Bibliaolvasó vezérfonal 1987-1988

Előszó

Örömmel adjuk testvéreink kezébe a következő két év Bibliaolvasó Vezérfonalát. Tudjuk, milyen segítséget jelent mindnyájunknak az, hogy hazánkban élő testvéreinkkel naponta ugyanarról az igéről elmélkedhetünk. Miközben minket megerősít az ige, ezzel együtt megerősíti a testvéri összetartozást is. A rendszeres Biblia-olvasás azt is kifejezi, hogy Istenünk éppen a mi szívünket kéri, óhajtja a Vele való közösségben, tanításában, annak elmélyítésében. Mert Istennek igénye van az emberre, mint Benne hívő gyermekeire, és amikor Ő Jézus Krisztus szavával hívogat bennünket, tulajdonképpen szívünk mélyén élő, Iránta égő vágyunkat szólítja meg. Az emberi szív az érzések forrása. A szív meleg érzése nélkül még áldozatunk :is hideg. Isten nem kér ilyen áldozatokat tőlünk. Jézus Krisztus is kifejezte, hogy vannak (és lesznek) olyan emberek, akik nagyon sokat dolgoznak Isten országáért, de oda mégsem mennek be. Lesznek, akik „sok hatalmas dolgot cselekedtek" az Ő nevében, és az Űr ezek ellenére sem ismeri őket.
Nem a pénzem, a munkám, az eredményeim kellenek az Úrnak, hanem én magam! Az emberi szív az önkéntesség középpontja. Ö megáll előtte, mint egy ajtó előtt, és zörget. Aki ezt meghallja, és önként kinyitja előtte az ajtót, ahhoz bemegy, vele vacsorál, vagyis élet-(közösséget vállal vele, aki azonban nem nyitja meg .neki a szívét, attól elmegy. Erőszakkal nem hatol be a szívünkbe. Ezt az önkéntességet várja tőlünk, amikor igéjének olvasásakor Vele kapcsolatba kerülünk, olvassuk, tanulmányozzuk. Akié az ember szíve, azé az egész ember! Az egész emberhez pedig egyedül Istennek van joga, mert Ő alkotta az embert, az Ő teremtménye, Ő váltotta meg, tehát az Ő tulajdona! Vissza