Politológia

Fülszöveg

A könyv szerzőpárosa, Bihari Mihály és Pokol Béla egyetemi tanárok jelentősen bővítették és részben átdolgozták a tizenhét évvel ezelőtt megjelent és több mint tízszer kiadott, több mint húsz felsőoktatási intézményben és szakon használt Politológia című tankönyvüket.
Az elmúlt két évtized a politikai tudományok kiteljesedésének időszaka volt. A bővített és átdolgozott tankönyv közvetíti a politikatudomány klasszikusainak alapmű-veit, a modern politikatudományi ismereteket és a magyar politikaelmélet művelőinek legfontosabb tudományos nézeteit.
Az általános tudományelméleti és eszmetörténeti fejtegetések után - jelentősen kibővített és részben átdolgozott fejezetekben - foglalkoznak a szerzők a politika fogalmával, az arra vonatkozó felfogásokkal az ókortól a legmodernebb politikaelméletekig. Több fejezetben fejtik ki a politikai rendszer működésére, elemeire és funkcióira vonatkozó nézeteiket.
A könyv rendszerezett formában mutatja be a modern, versengő pártokat, a... Tovább

Fülszöveg

A könyv szerzőpárosa, Bihari Mihály és Pokol Béla egyetemi tanárok jelentősen bővítették és részben átdolgozták a tizenhét évvel ezelőtt megjelent és több mint tízszer kiadott, több mint húsz felsőoktatási intézményben és szakon használt Politológia című tankönyvüket.
Az elmúlt két évtized a politikai tudományok kiteljesedésének időszaka volt. A bővített és átdolgozott tankönyv közvetíti a politikatudomány klasszikusainak alapmű-veit, a modern politikatudományi ismereteket és a magyar politikaelmélet művelőinek legfontosabb tudományos nézeteit.
Az általános tudományelméleti és eszmetörténeti fejtegetések után - jelentősen kibővített és részben átdolgozott fejezetekben - foglalkoznak a szerzők a politika fogalmával, az arra vonatkozó felfogásokkal az ókortól a legmodernebb politikaelméletekig. Több fejezetben fejtik ki a politikai rendszer működésére, elemeire és funkcióira vonatkozó nézeteiket.
A könyv rendszerezett formában mutatja be a modern, versengő pártokat, a pártrendszerek típusait, a politikai rendszerek sajátos logikáját, a politikai legitimáció fogalmát és fajtáit.
Önálló fejezetekben elemzik a szerzők az egyes politikai intézményeket, úgymint a pártokat, az érdek-képviseleti szervezeteket, a politikai mozgalmakat, a tömegkommunikáció és politika összefüggéseit, a parlamentarizmus állami intézményeit - az államfő, a kormány, az Alkotmánybíróság intézményét - részletes összehasonlító anyagra támaszkodva.
Új fejezetben tárgyalják a szerzők a négy fő ideológia (a liberalizmus, a konzervativizmus, a szocializmus és a nacionalizmus) keletkezését, eszmei és elméleti alapjait, pozitív és negatív értékrendszereiket, az ideológiai családokon belül kialakult alirány-zatokat és politikai eszmeáramlatokat. Az eredeti szerzőktől és művekből vett idézeteken keresztül mutatják be az egyes ideológiákat, ideológiai családokat.
Teljesen önálló részben elemzi a könyv a modern pártrendszereket, valamint a magyarországi pártrendszereket és azok jellemzőit 1867-től 2006-ig.
A kötet két zárófejezete a politológia és jogelmélet határkérdéseire is kitér, az alapjogok belső szerkezetét és jellemzőit az alkotmánybíráskodási gyakorlatra támaszkodva mutatja be.
A könyv elsősorban a politológia szakos hallgatók, a joghallgatók, a nemzetközi kapcsolatok és az igazgatási szakok hallgatóinak készült, azonban széles és átfogó tematikájára tekintettel, hasznos alapozó tananyag lehet a szociológiai, a kommunikációelméleti, az igazgatástudományi és a közgazdasági tanulmányokat folytató hallgatók számára egyaránt.
Az egyetemi tankönyv több fejezete a középiskolai oktatásban is hasznosítható, főleg a társadalomtudományi tanulmányokra készülő diákok érdeklődésére tarthat számot. Vissza