354 |
A trópiás mozgás mechanizmusa | 355 |
Tónusváltozás | 359 |
Nasztiák | 359 |
A nasztiás mozgás mechanizmusa | 360 |
Az ingerület vezetése mimózában | 363 |
Akciós áram keletkezése növényekben | 364 |
Irodalom | 365 |
Simaizmok | 366 |
Általános áttekintés | 366 |
A simaizomsejtek szerkezete | 366 |
A simaizom működés mechanizmusa | 369 |
Mechanikai tulajdonságok | 371 |
A gerinctelenek simaizmai | 372 |
Irodalom | 373 |
A harántcsíkolt izom | 374 |
A harántcsíkolt izom struktúrája | 374 |
A harántcsíkolt izomrost alkotóelemei | 374 |
A myofibrillum struktúrája | 375 |
A szarkomer ultrastruktúrája | 376 |
A struktúrafehérjék lokalizációja | 379 |
A harántcsíkolati kép változásai | 380 |
A myofilamentumok molekuláris szerkezete | 384 |
A "cross-bridge"-k működésmódja | 384 |
A sejten belüli ingerületvezetés struktúrái | 386 |
Gyors és lassú működésű izomrostok | 387 |
Irodalom | 388 |
A harántcsíkolt izom mechanikája | 389 |
A harántcsíkolt izom mechanikájának áttekintése | 389 |
Az izom elasztikus tulajdonságai | 390 |
Az aktív izomműködés folyamatai | 395 |
Irodalom | 399 |
A harántcsíkolt izom energetikája | 400 |
Az izom energiamérlege | 401 |
Az izom hőtermelése és mechanikai működése | 401 |
Az izomműködés hatásfoka | 402 |
Irodalom | 405 |
Radiobiofizika | 407 |
Bevezető | 409 |
Fotodinámiás hatás | 411 |
Általános áttekintés | 411 |
A fotodinámiás hatás orvosi vonatkozásai | 411 |
Fotodinámiás hatás kis szerves molekulákban | 412 |
Fotodinámiás hatás fehérjékben és nukleinsavakban | 412 |
Fotodinámiás hatás élőlényekben | 413 |
A fotodinámiás hatás kapcsolata az ideg- és izomműködéssel | 414 |
Fotodinámiás hatást kiváltó anyagok | 416 |
A fotodinámiás hatás mechanizmusa | 417 |
Irodalom | 419 |
Fotoszintézis | 420 |
A fotoszintetikus apparátus szerkezete | 420 |
A fotoszintetikus szervezetek fényelnyelése | 422 |
A pigmentrendszer | 423 |
Az in vivo abszorpciós színkép | 424 |
Az in vivo abszorpciós színkép analízise | 428 |
Az elnyelt fény sorsa a pigmentrendszerben | 431 |
A gerjesztési energia felhasználásának lehetőségei | 431 |
A fotoszintézis akciós színképe | 436 |
Az elektrongerjesztési energia vándorlása a pigmentrendszerben | 438 |
A sugárzás nélküli energiaátadás | 438 |
A sugárzás nélküli energiaátadás a fotoszintetikus pigmenteknél | 440 |
A fotoszintézis biofizikájának néhány egyéb kérdése | 442 |
A fotoszintézis szilárd-test modellje | 442 |
A fotoszintézis egyéb modelljei | 442 |
A fotoszintézis-vizsgálatok sajátos mérési problémái | 444 |
Irodalom | 445 |
A radioaktivitás biofizikája | 446 |
A radioaktivitásról általában | 446 |
A radioaktív bomlás törvénye, felezési idő | 446 |
A radioaktív sugárzások fajtái | 448 |
A radioaktív sugárzások hatótávolsága és abszorpciója | 452 |
Az aktivitás mértékegysége. A dózis | 456 |
A radioaktív sugárzások biológiai hatása | 457 |
A radioaktivitás alkalmazásai | 461 |
Irodalom | 465 |
Elméleti biofizika | 467 |
Bevezető | 469 |
Biológia és matematika | 471 |
Adekvát matematikai módszer | 471 |
Valószínűség és biológia | 473 |
Izomorf matematikai formulák és a biológia | 476 |
Matematikai "igazság" és az (objektív) valóság | 477 |
Irodalom | 478 |
Biológia és termodinamika: bioenergetika | 479 |
Termodinamika | 479 |
Az adenotrifoszfát központi szerepe a sejt energiagazdálkodásában | 481 |
Az adenotrifoszfát termelésének egyik módja: a glikolízis | 483 |
Az adenotrifoszfát mint energiaforrás | 486 |
Egyéb makroerg adenilsav-származékok felhasználása kémiai munka végzésére | 489 |
Irodalom | 491 |
Elméleti neurobiológia | 492 |
Membránmodellek | 493 |
Idegsejtmodellek | 495 |
A dendritfa működési modellje | 496 |
Elemi neuronhálózatok | 501 |
Realisztikus neuronhálózatok digitális számítógéppel való szimulálása | 503 |
Neuronhálózatok elemzése a statisztikus mechanika eszközeivel | 511 |
Irodalom | 511 |
Utószó | 513 |
Név- és tárgymutató | 515 |