Bibliográfia a palócok kutatásához

Előszó

A biblográfia a palóckutatás segédeszközeként készült. A szokásos anyaggyűjtés nehézségein kívül sok metodikai kérdéssel is szembe kellett nézni. Ilyenek voltak, hogy csak a legfontosabbakat említsük: a vizsgált terület körülhatárolása, az anyaggyűjtésbe bevonandó tudományának kiválasztása. A témakörben járatos kutatók és elsősorban Barabás Jenő segítségével alakult ki az itt található megoldás.
Területi körülhatárolás: a bibliográfia magában foglalja Nógrád, Heves megye egész területét, Borsod megye nyugati és Pest megye északi részét. Északnyugati határa az Ipoly vonala, északi határa a nyelvhatár. Északkeleti határa a Boldva völgye, keleti és délkeleti határa a Tisza vonala, Szolnokig. Déli határa kb. a Szolnok-Budapest vonal. A palócsághoz tartozóknak vettük még a körülhatárolt területen kívül eső, de onnan kirajzott népességű, a szakirodalomban palócnak tartott községeket. Ez a körülhatárolás nem jelenti azt, hogy palócnak tartunk minden, ezen a területen található községet. A gyűjtőkör ilyen arányú kiterjesztését az indokolja, hogy ezt a területet érintették a legintenzívebben a XVII-XVIII. század észak-déli irányú népmozgásai, amelyek között nem kis szerepe volt a palócoknak.
A komplex vizsgálat érdekében a következő tudományágakat vontuk a gyűjtés körébe: néprajz, népvándorlás kori és középkori régészet, antropológia, válogatott helytörténet (különös tekintettel a gazdaságtörténetre, figyelmen kívül hagyva a politikai és igazgatástörténetet) és nyelvészet.
Anyagunkban az önálló kiadványként, illetve a periodikákban, folyóiratokban megjelent tanulmányok, adatközlések találhatók. A napi- és hetilapokból csak azokat a cikkeket vettük figyelembe, amire a szakirodalom és a szakbibliográfiák utalnak. Vissza