Előszó
Magyarországon a második világháborút megelőző éviek óta, tehát több mint egy évtizede, számbajövő térképatlasz nem jelent meg. Ez alatt az évtized alatt tökéletesen megváltozott a világ képe. Az országhalárok teljesen eltolódtak, az államok régi területe megnagyobbodott, vagy csökkent, új államok keletkeztek, gyarmatbirodalmak megszűntek, vagy bomlásnak indultak, a városok lélekszáma megváltozott, olyan területek váltak világpolitikailag és gazdaságilag fontosakká, amelyekről a régi atlaszok kevés adatot tartalmaztak. Az újjáépülő magyar művéltség egyik legfontosabb feladatává lett ennélfogva az, hogy tervszerű, részletes, minden lényeges kérdésre választ adó térképkönyvet bocsásson a művelődni vágyó mind szélesebb néprétegek rendelkezésére.
Amikor a felszabadulás után először kezdtünk a terv megvalósításával foglalkozni, úgy éreztük, hogy legyőzhetetlen akadályokkal állunk szemben. Hiányoztak az új adatok, a nemzetközi kapcsolatok megszakadtak, a vezető külföldi kartográfiai intézetek sem dolgoztak és új térképek megjelentetésére Vonatkozó kérdésekre mégcsak határozott választ sem tudtunk kapni. Az újjáépítés nagyszerű irama azonban számunkra is meglepő gyorsasággal tette lehetővé tervünk megvalósítását. Nemzetközi kapcsolatainkat helyreállítottuk, mindenütt a legnagyobb készséggel bocsátották az új adatokat rendelkezésünkre, kartográfiai intézeteink és nyomdáink nemcsak helyrehozták a háborús károkat, hanem az újjáépítés keretében, a nagymultú magyar grafikai ipar dicsőségére, szebbet és tökéletesebbet tudnak alkotni, mint valaha.
Ennek a Világatlasznak minden adata eredeti és a legutóbbi forrásművekből származik. Így a Szovjetunió térképei a közelmúltban kiadott új szovjet térképeknek magyar átdolgozásai, mind helynevek, mind egyéb részletek (közigazgatási beosztás, határok, vasutak stb.) tekintetében. Lengyelország és Jugoszlávia lapjai is nemrég kiadott eredeti térképekről készültek éppúgy, mint a második világháború után megváltozott valamennyi terület ábrázolása. A szinte naponta befutó új anyag feldolgozását 1948 szeptember végén zártuk le.
Sikerült tehát olyan térképművet létrehozni, amely - hisszük - felveheti a versenyt bármely állam hasonló alkotásával. Világatlaszunk nemcsak világrészek és államok térképeit tartalmazza, hanem külön részletes térképeket közöl a fontos iparvidékékről, a világpolitikailag és gazdaságilag különösen érdekes területekről, a vezető nagy világvárosokról. A térkép azonban egymagában nem mond meg nekünk minden olyan adatot, amelyre a földrajzi tények értékeléséhez szükségünk van. Tudni kívánjuk az egyes államok adatait, a városok lakosságszámát; meg akarjuk ismerni a gazdasági erőforrásokat, a mezőgazdaság, az ipar, a bányászat, a közlekedés, a kereskedelem adatait. Ezért nélkülözhetetlen kiegészítője a térképeknek a világstatisztikai rész. Világatlaszunk statisztikai része nem száraz adathalmaz, hanem adatokba sűrített beszámoló az államok és a nemzetek életéről, a bekövetkezett változásokról. Különös gonddal törekedtünk az államok és népek gazdaság életének és erőforrásainak részletes ismertetésére.
Ennek a nélkülözhetetlen kis világstatisztikának első része a földrajzi és termelési adatok egybevetését tartalmazza; ezután kerül sor az egyes államok adatainak ismertetésére, az államok betűrendjében. Az államoknak ezt az ismertetését fontos szövegtérképek egészítik ki, amelyek az országok kerület-, tartománybeosztását, a gyarmatbirodalmakat, a közlekedést, a fontos ásványi kincsek lelőhelyeit, stb. stb., tehát mindazokat a fontos adatokat jelölik, amelyek a színes térképeken, azok áttekinthetőségének megzavarása nélkül nem kaphattak volna helyet. Kérjük az olvasót, hogy a térképek szemlélésekor mindig tartsa számon ezt a világstatisztikái részt, mert így a térkép foltjai, vonalai és karikái valóban az eleven élettel fogják megismertetni.
48 térképlapunk összefoglaló és részletesebb térképeken mutatja be a világot.-Ebben a részben olyan vidékek térképeit is megtaláljuk, amelyekről ennyire részletes térképet más, hasonló terjedelmű atlaszban eddig nem közöltek. Magyarországról az összefoglaló lapon kívül négy részlettérkép van, külön lap a Balatonról és a Mátra-Bükk hegyvidékéről, valamint Budapest belterületéről. Hollandiát és Belgiumot tágabb környezetükben, Londonnal, Párissal és a Ruhr-vidékkel együtt mutatjuk be. Részletesen ábrázoltuk Szibiriát, a kuznyecki és a karagandai új iparvidékekkel együtt. Várostérképeink sorában szerepel Budapesten kivid Moszkva, Leningrád, Páris, London, Róma, New York, Washington és Rio de Janeiro...
Vissza