Előszó
»Sokszor és sokféle módon szólt Isten az atyákhoz a próféták által, végül Fia által szólt hozzánk...« (vö. Zsid 1,1). Szólt hozzánk, hogy eligazítson világa rendjében, ahová ő küldött minket, ahol munkálkodnunk kell boldogulásunkon és éretté kell válnunk az üdvösségre. Isten igéje része lett ennek a világnak, az emberi történelemnek, forrása minden előrehaladásnak.
Isten az ő szavát népére bízta, hogy megőrizze, és nemzedékről-nemzedékre továbbadja a föld határáig, az idők végezetéig. Igénybe vette az emberi ismeret megőrzésének és továbbadásának emberi eszközét, az írást is. Így Isten szava a Bibliában az emberi műveltség részévé, az emberiség szellemi örökségévé lett.
A Bibliát régen írták. »Az írásnak azonban egyetlen isteni üzenete sem származik emberi megismerésből, hanem a Szentlélektől sugalmazva szóltak és írtak az Istentől kiválasztott emberek« (vö. 2 Pét 1,21). Ezért a Bibliában Isten könyvét látjuk, hozzánk intézett levelét olvassuk (Szt. Ágoston).
A Biblia középpontjában Isten emberré lett Igéje, Jézus Krisztus áll. Általa értjük meg az őt előkészítő Ószövetség könyveit, és az ő Evangéliumát őrzi az Újszövetség. Kimeríthetetlen kútfeje volt és marad minden értékes és teljességre vezető emberi életnek. Boldog az az ember, aki rátalál, és az a nép, amely belőle él. Hála Istennek, keresi az egész világ. Hazánk és népünk is ragaszkodik hozzá.
A Biblia része az emberiség előrehaladásának. Tudjuk, hogy ma már nem beszélt, régi nyelveken írták. A miénktől eltérő korok szellemi örökségét, könyvei íróinak emberi sajátságait meg is találjuk benne. Ezért röviddel kezdetei után már más nyelvekre fordították. A nyelvek és az emberi műveltség alakulása miatt ma is újra és újra fordítják a világ egyre több nyelvére. Minden fordítás egyben értelmezés is. Az új fordítások, Isten mindenkor érvényes szavát tolmácsolva, érvényesítik az új idők, a megújuló emberi kultúrák igényeit, minden jóakaratú ember számára.
A Biblia legelterjedtebb első teljes latin nyelvű fordítása, a »Vulgáta«, Szent Jeromosnak, a Biblia tudósának nevéhez fűződik. Az ő fordítása nyomán készültek az első magyar fordítások is, többek között Káldi György katolikus fordítása 1607-ben. Ennek új magyar átdolgozása kerül most kezünkbe. Figyelembe veszi az 1986-ban megjelent Neovulgáta kiadását, és az eredeti nyelvű bibliai szövegeket. Alkalmazkodik a mai magyar nyelvhez, de megőrzi Isten szavának mindnyájunk által jól ismert kifejezéseit. Tartalmazza Jézus Krisztus Egyházában, a kinyilatkoztatás teljességét őrző, eligazító magyarázatokat. - Köszönet érte mindazoknak, akik kiadására vállalkoztak. Munkájuk járuljon hozzá a keresztény magyar élet megújulásához.
Szolgálja az új magyar Biblia-kiadvány minden Istent kereső ember földi és örök boldogulását. - A régiek is olvasták, hogy »minden Istentől sugalmazott írás alkalmas a tanításra,... hogy Isten embere tökéletes és minden jótettre kész legyen« (2 Tím 3,16-17). - A Biblia új fordítását olvasva igazolódjék bennünk is az Apostol szava.
1996-ban, Szentírás vasárnapján.
Seregély István egri érsek
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
Vissza