Politológia

Tartalom

1. FEJEZET - A POLITIKAELMÉLET TÖRTÉNETI KIALAKULÁSA
(Bihari Mihály) 9
I. A politikaelmélet kezdetei és önállósulása 9
2. Történeti előzmények a magyar politikatudományban 10
3. A modern politikatudományok 13
- Az UNESCO 1948-as állásfoglalása 13
- Politikaelméleti diszciplínák 14
4. Az intézményesülés és a professzionalizáció kezdetei 18
II. FEJEZET - A POLITIKA TUDOMÁNYA
(Pokol Béla) 22
1. Államtudomány és politikatudomány 22
2. A politikatudomány tárgya 23
3. A politológia alternatív tematikái 26
4. Eszmetörténeti vázlat 27
III. FEJEZET - A MODERN TÁRSADALMAK SZERKEZETE
(Pokol Béla) 30
1. A rendszerfogalom fontossága 30
2. A szociális világ rendszerszintjei 31
3. A társadalom rendszerszintjének differenciálódása 34
IV. FEJEZET - A GAZDASÁGI RENDSZER ÉS A POLITIKAI RENDSZER
(Bihari Mihály) 37
1. A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának
történeti típusai 37
2. A társadalom érdekviszonyai és a politikai rendszer 44
- Az érdekek politikai természete és jellemzői 45
- Az érdekek funkcionálásának színtere 49
- Az érdektranszformáció folyamata és szakaszai 50
- Az érdekérvényesítés típusai 51
3. A politikai döntések: közvetítők a politikai és gazdasági rendszer között 53
- Döntéselméleti alapok 54
- A politikai döntések jellemzői 57
FEJEZET - A POLITIKA FOGALMA ÉS ÖSSZETEVŐI
(Bihari Mihály) 6
1. A politika összetevő mozzanatai: érdek, akarat, hatalom 61
2. A politika mint tevékenység, viszony és tartalom 63
3. A politika alanyai 64
VI. FEJEZET - A POLITIKAI ALRENDSZER LOGIKÁJA
(Pokol Béla) 66
1. A politika bináris kódja 66
2. Bináris logika és politikai alrendszer 69
3. Kompetíció és az államhatalom stabilizálása 70
4. Bináris logika és pártfejlődés 74
5. Érdekképviseleti szervek és neokorporativizmus 78
6. A közvetlen demokrácia korrekciós formái 80
7. A politikai intézményrendszer kapcsolódási pontjai 82
8. A politika rekrutálási és értékelési mechanizmusai 85
VII. FEJEZET - A POLITIKAI RENDSZER ÉS MŰKÖDÉSE
(Bihari Mihály)
1. A politikai rendszer funkciói
2. A politikai rendszer elemei
3. A politikai rendszer struktúrája
4. A politikai rendszer minőségét meghatározó tényezők
5. A politikai rendszer innovációja és tanulási képessége 100
- Az innováció szintjei 102
- Az innovációt befolyásoló társadalmi tényezők 103
- Megújulási képesség és társadalmi típusok 103
- Innováció és konfliktus 104
- A politikai rendszer innovációs eszközei és garanciái 105
VIII. FEJEZET - A POLITIKAI RENDSZEREK STRUKTURALISTA FUNKCIONALISTA FELFOGÁSA
(Bihari Mihály) 111
1. A politikai rendszer mint a társadalom egyik funkcionális alrendszere 115
2. A politikai alrendszer általános jellemzői 116
3. A politikai rendszer környezete és határa 116
4. A politikai rendszer input és output kapcsolódása 117
5. A politikai rendszer funkciói 118
6. Átváltoztatási funkciók és folyamatok 120
IX. FEJEZET - A POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
(Pokol Béla) 127
1. Az ideológia fogalmi körülírása 127
2. Az ideológiák funkcióinak változásai 128
3. A modem ideológiák sajátosságai 131
4. Ideológiák és politikai akaratképzés 133
X. FEJEZET - A POLITIKAI ÉRTÉKEK
(Bihari Mihály) 137
1. Az érték fogalma és funkciói 139
2. Politikai értékrendszer - politikai értékek 142
- Elsődleges politikai értékek a demokráciákban 143
- Leszármaztatott demokratikus politikai értékek 150
3. A politikai értékek harmonizálása és koherenciája 156
XI. FEJEZET - A PLURALIZMUS FOGALMA ÉS ELMÉLETEI
(Bihari Mihály) 159
1. A pluralizmus fajtái és területei 160
2. A politikai pluralizmus és összetevői 162
3. A politikai pluralizmus elmélettörténetéhez 166
4. A politikai pluralizmus elvi alapjai 171
5. A pluralizmus gyakorlata és módszerei 172
6. A pluralista demokrácia 173
7. A poliarchia 175
8. A pluralista elmélet újabb kritikája 176
XII. FEJEZET - HATALOM ÉS LEGITIMÁCIÓ
(Bihari 1-5; Pokol 6-10) 182
1. A politikai hatalom
4. A politikai hatalom összefoglaló magyarázata 186
5. A hatalom forrásai és eszközformái 187
6. A legitimáció fogalmi köre - bevezetés 188
7. A legitimitás szociológiai átértelmezése 189
8. Habermas legitimációs tematikája 192
9. Claus Offe: A legitimitás helyett tömeglojalitás 195
10. A sztálini hatalomgyakorlás legitimációs érvei 196
XIII. FEJEZET - A POLITIKAI PÁRTOK
(Bihari Mihály) 199
1. A modern pártok kialakulása 199
2. A pars pro toto elve 201
3. A modern politikai pártok történeti típusai és alakváltozásai 202
4. A bolsevik típusú kommunista pártok 206
5. Az állampárt 213
6. Az állampárt szociológiai karaktere 215
7. A modern pártok általános jellemzői és funkciói 219
8. A pártrendszerek és a pártrendszerek típusai 227
9. A pártrendszert meghatározó tényezők 228
10. Pártrendszertípusok, a pártrendszerek csoportosítása 230
XIV. FEJEZET - POLITIKAI PÁRTOK ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK
(Pokol Béla) 241
1. A pártelmélet kérdéseiből 241
2. A választási rendszer hatása a politikai pártokra 243
3. Politikai részvétel 245
4. Az érdekképviseleti szervek - a politikai intézményesülés változásai 249
5. Az érdekképviseleti szervek térnyerése 249
6. A térnyerés hatásai a politikai rendszerre 252
7. Az érdekképviseleti szervezeti rendszer 255
XV. FEJEZET - A POLITIKAI MOZGALMAK
(Pokol Béla) 257
1. Politikai mozgalmak és mindennapi élet 257
2. A mozgalom fogalmának jelentésváltozásai 259
3. A politikai mozgalmak formáinak történeti változásai 260
4. A politikai mozgalmak dinamikája 265
XVI. FEJEZET - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ ÉS POLITIKA
(Pokol Béla) 268
1. Kitágult világkép és tömegkommunikáció 269
2. A tömegmédiumok tevékenység szférái 270
3. A tömegkommunikációs alrendszer és a politikai pártok 272
4. Az, újságírás és a politizálás történeti elkülönülése 273
5. A rádió és a televízió állami kontrolljának modelljei 275
6. Az újság, a rádió és a televízió szerepének változásai 277
7. Korrekciós mechanizmusok 279
XVII. FEJEZET - A PARLAMENTARIZMUS MODELLJEI
(Pokol Béla) 283
1. Bevezetés - Az államok csoportosítási lehetőségei 283
2. A parlamentarizmus alapelemeinek történeti kialakulása 285
Az alapelemek kialakulása - Anglia 285
A parlamentarizmus térhódítása - Belgium, Franciaország 287
A parlamentarizmus további terjedése - Németország, Olaszország 288
Közép - Kelet - Európa „csonka" parlamentarizmusa 290
3. A parlament, a kormány, az államfő és az alkotmánybíróság viszonya 292
A parlament és a kormány viszonya 292
A kormány és az államfő viszonya 305
Az Alkotmánybíróság a „hatalmi négyszögben" 311
4. A parlament működése és funkciói 316
A parlamenti képviselők választási rendszere 317
A parlamenti képviselők 320
A parlament belső szervezete 323
A parlament funkciói 327
A törvény - előkészítés folyamata 329
5. A kormány és a minisztériumok 333
A miniszterelnök és a kormány viszonya 333
A miniszterelnök saját apparátusának szerepe 338
A minisztériumok politikai vezetése és közigazgatási apparátusa 341
6. Az államfő alkotmányjogi és politikai helyzete 344
Az államfői pozíció alkotmányjogi szabályozása 344
Az államfői hivatal apparátusellátottsága 349
Az államfő politikai szerepvállalása 351
7. Az alkotmánybíráskodás 352
Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása 353
Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai 354
Az alkotmánybíráskodás tárgykörei 356
Az alkotmánybíráskodás eljárási kérdései 360
A közigazgatási bíráskodás és az alkotmánybíráskodás összefüggései 362
XVIII. FEJEZET - ÉRTELMISÉG ÉS POLITIKA
(Pokol Béla) 366
1. Értelmiség és össztársadalom 367
2. A nyelvpolitikai küzdőtér 371
3. Elméleti következtetések 374
4. A hivatásos politikusok 378
5. A politika finanszírozása 390
XIX. FEJEZET - A PARLAMENTARIZMUS TÖRTÉNETI
FUNKCIÓVÁLTOZÁSAI
(Bihari Mihály) 406
1. A magyar parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai 406
2. A nyugat - európai parlamentarizmus történeti funkcióváltásai 407
3. A modern parlamentarizmus funkciói 409
4. A kormányzó és az ellenzéki pártok funkciói 413
5. Az ellenzéki pozíció: hatalmi pozíció 417
6. A kormánykoalíció és az ellenzéki pártok megosztottsága 417
7. Mi az, amit az ellenzék nem tehet? 418
8. Kormányzóképesség és kormányozhatóság 419
XX. FEJEZET - PARLAMENTI TÖRVÉNYHOZÁS ÉS ALKOTMÁNYOS ALAPJOGOK
(Pokol Béla) 422
1. Az alkotmányos alapjogok kiemelkedése a jogrendszerből 422
2. Az alapjogok és a jog rétegei 425
3. Az alapjogi réteg a jog tetején 426
4. Az alapjogi réteg kérdőjelei 428
5. Az alapjogi alkotmánybíráskodás típusai 430
XXI. FEJEZET - A POLITIKA ÉS A JOG ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATAI
(Pokol Béla) 436
1. A jogpolitika és a jog rétegei 436
2. A jogpolitika szférái 438

Témakörök