Előszó
Egy ember egyszer annyira elkeseredett, hogy arra gondolt, véget vet az életének. Mielőtt azonban ezt megtette volna, elment egy öreg bölcshöz, akinek a háza az óceán partján állt egy szikla...
Tovább
Előszó
Egy ember egyszer annyira elkeseredett, hogy arra gondolt, véget vet az életének. Mielőtt azonban ezt megtette volna, elment egy öreg bölcshöz, akinek a háza az óceán partján állt egy szikla tetején. Az ember elmondta a bölcsnek a keserűségét, fájdalmát. „A világban olyan sokszor a rossz győz; annyi a jellemtelenség, hazugság, rágalmazás; annyi házasság tönkremegy, annyi családban kihűl a szeretet. Nekem már nincs kedvem, nincs erőm élni" - panaszolta. A bölcs hallgatta a kétségbeesett embert, gondolkodott egy ideig, aztán odament a tűzhelyhez, amelyben épp nem égett a tűz, és kivett egy marék hamut. A hamut beleszórta egy pohár vízbe. A víz szürke lett, ihatatlan. Akkor az öreg bölcs megint odament a tűzhelyhez, ismét kivett egy marék hamut. Odalépett a háza ablakához, amely az óceánra nyílt, és beleszórta a hamut az óceánba. A hamu néhány másodperc alatt eltűnt A víz ugyanolyan kristálytiszta lett, mint azelőtt volt. Akkor a bölcs ezt mondta a kétségbeesett embernek: „Rajtad áll, hogy a lelked olyan kicsi lesz, mint ez a pohár víz, vagy pedig tágas lesz a lelked, mint a tenger." Ha az ember csak önmagára épít, csak a maga erejére és értelmére, akkor az élete szűkös, beteljesületlen marad, mint a fenti történetben a pohár víz. Akkor a minket érő sok rossz lassan szinte elviselhetetlenné teszi az életünket, az életünk megtelik keserűséggel. Ha az ember képes megnyitni a lelkét és az életét a Teremtő felé, akkor a szíve tágas lesz, mint a tenger. Isten kiteljesíti az életünket. A rosszat, amit mások, vagy mi magunk tettünk, megbocsátja, gyógyítja, legyőzi az ő irgalma. Isten a saját Lelkét adja nekünk, szinte „kicseréli a lelkünket". Önmagunk, az önzésünk, a korlátaink fölé emel minket. Általa kitágul a szívünk: tágas lesz, mint a tenger. A Biblia Isten üzenete, az élő víz forrása (vö. Jn 4,10). Meríts belőle bátran, legyen életed erőforrása! Ez a vízforrás éltette, tette erőssé és termékennyé az európai kultúra hatalmas fáját. Ez a vízforrás a mi személyes életünk táplálója. Egyházunk és Isten nevében is szeretném megköszönni, hogy nemcsak továbbadták az életet, nemcsak nagy szeretettel igyekeznek nevelni a gyermeküket, hanem fontosnak tartják azt is, hogy továbbadják nekik a hit kincsét, odavezessék őket az élő víz forrásához. Annyi mindenre tanítják a mai gyerekeket és fiatalokat: idegen nyelvekre, számítógépek kezelésére.
Vissza