Bibó István egyetemi előadásai 1942-1949

Fülszöveg

Bibó István (1911-1979) a 20. század legnagyobb magyar demokrata politikai gondolkodója, életének túlnyomó részében nem taníthatott. Abban először a magyar tudományos intézményrendszer megcsontosodottsága korlátozta, majd a kiépülő és újraépülő totális rendszer annak a lehetőségét is teljesen kizárta. Ezért igen becsesek azok a feljegyzések, amelyek előadásairól készültek és fennmaradtak. Igaz, ezek túlnyomó része nem az ő műve, ha- I nem diákjainak a jegyzeteiből volt gondos munkával kikövetkeztethető... Valamennyi most jelenik meg először.
Bibó István 29 éves korában, 1940. június 13-án szerezte meg azt a jogot, hogy a jogbölcselet tárgyköréből előadhasson a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. Egyetemi magántanári előadói jogkörét 1941. május 26-án a kolozsvári egyetemre helyezték át. 1942 februárjában megpályázta a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának megalakuló társadalomelméleti tanszékét, de a tanszékalapítás lehetőségét nem ő, hanem Dékány István nyerte el. 1942/43-ban és 1943/44-ben Kolozsváron tartott egyetemi előadásokat, 1946. május 25- én Bacsó Jenő, a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja felkérte a politikai tanszék tanárának. Ezt Bibó István nem fogadhatta el, mert kinevezése a Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának politikai tanszékére ekkor már folyamatban volt. Nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezése 1946. augusztus 31-ről kelt, s | az 1946/47, 1947/48 és az 1948/49-es tanévekben ott tanított. A politikai gondolkodó tanári állása gyakorlatilag 1949 őszén, jogilag pedig 1950 végén, 39 éves korában megszűnt. 1951-től 1957-ig, letartóztatásáig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában, a börtönből való kiszabadulása után, 1963-tól 1971-ig a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában dolgozott...
Bibó István egyetemi előadásai nem életművének legkiválóbb munkái, s aki meg akarja ismerni az oeuvre-t, annak tanulmányait, tervezeteit, azok Bernben, majd Budapesten megjelent köteteit és más publikációit kell tanulmányoznia. Ennek ellenére úgy vélem, egyetemi előadásai igen tanulságos olvasmányok. Nemcsak és nem is elsősorban kordokumentumként, hanem mindenekelőtt a jogbölcselet, a szociológia, a politikatudomány és a nemzetközi jog témáinak és kérdéseinek igen eredeti értelmezéseiként. Vissza