Bioetika

Tartalom

Előszó a "Bioetika" című könyv magyar nyelvű kiadásához 11
1. fejezet: BIOETIKA: A BIOETIKA TÖRTÉNETÉTŐL A BIOETIKA MAI TÁRGYÁIG 15
AZ ETIKA BIOLÓGIAI ÉS EVOLUCIONISTA ALAPJAI 17
Összefoglaló 17
Előszó 17
A „globális bioetika" történelmi, kognitív és kulturális alapjai 18
A probléma öntudatossága 19
Az erkölcsi koncepciók története 22
A bioetika születése és naturalista alapjai 24
Bioetikától a globális bioetikáig 28
A BIOETIKA TÖRTÉNETE, A TUDOMÁNYÁG KÖRÉBE TARTOZÓ KÉRDÉSEK ÉS A BIOETIKA TÁRGYA 31
Összefoglaló 31
A bioetika születését megelőző időszak 33
Visszaélések az emberekkel való kísérletek során 33
Új orvosbiológiai technikák, amelyek a diagnosztika és a gyógykezelés új útjait nyitották meg 36
Az uralkodó orvosi gyakorlatnak és az orvosi ellátás alapvető jellegének és céljának megkérdőjelezése 38
A tudomány és társadalom olyan új területei, amelyek az ökológiával és a környezetvédelemmel, a génsebészettel és biotechnológiával, a demográfiával, a viselkedésmanipulációval és a reproduktív orvostudománnyal stb. foglalkoznak 41
Az orvostudomány számára fontos kérdéseket felvető társadalmi mozgalmak 43
Az etika iránti igény a technika korában és - ezzel egy időben -az a tény,
hogy ennek az etikának mint általános értelemben vett etikának
a megtalálását áthághatatlan akadályok nehezítik 44
A bioetikai kutatás első központjai 45
A bioetika tárgya 47
BIOETIKA PLURALISTA MEGKÖZELÍTÉSBEN 55
Összefoglaló 55
Az élet és az ember definíciója 55
Demisztifikálás 57
A közös szabályozás szükségessége 58
A teológia és a bioetika 59
A bioetika szempontjai 61
Folyamatos nevelés 67
2. fejezet: AZ ÉLET FOGALMA 69
A FILOZÓFIA ÉS A TECHNOLÓGIA TALÁLKOZÁSA 71
Összefoglaló 71
A biotechnológiai forradalom 73
Az etika a modem világban 74
Hans Jonas és a jövőre irányuló etika átformálására tett kísérlete 76
A diskurzusetika és a kommunikatív etika 83
Apel ellenérvei Jonas felelősségelvével szemben és az Apel-féle diskurzusetika 84
Még egyszer a kommunikatív etikáról 90
Záró gondolatok 98
A NŐK ÉS A MODERN REPRODUKTÍV TECHNIKÁK 101
Összefoglaló 101
Bevezetés 101
A nők erkölcsi kizárása 102
A reprodukció feletti hatalom 103
Női vélemények 104
A nők érdekei és a modem reproduktív technikák 105
Következtetés 112
3. fejezet: BIOTECHNOLÓGIA 115
HÁTTÉRINFORMÁCIÓK A BIOTECHNOLÓGIA JELENLEGI HELYZETÉVEL ÉS AZ ETIKA ÁRAMLATAIVAL KAPCSOLATBAN 117
Összefoglaló 117
A biotechnológia forradalma - haladás vagy katasztrófa? 117
A bioetika definiálása 119
Szabályozási kísérletek: nemzetközi szintű problémafelismerés 121
Nemzetközi szintű eredménytelenség 121
Az oktatás felelőssége 129
EUGENETIKA ÉS EUGENIZMUS 133
Összefoglaló 133
Az emberi élet definíciója 134
Orvosi genetika és fajnemesítés 134
A rasszizmus és a fajnemesítés 135
Eugenetika és eugenizmus 138
Az egyén szabad rendelkezésén alapuló eugenetika 139
Érdekek ütközése 141
A génsebészet 143
Populációgenetika 145
ABIOETIKA ÉS A MODERN GENETIKAI TECHNIKÁK 147
Összefoglaló 147
Bevezetés 148
Erkölcsi érvek 148
Az élethez való jog 150
Az élet definiálása 152
A használt terminológiának is megvan a maga fontossága 154
Szentségtörés-e a genetikai forradalom? 155
Eugenetika és eugenizmus 156
A biológiai manipuláció veszélyei 157
Környezetszennyezés 159
Katonai alkalmazás 161
Tudományellenes attitűd 162
A kutatás ellenőrzése 164
Alapkutatás vagy alkalmazott kutatás 165
A szabadalmaztatási rendszer következményei 167
Az igazságos elosztás politikai következményei 167
Eugenetikái következmények 169
A génterápia eugenetikái következményei 172
Eugenetikái következmények: döntsük el, hogy mit válasszunk 174
A nem (közvetlenül) terápiás alkalmazás eugenetikái következményei 175
Következtetés 180
Tartalomjegyzék
A HUMÁN GENOM PROJEKT NÉHÁNY TÁRSADALMI ÉS EUGENETIKA! KÖVETKEZMÉNY 185
Összefoglaló 185
Az eugenetika 185
Az emberi genom 189
A Humán Genom Projekt (HGP) 191
Az élet megfejthetetlen könyve 191
A HGP társadalmi és eugenetikái következményei 195
AZ AGYKUTATÁS NÉHÁNY ETIKAI KÉRDÉSE 201
Összefoglaló 201
Bevezetés 201
Az agy és az elme fogalma 202
Az Split-brain "osztott-agy" 204
Filozófiai megközelítés 205
A percepció és az elme 207
A tudat 208
Az agykutatás és a személyiség definiálása 211
A memória 213
Következtetés 214
4. fejezet: EMBER- ÉS ÁLLATKÍSÉRLETEK - KÖRNYEZETETIKA 217
EMBEREN VÉGZETT KÍSÉRLETEK 219
Összefoglaló 219
Definíció vagy definíciók 219
Etikai következmények 221
Társadalmi következmények 222
Az intenzív ellátás mint speciális eset 224
A vegetatív állapottal kapcsolatos problémák 224
Következtetés 226
ÁLLATOK - DEFINÍCIÓ KÉRDÉSE 229
Összefoglaló 229
Történeti háttér 229
Néhány filozófiai szempont 230
Az antropocentrizmustól az állatok felszabadításáig 230
A személyiség definiálása 231
Az állat fogalmának meghatározása 232
A szenvedés definiálása 233
Vissza a természethez 233
Az állatok genetikai manipulálása 234
Következtetés 236
KÖRNYEZETETIKA 239
Összefoglaló 239
Bevezetés 240
A környezet mint etikai elem 241
A környezettel kapcsolatos problémák evolúciója 241
AZ ÖKOLÓGIA ÉS A KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS TUDOMÁNYOK 241
A TÁRSADALMI GYÖKEREK 243
A "környezeti válság " fogalma 247
A környezeti problémák alapvető jellemzői: a „ környezeti válság " fogalmának újraértelmezése 248
Az ökofilozófia elemei 251
Meghatározások: ökofilozófia, ökozófia, környezetetika 251
Értékek normák és alapelvek 251
A környezetetika fő típusai 252
Sekélyes környezetetikák: antropocentrikus és ökocentrikus megközelítések 252
A föld etikája és az állatok felszabadítását követelő mozgalom: az antropocentrikus és a mély megközelítések közötti középút 254
A mélyökológia 256
A fenntartható fejlődés mint etikai fogalom 257
A Gaia-elmélet etikai aspektusai 259
Az etika alkalmazása a környezetről szóló vitákban 262
Nem kielégítő a tudományos válasz? 262
Az etika adaléka korunk környezeti kérdéseihez 263
Új indítóokok bevezetése a környezetben 263
A környezetvédelmi szabványok kidolgozása és alkalmazása 265
Diszkusszió és következtetések 266
Köszönetnyilvánítás 268
Tartalomjegyzék
5. fejezet: TÖRVÉNYHOZÁS ÉS BIZOTTSÁGOK 271
KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ EMBERI MÉLTÓSÁG VÉDELME 273
Összefoglaló 273
Bevezetés 273
A törvényi szabályozás szerepe a bioetikában 275
Egymással szembenálló jogok: a klinikai genetika problémái 279
Egy esettanulmány: a ß-thalassemia 281
Felmerülő kérdések 284
Lehetséges megközelítések 286
A MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS ÉS AZ EURÓPAI TÁRSADALMI SZABÁLYOZÁS 291
Összefoglaló 291
Franciaország 294
Törvényhozás 295
Belgium 296
Olaszország 297
Portugália 298
Egyesült Királyság 298
Németország 300
Svédország 301
Ausztria 302
Spanyolország 302
Következtetés 305

Témakörök